“Magyar Figyelő:
a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság irodalmi, kritikai és tudományos folyóirata. 1933 és 1935 között jelent meg Pozsonyban. Felelős szerkesztője Szerényi Ferdinánd, majd Surányi Géza; a szerkesztőbizottság tagjai: Antal Sándor, Szalatnai Rezső, Flórián Károly, Farkas Gyula, Jánoska Tivadar, Brogyányi Kálmán; az 1. szám főszerkesztője Maléter István. A negyedévesnek tervezett lapot nem tudták rendszeresen kiadni, gyakran késett, s főleg összevont számai voltak. Mivel kormánytámogatással jelent meg, nagy feltűnést keltett, hogy 1. számát Maléter Istvánnak a csehszlovákiai magyar kisebbség problémáit és Szalatnai Rezsőnek a szlovákiai magyar irodalmat tárgyaló tanulmányai miatt elkobozták, s azok másodszor már megcsonkítva jelentek meg. A lap számos színvonalas tanulmányt és szépirodalmi alkotást közölt, de nem tudott egységes koncepciót, profilt kialakítani. Kiváló tanulmányokat írt bele Sas Andor, Szalatnai Rezső, Krammer Jenő, Szerényi Ferdinánd, Flórián Károly, Peéry Rezső, a szépirodalmi részben kitűntek: Győry Dezső, Földes Sándor, Tamás Mihály, Egri Viktor, Palotai Boris, Antal Sándor, Neubauer Pál, Szombathy Viktor, Darkó István, Vozári Dezső. Minden számban közölte a CSMTIMT működésének krónikáját. A csehszlovákiai magyar tudományos és irodalmi élet megismeréséhez számos közleménye ma is forrásértékű, noha megjelenése idején a szélesebb olvasóközönséghez nem találta meg az utat, anyagi nehézségek miatt korán meg kellett szűnnie. Rendszeres könyvszemléjében megbízható értékelést nyújtott a szlovákiai magyar irodalom terméséről.”
(Csanda Sándor)
In: A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-1995. Szerk. Fónod Zoltán. Pozsony, Madách-Posonium, 1997, 196-197. p.
“A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (Masaryk Akadémia) hivatalos lapját, a Magyar Figyelőt (1933-1935) létrehozói elsősorban tudományos folyóiratnak szánták és tartották. Ezt a nézetet jól mutatja Szalatnai Rezsőnek (a Társaság irodalmi osztálya titkárának) az a kijelentése, amellyel a Magyar Figyelő első számában (!) a Magyar Írást az »egyetlen irodalmi lapunknak« nyilvánította; a vezető irodalmi orgánumnak elismert Magyar Írást a Társaság jelentős pénzadománnyal is segítette, amikor az irodalmi osztály 1933. évi költségvetéséből ötezer koronát szavaztatott meg számára.
A Magyar Figyelő öt száma közül négyben (I. évf., 1-2. sz.; II. évf., 3-4. sz.; III. évf., 1. sz. és III. évf., 2-4. sz.) a tudományos vonatkozású anyag van túlsúlyban. A II. évf. 1-2. száma viszont teljesen irodalmi jellegűnek mutatkozik, és az írók nagyszámú felvonultatásával szinte antológiaszámba megy. A rendszeres »Könyvszemle« mellett kisebb-nagyobb mértékben mindegyik számban sor kerül az irodalom fontos fejlődési problémáinak taglalására, vagy a jelentősebb írói oeuvre-ök elemzésére. Az ilyen tárgyú nagyszabású és forrásértékű tanulmányok többnyire Szalatnai Rezső tollából kerültek ki. Ugyancsak ő a szerzője annak az úttörő tanulmánynak (A cseh-szlovák-magyar szellemi együttműködésről. II. évf., 1-2. sz.), amely a csehszlovák-magyar kapcsolatok tanulmányozásának addigi eredményeiről részletes képet és elemzést ad, és a kapcsolati kutatás elvi és módszertani kérdéseit imponáló erudícióval fejti ki.”
Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén (A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között). Bratislava, Tatran Magyar Üzem, 1967, 180-181. p.
“A Magyar Figyelő kiadását az 1933. január 22-én megtartott rendkívüli közgyűlésén határozta el a Társaság vezetősége, s főszerkesztőül dr. Maléter István eperjesi jogakadémiai tanárt, a kisebbségi kérdés ismert szakemberét kérte fel. Maléter István nem tartozott a szlovákiai magyar közélet előtérben mozgó alakjaihoz, de azok közül a kevesek közül való volt, akik valóban európai nívójú komoly tudományos alappal rendelkeztek. Közvetlenül a háború kitörése előtt nevezték ki az eperjesi Jogakadémia tanárává, és az államfordulatig ott működött. Az államfordulat után nem ment a Jogakadémiával Miskolcra, hanem továbbra is Eperjesen, a »Tarca-parti Athénban« maradt. Maléter már a magyarországi nemzetiségek háború előtti és alatti törekvéseit is figyelemmel kísérte, s az Eötvös-Deák-Jászi-féle elgondolás híve volt, a nemzetiségek törekvéseit is ebből a szempontból nézte és ítélte meg.
A folyóirat I. évfolyamának 1-2. száma (összevont szám) 1933 októberében jelent meg. Felelős szerkesztője dr. Szerényi Ferdinánd, a szerkesztőbizottság tagjai dr. Flórián Károly, Farkas Gyula, Antal Sándor, Szalatnai Rezső, Jánoska Tivadar és Brogyányi Kálmán voltak. A szerkesztőség és a kiadóhivatal a Társaság Káptalan utcai székházában volt.
A Magyar Figyelőt negyedévenként megjelenő folyóiratnak szánták, de nagyon rendszertelenül jelent meg; rendszerint két, de egy ízben három számot vontak össze. Az I. évfolyam 1-2. száma vegyes érzelmeket váltott ki, sőt a Társaság tagjai is különbözőképpen fogadták. Voltak, akik csak az Akadémia életképtelenségének bizonyítékát látták e folyóirat megjelenésében. A Magyar Napló például a lehető legkönyörtelenebbül lecsap az »újszülött« Magyar Figyelőre: »Annyi évvel a megalakulás után, annyi tanácskozás, előkészület, teljes állami támogatás és főleg költséges, javarészt fölösleges adminisztráció után ily keveset teremteni: szomorú, kicsinyes, méltatlan, megalázó.« Kovács Endre egyik nyilatkozatában azt rója fel a Magyar Figyelőnek, hogy »nincs benne eszmei harmónia«, s így nem elégítheti ki az igényesebb olvasót. Az »eszmei harmónia« hiányának tudható be – Kovács Ferenc szerint -, hogy a folyóiratban »ötletszerűen kerülnek egymás mellé cikkek a középkor gazdasági életéről, az abszolút véletlenről és a munkácsi barokkról«.
