Dr. Gábrity Molnár Irén: A vajdasági magyar tanulóifjúság iskolai szintje, mint a magyar értelmiségpótlás feltétele

1. A vaj­da­sá­gi ma­gya­rok és a fi­a­ta­lok szá­mok­ban

A ma­gya­rok nagy­ará­nyú né­pes­ség­csök­ke­né­se a Vaj­da­ság­ban nem csak az ala­csony natal­itás és az as­­szi­mi­lá­ció kö­vet­kez­mé­nye, ha­nem a nagy­mé­re­tű el­ván­dor­lá­sé is. E fo­gyat­ko­zás meg­fé­ke­zé­sé­hez hoz­zá­já­rul­na a tel­jes ma­gyar anya­nyel­vű is­ko­la­há­ló­zat ki­épí­té­se, mert a men­­nyi­sé­gi né­pes­ség­csök­ke­nést né­mi­leg a mi­nő­sé­gi, ta­nult és szak­ké­pe­sí­tett em­be­ri erő­for­rás pó­tol­hat­ja. A ma­gyar fi­a­ta­lok ma­gas szín­tű is­ko­la­vég­zett­sé­ge, szak­tu­dá­sa, mun­ka­le­he­tő­sé­gei, vál­lal­ko­zá­si le­he­tő­sé­gei a ma­gyar ér­tel­mi­ség­pót­lás fel­té­te­le és a kö­zös­ség meg­ma­ra­dá­sá­nak biz­to­sí­té­ka. Tö­rek­vé­sünk az, hogy a vaj­da­sá­gi la­kos­ság nem­ze­ti­sé­gi ös­­sze­té­tel­éhez vi­szo­nyít­va a ma­gya­rok is el­ér­jék leg­alább azt, hogy a meg­fe­le­lő rész­arány­ban ve­gye­nek részt a fel­ső­ok­ta­tás­ban is. