Janics Kálmán bibliográfiája
Önálló művek A hontalanság évei. A szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után 1945– 1948. München, Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, 1979, 321 p. A hontalanság... Bővebben
“A társadalom megmozdult.” Válogatás 1989 novemberének szlovákiai magyar sajtójából (Válogatta Öllös László és Végh László)
DoÂkuÂmenÂtum-ösÂÂszeÂálÂlÃÂtáÂsunkÂkal a 15 évÂvel ezÂelÅ‘tÂti bárÂsoÂnyos forÂraÂdaÂlomÂra emÂléÂkeÂzünk. TelÂjes terÂjeÂdelÂméÂben beÂmuÂtatÂjuk az 1989. noÂvemÂber 27-tÅ‘l megÂjeÂleÂnÅ‘ SzaÂbad KaÂpaÂciÂtás c. kiÂadÂvány elÂsÅ‘ háÂrom száÂmát. Az 1989.... BÅ‘vebben
Végh László : Gyönyör József 1920-2003
Curriculum vitae: Gyönyör József 1920. október 25-én született Szalatnya községben. Hároméves korában Egegre költözött szüleivel együtt, majd a család kivándorol Franciaországba. A betűvetést francia iskolában sajátÃtotta el. Az ipolysági reálgimnázium elvégzése után jogot tanult. Amikor a szovjet hadsereg bekerÃtette Budapestet, golyózápor után szovjet hadifogságba került. Egy golyót ma is Å‘riz testében. Hazatérte után édesanyja kérésére nem távozott Nyugatra, annak ellenére, hogy édesapja és rokonainak nagy része Kanadában élt. Az enyhülés idÅ‘szakában kb. 300 magyarral együtt nem kapta meg a csehszlovák állampolgárságot. Közel tÃz esztendÅ‘n át tartózkodási engedéllyel élhetett szülÅ‘földjén és vállalhatott munkát. IdÅ‘nként nehéz testi munkával kereste kenyerét. Még az ötvenes évek elején is olyan üldözésnek volt kitéve, hogy az egész családjának egy éjszaka folyamán át kellett titokban költöznie Szalatnyára. A negyvenes évek második felében népbÃróság elé került egyebek közt azzal vádolva, hogy támogatta Nagy-Magyarország feltámasztását és további csehszlovák területek Magyarországhoz csatolását". KésÅ‘bb nem kerülte el a letartóztatást sem, ült vizsgálati fogságban, majd éveken át megfigyelés alatt tartották. Hétszer került olyan életveszélybe, amikor nem rajta múlott, hogy életben maradt. 1966 karácsonyán beállt nála a klinikai halál. Már a koporsó került szóba, amikor újból megindult a szÃvverése.
A magyar figyelő repertóriuma 1933-1935
a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság irodalmi, kritikai és tudományos folyóirata. 1933 és 1935 között jelent meg Pozsonyban. FelelÅ‘s szerkesztÅ‘je Szerényi Ferdinánd, majd Surányi Géza; a szerkesztÅ‘bizottság tagjai: Antal Sándor, Szalatnai RezsÅ‘, Flórián Károly, Farkas Gyula, Jánoska Tivadar, Brogyányi Kálmán; az 1. szám fÅ‘szerkesztÅ‘je Maléter István. A negyedévesnek tervezett lapot nem tudták rendszeresen kiadni, gyakran késett, s fÅ‘leg összevont számai voltak. Mivel kormánytámogatással jelent meg, nagy feltűnést keltett, hogy 1. számát Maléter Istvánnak a csehszlovákiai magyar kisebbség problémáit és Szalatnai RezsÅ‘nek a szlovákiai magyar irodalmat tárgyaló tanulmányai miatt elkobozták, s azok másodszor már megcsonkÃtva jelentek meg. A lap számos szÃnvonalas tanulmányt és szépirodalmi alkotást közölt, de nem tudott egységes koncepciót, profilt kialakÃtani. Kiváló tanulmányokat Ãrt bele Sas Andor, Szalatnai RezsÅ‘, Krammer JenÅ‘, Szerényi Ferdinánd, Flórián Károly, Peéry RezsÅ‘, a szépirodalmi részben kitűntek: GyÅ‘ry DezsÅ‘, Földes Sándor, Tamás Mihály, Egri Viktor, Palotai Boris, Antal Sándor, Neubauer Pál, Szombathy Viktor, Darkó István, Vozári DezsÅ‘. Minden számban közölte a CSMTIMT működésének krónikáját. A csehszlovákiai magyar tudományos és irodalmi élet megismeréséhez számos közleménye ma is forrásértékű, noha megjelenése idején a szélesebb olvasóközönséghez nem találta meg az utat, anyagi nehézségek miatt korán meg kellett szűnnie. Rendszeres könyvszemléjében megbÃzható értékelést nyújtott a szlovákiai magyar irodalom termésérÅ‘l.