Győry Dezső védelmébe veszi a Magyar Figyelőt, és így ír róla a Magyar Újságban: »Ez a folyóirat olyan, mint maga az Akadémia. Egy csomó ki nem aknázott kultúralehetőség. Tatarozásra szoruló, de talán egyetlen bástyalehetősége ma a szlovenszkói magyar tudósnak, írónak, művésznek.«
A Társaság és a közvélemény nagy meglepetésére a Magyar Figyelő I. évfolyamának 1-2. számát a cenzúra elkobozta, s így az »elkobzás utáni második kiadás« került az olvasók kezébe. A Masaryk Akadémia a köztársasági elnök által alapított és a kormány támogatását élvező kulturális intézmény volt, érthető hát, hogy a cenzúra közbelépése valóban nagy megrökönyödést keltett. Az elkobzásra Maléter István A magyar kisebbség problémája a Csehszlovák Köztársaságban című tanulmánya, valamint Szalatnai Rezső az Irodalmi menetrend Szlovenszkón című írása adott okot. E tanulmányok a Magyar Figyelő elkobzása utáni második kiadásban a cenzúra által alaposan megcsonkított formában jelentek meg. Maléter István tanulmányából 13 helyen törölt a cenzor, Szalatnaiéból 2 helyen. A Maléter-tanulmány cenzúrázási módjának érdekessége, hogy néhány helyütt még Emanuel Rádl professzor Válka Čechu s Němci (A csehek harca a németek ellen) című, 1928-ban Prágában kiadott művéből vett idézeteket is törlik. Maléter és Szalatnai kifogásolt írásai képezik – még így megcsonkítva is – a Magyar Figyelő I. évfolyama 1-2. számának – amelyben a tudományos vonatkozású anyag van túlsúlyban – legértékesebb tanulmányait… (…)
Az inkriminált és megcenzúrázott két tanulmány mellett az I. évfolyam 1-2. számából említést érdemel még Flórián Károly: Adalékok a középkori gazdasági élet jellemzéséhez és Sas Andor: Munkácsi barokk című írása. Sas Andor Munkácsi barokk című tanulmánya lényegében az 1746-1747-ben Schönborn Frigyes Károly herceg által építtetett munkácsi barokk kastély építésének története. Színvonalas, a szerzőre jellemző pozitivista alapossággal kidolgozott történelmi tanulmány. (…)
A II. évfolyam 1-2. száma, amely 1934 márciusában jelent meg (az I. évfolyam 3. és 4. számával adós maradt a szerkesztőség, s ezért a II. évfolyam 1-2. száma öt ívvel nagyobb terjedelmű volt), teljesen irodalmi jellegű, s »az írók nagyszámú felvonultatásával szinte antológia-számba megy«. (…)
A Magyar Figyelő II. évfolyama 1-2. számában említést érdemel még Tabéry Géza és Sas Andor tanulmánya. Tabéry az erdélyi irodalom helyzetéről tájékoztatja az olvasót, Sas Andor pedig Kempelen Farkasról, a XVIII. század Edisonjáról, a híres pozsonyi magyar feltalálóról emlékezik meg születésének kétszázadik évfordulóján.
Maléter István, a folyóirat főszerkesztője 1933. december 13-án váratlanul meghalt. Halála egyaránt érzékenyen érintette a Társaság vezetőségét, valamint a Magyar Figyelő szerkesztőgárdáját. A Társaság vezetősége és a folyóirat szerkesztősége nevében a II. évfolyam 1-2. számában Szalatnai Rezső búcsúztatta az elhunytat. A folyóirat főszerkesztői posztja Maléter halála után mindvégig betöltetlen maradt. A szerkesztőgárda összetételében más változás is történt: 1934-től Surányi Géza lett a felelős szerkesztő dr. Szerényi Ferdinánd helyett.
A II. évfolyam 3-4., valamint a III. évfolyam 1. és 2-4. számában már újra a tudományos jellegű anyag került túlsúlyba. (Ezekben a számokban a sok szaktanulmány mellett mindössze négy elbeszélés és 5-6 vers látott napvilágot.) A Magyar Figyelő e három számából említést érdemel Fokos Dávid tanár Finnugor-török mondattani egyeztetések című tanulmánya, valamint Kuttanen Lauri finn tudós rövidebb ismeretterjesztő tanulmánya a lív nyelvről. A II. évfolyam 3-4. számában Sas Andor ismét egy történeti tanulmánnyal jelentkezik: Pozsony múltjából, amelynek első részében a Mária Terézia korabeli pozsonyi udvari életet és rokokó műveltséget mutatja be, míg a másodikban a Napóleon-kori városi életről és az 1808-as országgyűlésről mond el néhány érdekességet.
Nem szabad figyelmen kívül hagynunk a Magyar Figyelő III. évfolyama 1. és 2-4. számában megjelent Comenius-mű magyar fordítását. Comenius Gentis felicitas című munkája, melyet a cseh nemzet nagy fia sárospataki tartózkodása idején írt, s pártfogójának, Rákóczi Györgynek, Erdély fejedelmének ajánlott, itt látott először magyar nyelven – Orbán Gábor fordításában, A nemzet szerencséje címen – napvilágot. Comenius e műve 1659-ben jelent meg latinul, s »teljes egészében a magyarságról szól, valóságos magyar társadalomrajz, és kemény, igazságos publicisztika nemzeti és társadalmi kérdéseinkről«.
A Társaság belső életéről, üléseiről, pályázatairól, terveiről a Magyar Figyelő rendszeresen tájékoztatta a közönséget. Egyetlen számából sem hiányzott »A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság krónikája«. Érdemes megemlíteni a folyóirat rendszeres könyv- és folyóiratszemléjét is.
A Magyar Figyelőben – ahogy azt Kovács Endre már az I. évfolyam 1-2. számának megjelenése után megállapította – valóban nem volt meg »az eszmei harmónia«. A folyóirat nem tudott maga körül kialakítani állandó olvasógárdát. Ezt rendszertelen megjelenése is akadályozta, valamint az, hogy a lapban sok, kimondottan szakfolyóiratba való tanulmány jelent meg, amelyek 3-4 szakemberen kívül az átlagolvasókat egyáltalán nem érdekelték. Ilyen volt pl. Fokos Dávid Finnugor-török mondattani egyezések című – kétségkívül tudományos szintet képviselő – nagyobb lélegzetű tanulmánya is, amelyet a Magyar Figyelő szerkesztősége folytatásokban közölt. De mivel nyelvészeti, történettudományi, irodalomtörténeti, kisebbségtudományi stb. szakfolyóiratok nem álltak a kisebbségi magyarság tudósai rendelkezésére, és publikálási lehetőséget csak egy tudományos folyóirat, a Magyar Figyelő nyújtott számukra, a folyóirat mozaikszerűségén talán azzal lehetett volna változtatni, ha a szerkesztőbizottság tematikai egységbe gyűjti a beküldött tanulmányokat és cikkeket, s így egyszer például nyelvészeti, másszor történeti, irodalomtörténeti, aztán szépirodalmi, kisebbségtudományi stb. jellegű számokat bocsát az olvasó elé. Ehhez persze szükség lett volna arra is, hogy a szerkesztőbizottság nagyobb súlyt helyezzen a folyóirat rendszeres és pontos megjelenésére.
A Magyar Figyelő utolsó száma 1935 decemberében jelent meg. Sajnos, anyagi nehézségek miatt be kellett szüntetni.”
Popély Gyula: A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság. Bratislava, Madách, 1973, 66-75. p.
“Az aktivista politikát támogató kisebbségi csoportok fő kulturális bázisa a harmincas években a Masaryk elnök milliós adományából létesített Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (közkeletű nevén: Masaryk Akadémia) lett. Ez a társaság nem tudta teljesíteni a hozzá fűzött reményeket, s végül csődbe jutott, de a harmincas évek első felében a könyv- és lapkiadás terén jelentős eredményeket ért el, s Magyar Figyelő néven negyedévi folyóiratot is kiadott.
A Pozsonyban 1933-1935 között Maléter István, Szerényi Ferdinánd és Surányi Géza szerkesztésében megjelenő lap az irodalmi és kritikai anyagon kívül tudományos értekezéseket is közölt. Irodalmi és tudományos anyagát a lehetőségekhez képest elég jól válogatta meg, de megszerkesztésükkel, elrendezésükkel keveset törődött. Szabálytalan időközökben megjelenő, többnyire összevont testes számmal a heterogén anyagot ömlesztve hozták. Munkatársai gárdája – a kommunisták és keresztényszocialisták kivételével – az összes színvonalasabb írót felölelte. A szép számú kritika, esszé és recenzió közül a legtöbb és legjelentősebb Szalatnai Rezsőtől származott (így a Győryről és Vozáriról készült átfogó portrék), a tudományos értékű dolgozatok javát pedig Sas Andor írta (Munkácsi barokk, Comenius és a Rákócziak, Pozsony múltjából stb.). Sas mellett Orbán Gábor, Krammer Jenő, Szalatnai, Szerényi, Peéry Rezső, Maléter István és Flórián Károly szerepelt még tudományos jellegű vagy esszéisztikus írásokkal (nyelvészeti, irodalomtörténeti, kisebbségpolitikai, pedagógiai, jogi tanulmányokkal). A lap a csehszlovák-magyar kapcsolatok rendszeres ápolását is feladatának tekintette, és ebben a kérdésben alapvető elméleti-módszertani útmutatást közölt Szalatnairól (Jegyzetek a cseh-szlovák-magyar szellemi együttműködésről). A szlovák és a cseh irodalomból több fordítás jelent meg, s Szalatnai és Sas rendszeresen írtak a jelentősebb irodalmi és tudományos kiadványokról. A lapnak állandó rovata volt a Krónika, mely a Társaságnak és osztályainak tevékenységéről részletes tájékoztatást nyújtott.”
Turczel Lajos: Hiányzó fejezetek (Tanulmányok a két világháború közötti csehszlovákiai magyar irodalomról és sajtóról). Bratislava, Madách, 1982, 106-107. p.
REPERTÓRIUM
I. évf., 1933. október, 1-2. szám (Elkobzás után második kiadás.)
MAGYAR FIGYELŐ – a Csehszlovákiai Magyar Tudományos Irodalmi és Művészeti Társaság folyóirata
Főszerkesztő: Maléter István dr.
Felelős szerkesztő és kiadó: Szerényi Ferdinánd dr.
A szerkesztő-bizottság tagjai:
Flórián Károly dr., Farkas Gyula, Antal Sándor, Szalatnai Rezső, Jánoska Tivadar, Brogyányi Kálmán.
A szerkesztőség és kiadóhivatal címe: Bratislava-Pozsony, Káptalan ucca 13a.
Megjelenik negyedévenként egyszer. Előfizetési ára egy évre: 40 Kč, külföldre ennek megfelelő pénzérték és a postatöbblet. Egyes szám ára: 10 Kč.
A Magyar Figyelő minden közleményéért írója felel.
Kéziratokat csak a póstaköltség megtérítésével küldünk vissza.
A borítéklapot Jánoska Tivadar tervezte
első, belső borító
Beköszöntő 2. lap
Jelen számunk munkatársai 3-4. lap
| Szerényi Ferdinánd | Életkérdéseink (A Társaság eszmei programjának tervezete.) | 5-9. p. |
| Maléter István | A magyar kisebbség problémája a Csehszlovák Köztársaságban | 10-53. p. |
| Flórián Károly | Adalékok a középkori gazdasági élet jellemzéséhez | 54-61. p. |
| Szántó Hugó | Az abszolút véletlenről | 62-66. p. |
| Sas Andor | Munkácsi barokk | 67-88. p. |
| Szalatnai Rezső | Irodalmi menetrend Szlovenszkón | 89-106. p. |
| Farkas Gyula | A közgazdaságtan és társadalomelmélet tanítása | 107-123. p. |
| Brogyányi Kálmán | Manet művészeti világképe | 124-127. p. |
| Krammer Jenő | A szlovenszkói magyar pedagógia feladatköre | 128-133. p. |
| Szőnyi Endre | Beszámoló a Madách-sírról és -emlékműről | 134-136. p. |
| A Csehszlovákai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság krónikája (1932) | 138-155. p. |
KÖNYVSZEMLE
| Hatvani János | Orbán Gábor-Mendreszóra Miklós: Új magyar-szlovák és szlovák-magyar szótár. I. kötet 732. oldal, II. kötet 602 oldal. – Wigand K. F. kiadása, Bratislava, 1933. | 156-157. p. |
| Szalatnai Rezső | Mónus Gyula és Szerényi Ferdinánd: A honismeret és polgári nevelés útmutatója. Academia, Bratislava, 1933, 262 oldal. | 157-158. p. |
| Krammer Jenő | Szalatnai Rezső: Van menekvés. Bratislava-Pozsony, 1932, Slov. Grafia, 194 oldal. | 158-159. p. |
| Brogyányi Kálmán | Szlovenszkói magyar képtár és kultúrmúzeum. | 159-160. p. |
| Szalatnai Rezső | Brogyányi Kálmán: A fény művészete. Forum, Bratislava-Pozsony, 1933, 65 oldal. | 160-161. p. |
| Szerényi Ferdinánd | Karel Čapek-Sas Andor: Beszélgetések Masaryk Garrigue Tamással. I. Ifjúkor. Novina, Munkács, 1933, 144 oldal. | 161. p. |
| Hatvani János | Orbán Gábor: A finn-ugor nyelvek számnevei. Értekezés a finn-ugor összehasonlító nyelvészet köréből. Pozsony, 1932, 96 oldal. | 161. p. |
| Fenyves Pál | Krammer-Szerényi-Szalatnai: A serdülőkor problémái. Pedagógiai Szeminárium, Bratislava-Pozsony, 1932, 30 oldal. | 161-162. p. |
| Szalatnai Rezső | Szlovenszkói magyar irodalmi folyóiratról | 162-163. p. |
| Brogyányi Kálmán | FORUM építészeti és művészeti folyóirat. Szerkeszti Szőnyi Endre. III. évfolyam. Bratislava-Pozsony, 1933. | 163. p. |
Képek Sas Andor és Szőnyi Endre cikkeihez
Fotomelléklet
A munkácsi Schönborn-kastély
1. kép : A munkácsi uradalmi kastély főfrontja. A középső traktus és a keleti oldalszárny.
2. kép: A kastély nyugati szárnya, a régi Fehérház.
3. kép: Bolthajtásos terem a földszinten a würzburgi tervek szerint épült kastélyrészben.
4. kép: Lépcsőre nyíló ajtó az első emeleten kagylódísszel.
Szőnyi Endre és Wimmer Ferenc: A Madách-síremlék tervezete.
II. évf., 1934. március, 1-2. szám
Felelős szerkesztő és kiadó Surányi Géza
A Csehszlovákiai Magyar Tudományos és Művészeti Társaság pályadíjai első, belső borítón
| Sz. R. | Maléter István (1870-1933) | 3-6. p. |
| Sas Andor | Kempelen Farkas. Megemlékezés egyéniségéről, hivatalnoki pályájáról és irodalmi működéséről születésének kétszázadik fordulóján | 7-26. p. |
| Benyovszky Károly | Egykorú feljegyzések Kempelen Farkas pozsonyi tartózkodásáról | 28-30. p. |
| Antal Sándor | Hazafelé (elbeszélés) | 31-40. p. |
| Győry Dezső | Híres fiatalok kesergője, Pályavég a magosban, Októberi madarak, Fürdő lány 1934-ben, Éjjeli őr, Kaland a málnásban (versek) | 41-46. p. |
| Darkó István | Az első felvonás vége (dráma) | 47-51. p. |
| Földes Sándor | Minden, A nyár balladája, Kristályon át, Beteg munkás, Megváltó reggel (versek) | 52-55. p. |
| Egri Viktor | Békesség (elbeszélés) | 56-66. p. |
| Tamás Mihály | Utitársak (elbeszélés) | 67-73. p. |
| Vozári Dezső | Öreg vigéc a vonaton, Egy csésze csokoládé, Címtelen vers, Marica grófnő Kassán, Chanson az utolsó konflisról (versek) | 74-76. p. |
| Jarnó József | Egy ország regénye (elbeszélés) | 77-92. p. |
| Forbáth Imre | Ábrázolj engem így (vers) | 93. p. |
| Tabéry Géza | Az erdélyi irodalom másfél évtizede | 94-103. p. |
| Szenes Erzsi | Utóhang, Szerelmes vers (versek) | 104. p. |
| Palotai Boris | Tárgyilagos vers, A görl megszólal | 105-106. p. |
| W. Wimberger Anna | Felelet kérdésre, Egyedül, Képzeletbeli gyermekemhez (versek) | 106-108. p. |
| Juhász Árpád | Jó üzlet (elbeszélés) | 109-113. p. |
| Sándor Ernő | Egyedül az osztályharc tiszta útja, Hogy elmentél… (versek) | 114-115. p. |
| Farkas István | A nercsinszki kávéház (elbeszélés) | 116-121. p. |
| Szalatnai Rezső | Üdvözlet, Almák, Bölcső felett, Elindulunk és visszatérünk (versek) | 122.-124. p. |
| Sellyei József | Parasztlegény halálára (elbeszélés) | 125-128. p. |
| Morvay Gyula | Már félretettem, Útra készen, Egy a sok közül (versek) | 129-130. p. |
| Szabó Béla | Ezra (elbeszélés) | 131-138. p. |
| Kovács Endre | Elhagyott ember (vers) | 139. p. |
| Peéry Rezső | Kassák Lajos epikai fejlődése (tanulmány) | 140-150. p. |
| Antal Sándor | Jöjjön a boltos (Ének a végekről) (vers) | 151-154. p. |
| Szombathy Viktor | A házasság szentsége (elbeszélés) | 155-165. p. |
| Janko Jesenský, Emil Boleslav Lukáč, Laco Novomeský, Ján Smrek | Szlovák lírikusok (Darvas János fordításai), Legyen egy szint, Taedium urbis, Szemek, Finnország, Fekete, vörös, Dal a szép egyszerűségről | 166-169. p. |
| Szalatnai Rezső | Jegyzetek a cseh-szlovák-magyar szellemi együttműködésről | 170-188. p. |
| Bányai Pál | Licskó és Mara (elbeszélés) | 189-192. p. |
| Fehér Ferenc | Kolesár bácsi nyugdíjba megy (elbeszélés) | 193-197. p. |
| Krammer Jenő | A szlovenszkói magyar ifjúsági folyóirat kérdése | 198-203. p. |
| Neubauer Pál | Álmok (elbeszélés) | 204-206. p. |
| Sebesi Ernő | Aki álmodni se mer (tragikomédia három képben) | 205-230. p. |
| A. S. | Móra Ferenc halálára | 231. p. |
| Sz. R. | Jozef Škultéty jubileuma | 240. p. |
| KÖNYVEK ÉS FOLYÓIRATOK | ||
| TUDOMÁNY | ||
| Hornyánszky Aladár | Zovrubný slovník. Részletes szótár. II. rész. Szerkesztette Hvozdzík János. 977 oldal. | 241-244. p. |
| Sas Andor | Pavlovi Bujnákovi ctitelia, priatelia, žiaci. Usporiadala Alžbeta Göllerová. Bratislava, 1933. Nakladateľstvo Academia, Bratislava, 1933. Academia kiadóvállalat, 109 p. Bujnák Pál arcképével. | 244-246. p. |
| Szalatnai Rezső | Eckhart Ferenc: Magyarország története. Budapest, 1933, Káldor, 324 oldal. | 246-247. p. |
| Sz. F. | Pusztulunk, veszünk? | 247-248. p. |
| Sz. R. | August Messer: Pädagogik der Gegenwart. Alfred Kröner-Verlag, 1933, 287 oldal. | 248. p. |
| Sz. R. | A Szepesi Történelmi Társulat ötven éve | 248-249. p. |
| SZÉPIRODALOM | ||
| Antal Sándor | Szenes Piroska: Jedviga kisasszony. Budapest, 1933, Franklin-kiadás. | 249-250. p. |
| Egri Viktor | Babits Mihály: Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom. Nyugat, 1933. | 250-251. p. |
| Krammer Jenő | Szlovenszkói írók ifjúsági regényei | 251-252. p. |
| Sz. R. | Ismeretlen magyar költők szava | 254-256. p. |
Műmelléklet: Halász-Hradil Elemér képe Maléter Istvánról
II. évf., 1934. december, 3-4. szám
| Fokos Dávid | Finnugor-török mondattani egyezések | 3-46. p. |
| Orbán Gábor | Comenius két levele Rákóczi Zsigmondhoz | 47-58. p. |
| Kettunen Lauri | A lív nyelv (Feigler Ottmar fordítása) | 59-63. p. |
| Vándor Wimberger Anna | Házasság, Tünődések (versek) | 64. p. |
| Szabó Béla | Eszembe jut (vers) | 65. p. |
| Kovács Endre | Mit fogsz felelni (vers) | 65. p. |
| Ivan Krasko | Panasz (vers) | 83. p. |
| Lányi Menyhért | Öten a különszobában (elbeszélés) | 66-77. p. |
| Jancsó Elemér | Öt év az erdélyi irodalom frontjáról 1928 – 1934 | 78-83. p. |
| Ivan Krasko | Panasz (vers) fordította Házy Ferenc | 83. p. |
| Hajós Erzsébet | Grafika és grafikai stílus | 84-89. p. |
| Gelei Károly | A dialektikai materializmus új útjain | 90-99. p. |
| Szalatnai Rezső | A csehszlovákiai magyar középosztály kérdéséhez | 100-109. p. |
| Sas Andor | Pozsony múltjából: I. Dunaparti rokokó; II. Néhány vonás a Napóleon korabeli városi élet képéhez | 110-125. p. |
| Danninger József | Cseh és morva segélyhadak gyülekezése Pozsonyban a mohácsi vész idején | 126-128. p. |
| Szalatnai Rezső | Jarnó József | 129-131. p. |
| NAPLÓJEGYZETEK | ||
| Hodinka Tivadar | A világbéke járható útja | 132-136. p. |
| Sebestyén Árpád | „Meddig lesz menve?” | 137-142. p. |
| Szerényi Ferdinánd | Lehet-e reménységünk? | 143-145. p. |
| Krammer Jenő | Pedagógiai szemle | 146-148. p. |
| Sz. R. | Jegyzet az üres katedrákról | 149-151. p. |
| KÖNYVSZEMLE | ||
| Hatvani János | Orbán Gábor: A magyar nyelv. Állami könyvkiadó, Bratislava, 1934, 151 p. | 152-153. p. |
| Surányi Géza | Kadosa Pál: Az áralakulás. Kultúra, Budapest, 1934, 333. p. | 153-157. p. |
| Kovács Endre | A csehszlovákiai magyar tanítók almanachja (1918-1933). Szerkesztette Szerényi Ferdinánd dr. Učiteľské nakladateľstvo U nás, Bratislava, 1934. 303 szövegoldal, 96 képes oldal. | 157-159. p. |
| Hajós Erzsébet | Karl Benyovszky: J. N. Hummel der Mensch und Künstler. Eos-Verlag, Bratislava-Pressburg, 1934, 392 p. 44 képpel. | 159-161. p. |
| Sas Andor | Kaef: Kolmár és Petőfi. Bratislava, 1934. Szerző kiadása. Nyomta a Slovenská Grafia, 32 p. | 161-162. p. |
| Szalatnai Rezső | Hegyország hangja. Szlovák költők versei. Darvas János fordítása. Kazinczy kiadás. Bratislava-Pozsony, 1934, 61 oldal. | 162-165. p. |
| Szalatnai Rezső | Fábry Zoltán: Korparancs. Az út kiadása. Bratislava, 1934, 210 oldal. | 165-167. p. |
| Szalatnai Rezső | Sebesi Ernő: Számadás, versek. Szerző kiadása. Eperjes, 1934, 61 oldal. | 167-169. p. |
| Szalatnai Rezső | Sándor Ernő: Őszintén mondom. E. Prager Verlag. Bratislava, 1934, 180 oldal. | 169-170. p. |
| Szalatnai Rezső | Bányai Pál: Felsőgaram. Kis regény. Szerző kiadása. Bratislava, 1934, 108 oldal. | 170-172. p. |
| Szalatnai Rezső | Kovács Endre: Panoptikum. Novellák. Szerző kiadása. Bratislava, 1934, 59 oldal. | 172-173. p. |
| Peéry Rezső | Babits Mihály: Az európai irodalom története. Nyugat-kiadás, Budapest, 1934, 355 p. | 173-179. p. |
| Nádass József | Márai Sándor: Egy polgár vallomásai. Pantheon-kiadás, Budapest, 1934, 315 oldal. | 179-181. p. |
| Brogyányi Kálmán | Bátky Zsigmond, Győrffy István és Viski Károly: A magyarság néprajza. A magyarság tárgyi néprajza. I. kötet. M. kir. Egyetemi nyomda kiadása, 1934. | 181-182. p. |
| Sas Andor | Farkas Gyula: A magyar irodalom története. Budapest, 1934, Káldor könyvkiadóvállalat, 336 p. | 182-185. p. |
| Scherer Lajos | A magyar közoktatás reformja. Készítette: Nagy László. Kéziratból közrebocsátotta Ballai Károly. Kísérő tanulmánnyal ellátta Kemény Gábor dr. Budapest, 1934, Nagy László-könyvtár, 1. szám. 48 oldal. | 185-186. p. |
| Krammer Jenő | Kemény Gábor dr.: Iskolai értékelés és kiválasztás. Nagy László-könyvtár. Budapest, 1934, 70 oldal. | 186-187. p. |
| Sas Andor | Kamil Krofta: My a Maďari v bojích s Turky. (Časopis svobodné školy politických nauk v Praze, ročník VI., číslo 4-5, Praha 1934, 97-109. p. és önállóan is a Státní tiskárna kiadványaként.) | 187-191. p. |
| Adriányi László | Doc. Dr. Josef Macurek: Dejiny Maďaru a uherského státu. Praha, 1934, Melantrich, 344 p. | 191-193. p. |
| Berecz Kálmán | Dr. Emil Sobota: Jazykové právo v evropských státech. Národnostní otázky. Svazek 3. Nakladatelství Orbis, Praha, 1934, 94 p. | 193-194. p. |
| Brogyányi Kálmán | Kós Károly: Erdély. Kultúrtörténeti vázlat. Erdélyi Szépmíves Céh, Kolozsvár, 1934, 88 p. | 194-195. p. |
| Hatvani János | Balassa-emlékkönyv. Szerkesztették: Beke Ödön, Benedek Marcell, Turóczi-Trostler József. Budapest, 1934, Ranschburg G. könyvkereskedése, 195 p. | 195. p. |
| Danninger József | Kemény Lajos: A pozsonyi vár és váralja. Steiner Zsigmond kiadása. Pozsony, 1933. 103 p. | 195-196. p. |
| Krammer Jenő | Ilku Pál: A munka himnusza. Ifjúsági színmű két felvonásban. A Jó Barátom kiskönyvtára 2. sz. Beregszász, 1934, 43 oldal. | 196. p. |
| G. K. | Dr. František Jiskra és Bernát Bertalan dr.: A becsület védelméről szóló új csehszlovák törvény és sajtónovella. Užhorod, 1933. Szerzők kiadása, 216 oldal. | 196. p. |
| Sz. R. | Hollý Antal, Banai Tóth Pál és Sebestyén Árpád: Olvasókönyv a csehszlovák köztársaság magyar tannyelvű polgári iskoláinak III. osztálya számára. Academia könyvkiadó, Bratislava, 1934, 240 oldal. | 197. p. |
| A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság krónikája (1933) | 198-204. P. | |
III. évf., 1935. április, 1. szám
| Orbán Gábor | Setälä Emil Nesztor (1864-1935) | 3-4. p. |
| Szántó Hugó | Fizika és valóság | 5-14. p. |
| Jan Ámos Komenský-Comenius | A nemzet szerencséje tükörképben bemutatva azoknak, akik meg akarják tudni, szerencsések-e és miképpen juthatnak a szerencse állapotába. Rákóczi Györgynek, Erdély felséges fejedelmének ajánlva. (Latinból fordította: Orbán Gábor.) | 15-25. p. |
| Győry Dezső | Pozsonyi tavasz , Legenda Pozsonyban, Ibolyaszedők láttán az Óligetben, A Kiskárpátok átalakítása, Vadorzó-ballada a Fátrában, Új Márciust! (versek) | 16-30. P. |
| Szalatnai Rezső | Vozári Dezső költészete | 31-38. p. |
| Sellyei József | Kisalföld (elbeszélés) | 39-43. p. |
| Nyíresi Tichy Kálmán | Modern élet és modern művészet | 44-53. p. |
| Sz. R. | Egy szó két vers elé | 54-55. p. |
| Otakar Březina | Anyám (Fordította: Házy Ferenc) (vers) | 56. p. |
| Otakar Březina | Motivum Beethovenből (Fordította: Házy Ferenc) (vers) | 57-58. p. |
| Neubauer Pál | Krisztus arca (elbeszélés) | 59-66. p. |
| Kemény Lajos | A Káptalan-uccai Palatinusház Pozsonyban | 67-70. p. |
| Fokos Dávid | Finnugor-török mondattani egyezések | 71-86. p. |
| JEGYZETEK ÉS ADALÉKOK | ||
| Setälä Emil Nesztor | A Kalevala százéves jubileuma | 87-90. p. |
| Khín Antal | A farsangi dőrék (Adalék Csallóköz néprajzához) | 91-94. p. |
| Brogyányi Kálmán | Új rajz-nevelés felé (Jánoska Tivadar növendékeinek pozsonyi rajzkiállításáról) | 95. p. |
| Sz. R. | A szegedi fiatalok művészete | 96-97. p. |
| KÖNYVSZEMLE | ||
| Surányi Géza | A magyar Masaryk. Szerkeszti: Váradi Aladár dr. T. G. Masaryk: A modern ember és a vallás. Fordította Sas Andor dr. Prager, Bratislava, 1935, 281 p.; T. G. Masaryk: Erkölcsi problémák. Fordította, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta: Szalatnai Rezső. Prager, Bratislava, 1935, 241 p.; T. G. Masaryk: Politikai gondolatok. Fordította: Donner Pál. Prager, Bratislava, 1935, 257 p.; T. G. Masaryk: A nemzetiségi kérdés. Összeállította és fordította: Szerényi Ferdinánd dr. Prager, Bratislava, 1935, 213 p.; T. G. Masaryk: Az antiszemitizmus. Összeállította: Váradi Aladár dr. Prager, Bratislava, 1935, 210 p. | 98-101. p. |
| Hatvani János | Karel Čapek: Beszélgetések Masaryk Garrigue Tamással. II. kötet: Élet és Munka. Fordította: Sas Andor. Novina, Mukačevo, 1935, 211 p. | 102. p. |
| Sas Andor | Krammer Jenő dr.: A szlovenszkói magyar serdülők lelkivilága. Szociálpszichológiai tanulmány. Budapest, 1935. (Nagy László-Könyvtár. Szerkesztik Ballai Károly, Kemény Gábor és Nógrády László. 3. füzet, 5-63. p.) | 103. p. |
| Antal Sándor | Morvay Gyula: Új holnap felé. 40 vers. Szerző kiadása. Šala, 1935, 44 p. | 104. p. |
| Antal Sándor | Nyitrai írók könyve. Nyitra, 1935, 200 p. | 104-105. p. |
| Szalatnai Rezső | Sáfáry László: Verhovina. Versek. Typografia kiadása. Munkács, 1935, 44 oldal. | 105-106. p. |
| Szalatnai Rezső | Élet és álom. Eredeti magyar népmesék. Válogatta, rendezte és előszóval ellátta Féja Géza. Kazinczy-kiadás. Tornalja, 1934. | 107-108. p. |
| Szerényi Ferdinánd | Garbai Sándor: Új utakon a hatalomért. Munkásakadémia, Bratislava, 1935, 264 p. | 108-109. p. |
| Danninger József | Haiczl Kálmán dr. történelmi monográfiái. | 109-110. p. |
| Sz. F. | Mészáros György dr.: Fizika a középiskolák alsó osztályai számára. A legújabb tanterv szerint kidolgozott kiadás. 129 ábrával. Spitzer Sándor, Komárno, 1934. | 110. l. |
| Kemény Gábor | Bölönyi György: Az igazi Ady. Editions Atelier, Páris, 1934, 387 p. | 110-112. p. |
| Brogyányi Kálmán | Genthon István: Az új magyar festőművészet története 1800-tól napjainkig. Magyar Szemle Társaság, Budapest, 1935, 290 p. 86 kép. | 112-113. p. |
| Szalatnai Rezső | Földessy Gyula: Tanulmányok és élmények. Gergely R. kiadása. Budapest, 1934, 270 p. | 113-114. p. |
| Brogyányi Kálmán | Szabó Dezső-füzetek. Ludas Mátyás kiadása. Budapest, 1934. | 114. p. |
| Hajós Erzsébet | Prof. Dr. Felix M. Gatz: Prinzipien der Asthetik der Malerei. Forum, Bratislava, 1934. Nr. 5-10. | 115-116. p. |
| Szerényi Ferdinánd | Dr. Kamil Krofta: Národnostní vývoj zemí československých. (Csehszlovákia nemzetiségi kifejlődése.) Čsl. Společnost pro studium národnostných otázek. Národnostní otázky, 4. füzet. Orbis, Praha, 1934, 106 p. | 116-118. p. |
| Sas Andor | Dr. Jan Auerhan: Československé jazykové menšiny v evropském zahraničí. Národnostní pomery, v nichž žijí a vtahy, které je poutali k staré vlasti. (Csehszlovák nyelvi kisebbségek az európai külföldön. A nemzetiségi viszonyok, melyek között élnek s a kapcsolatok, melyek régi hazájukhoz fűzik őket.) Orbis, Praha, 1935, 107 p. | 118-119. p. |
| A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság krónikája (1934) | 120-123. p. | |
III. évf., 1935. június-december, 2-4. szám
| Útra kél a szlovenszkói magyar könyv | 125-127. p. | |
| Palotai Boris | Rákóczi csapatja (vers) | 129-130. p. |
| Az ónodi országgyűlés második articulussa, mely Józsefet trónvesztetté nyilvánítja (Ballai Károly: „A magyar függetlenségi nyilatkozatok története” c. most megjelent műből.) | 131-133. p. | |
| Farkas István | A Rákóczi-ünnep (elbeszélés) | 134-139. p. |
| Nyíresi Tichy Kálmán | Rákóczi-akták a pelsőci községi levéltárban | 140-142. p. |
| Frenyó Lajos | Keczer András utódainak folyamodványa II. Rákóczi Ferenchez | 143-145. p. |
| Kemény Lajos | Károlyi Sándor házai Pozsonyban | 146-148. p. |
| Szombathy Viktor | Az esztergomi kastély (elbeszélés) | 149-165. p. |
| Jan Amos Komenský-Comenius | A nemzet szerencséje tükörképben bemutatva azoknak, akik meg akarják tudni, szerencsések-e és miképpen juthatnak a szerencse állapotába. Rákóczi Györgynek, Erdély felséges fejedelmének ajánlva. (Latinból fordította: Orbán Gábor.) | 166-173. p. |
| Sas Andor | Comenius és a Rákócziak | 174-189. p. |
| Orbán Gábor | Tompa Mihály öt ismeretlen költeménye | 190-191. p. |
| Szalatnai Rezső | Győry Dezső költészete | 192-215. p. |
| Balassa József | A nép nyelvének tanulmányozása | 216-221. p. |
| Sz. R. | Egy szlovák költő | 222-223. p. |
| Emil Boleslav Lukáč | Álmok (Ford. Vozári Dezső) (vers) | 224. p. |
| Emil Boleslav Lukáč | Finnország (Ford. Vozári Dezső) (vers) | 224. p. |
| Emil Boleslav Lukáč | Ó, gyenge lánc (Ford. Vozári Dezső) (vers) | 225. p. |
| Emil Boleslav Lukáč | Dal (ford. Vozári Dezső) (vers) | 225. p. |
| Emil Boleslav Lukáč | A lét himnusza (ford. Vozári Dezső) (vers) | 225-226. p. |
| Adreánszky István | Találkozás (elbeszélés) | 227-321. p. |
| Szántó Hugó | Eszme és valóság (Beszámoló a prágai filozófiai kongresszusról) | 232-244. p. |
| Fokos Dávid | Finnugor-török mondattani egyezések | 245-270. p. |
| Antal Sándor | Balogh Elemér jubileumára | 271. p. |
| Narancsik Imre | Balogh Elemér élete és munkássága | 272-274. p. |
| Fokos Dávid | Gombocz Zoltán (1877-1935) | 275-277. p. |
| Brogyányi Kálmán | Munkácsy Mihály | 278-279. p. |
| k. p. | Egy kávékereskedő emlékére | 280-286. p. |
| Sz. R. | Mikszáth Kálmán | 287. p. |
| Orbán Gábor | A magyar irodalom az egykori szlovák Gimnáziumokban | 288-289. p. |
| Adriányi László | Két szlovenszkói iskola 400 éves jubileuma (az eperjesi kollégium és a késmárki liceum) | 289-290. p. |
| Orbán Gábor | A szerzői jog védelme a XVI. században | 290-291. p. |
| Szalatnai Rezső | Szellemi szankciók Közép-Európában | 291-294. p. |
| Vass László | A hetvenöt éves erdélyi múzeum egyesület | 294-295. p. |
| H. J. | Egy szlovenszkói magyar könyvről | 295-296. p. |
| Szerényi Ferdinánd | Középiskolások a statisztika tükrében | 296-306. p. |
| Sas Andor | Az amerikai rádió szellemi munkája | 306-309. p. |
| Sz. R. | A virtuális humanizmus iskolája | 309-310. p. |
| Sz. R. | A Forum öt éve | 311. p. |
| KÖNYVSZEMLE | ||
| Surányi Géza | Dr. Machnyik Andor: Csallóköz. Szerző kiadása. Komárom, 1935, 203 p. | 313-314. p. |
| Antal Sándor | Szenes Piroska: Egyszer élünk. Franklin-kiadás, Budapest, 1935, 300 p. | 314-315. p. |
| Antal Sándor | Szabó Béla: Érett szegénység. Versek. Szerző kiadása. Michalovce, 1935, 38 p. | 315-316. p. |
| Szalatnai Rezső | Zerdahelyi József: Egy tőnek három fakadása. Kazinczy-kiadás. 1934, 102 p. | 316-317. p. |
| Szalatnai Rezső | Bólya Lajos: Örömriadó. Versek. Szerző kiadása. Komárom, 1935, 32 p. | 317-318. p. |
| Vass László | Makkai Sándor: Az élet kérdezett. Révai-kiadás. Budapest, 1935, I-II. kötet. 256-254 p. | 318-319. p. |
| B. K. | Györffy István, Viski Károly: A magyarság tárgyi néprajza. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. Budapest, 1935, 1519 ábra, 443 p. | 320. p. |
| Surányi Géza | Szekfű Gyula: A mai Széchenyi. Révai-kiadás, Budapest, 1935, 488 p. | 320-321. p. |
| Surányi Géza | Ballai Károly: A magyar függetlenségi nyilatkozatok története. Merkantil nyomda kiadása, Budapest, 1935, 268 p. | 321. p. |
| Surányi Géza | Hegedűs Lóránt: Kossuth Lajos legendák hőse, Athenaeum, Budapest, 1934, 356 p. Ottó Zarek: Egy nép szerelme. Fordították Sebestyén Károly és Horváth Zoltán: Herczeg Ferenc előszavával. Rózsavölgyi kiadása, Budapest, 1935. 2 kötet, 565 p. | 321-323. p. |
| Kemény Gábor | Szimonidesz Lajos: I. Jézus és Mária ereklyéi. Szerző kiadása. Budapest, 1934, 360 p. – II. Zwei neu erkannte indische Beziehungen Jesu und der Evangelien. Nieuw Theologisch Tijdschrift, 1935. | 323-325. p. |
| Szalatnai Rezső | Kassák Lajos: Földem virágom. Válogatott versek. Gyergyai Albert előszavával. Munka-kiadás, Budapest, 1935, 124 p. | 325-327. p. |
| Egri Viktor | Gellért Oszkár: Tíz esztendő. Nyugat kiadás. Budapest, 1935, 155 p. | 327-328. p. |
| Egri Viktor | József Attila: Medvetánc. Révai-kiadás Budapest, 1935, 108 p. | 328-329. p. |
| Egri Viktor | Várnai Zseni: Fekete bárány. Szerző kiadása. Budapest, 1935, 110 p. | 329. p. |
| Házy Ferenc | Korunk – Tizenkét fiatal költő. A Független Szemle kiadása. Budapest, 1935, 140 p. | 330-332. p. |
| Brogyányi Kálmán | Szabó Dezső füzetek. 3-8. szám. Budapest, 1934, Ludas Mátyás kiadása. | 332-334. p. |
| Antal Sándor | Harsányi Zsolt: Magyar rapszódia. Regény. 4 kötet. Singer és Wolfner kiadása, Budapest, 1935. | 334-335. p. |
| Antal Sándor | Szabó Pál: Anyaföld. Kazinczy-kiadás, Tornalja, 1935, 268 p. | 335-336. p. |
| Egri Viktor | Mohácsi Jenő: Lidércke. (Madách Imréné Fráter Erzsébet életének és halálának regénye.) Nyugat-kiadás, Budapest, 1935, 189 p. | 336-337. p. |
| Egri Viktor | R. Berde Mária: Szentségvivők. Erdélyi Magyar Irói Rend kiadása. Kolozsvár, 1935, 2 kötet. | 337-338. p. |
| Egri Viktor | Kemény János: Kutyakomédia. Révai-kiadás, Budapest, 1935, 192 p. | 338. p. |
| Egri Viktor | Wass Albert: Farkasverem. Révai-kiadás, Budapest, 1935, 226 p. | 338-339. p. |
| Egri Viktor | Székely Mózes: Csütörtök. Révai-kiadás, Budapest, 1935, 372 p. | 339. p. |
| Egri Viktor | Tamási Áron: Ábel Amerikában. Révai-kiadás, Budapest, 1935, 288 p. | 339-340. p. |
| Orbán Gábor | Emil Smetánka, Hugo Siebenschein, Jiri Haller, Arne Novák: Čechisch durch Gehör und Studium für Schul und Selbstunterricht. Staatliche Verlagsanstalt, Praha, 1935, 313 p. | 340. p. |
| Sas Andor | Kniha Žilinská. Vydal Václav Chaloupecký. O právu magdeburgském německým jazykem v knize Žilinské z roku 1378 pojednává Rudolf Rauscher. (Prameny Učené společnosti Šafaříkovy v Bratislavě. Pořádají J. F. Babor, Vladimír Klecanda, Karel Lastovka. Svazek.) (Zsolna város könyve. Kiadta Václav Chaloupecký. Rudolf Rauscher tanulmányával a Zsolna város könyvében 1378-ban feljegyzett magdeburgi jogról. A Šafařik Tudományos Társaság forrásművei. Szerkesztik J. F. Babor, Vladimír Klecanda, Karel Lastovka. V. kötet.) Bratislava, 1934, I-LXIV, 239 p., nyolc kézirati hasonmással külön műlapokon. | 340-342. p. |
| Sz. R. | A „Kniha Žilinská” | 342-343. p. |
| Sas Andor | Dr. Richard Horna: Ein Monster-Hexenprozess in Šamorín gegen Ende des XVII. Jahrhunderts. (Tömeg-boszorkányper Somorján a XVII. század végén.) Bratislava, 1935, 45 p. | 343-345. p. |
| Sas Andor | Josef Chmelar: Polská menšina v Československu. Národnostní otázky. Svazek 6. (A lengyel kisebbség Csehszlovákiában. Nemzetiségi Kérdések. 6. kötet.) Orbis, Praha, 1935, 109 p. | 345-348. p. |
| Sz. M. | Langenschiedts Universal-Wörterbuch. I: Ungarisch-Deutsch, II:Deutsch-Ungarisch. Berlin-Schöneberg, 1934. | 348. p. |
| A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság krónikája (1934) | 349-355. p. | |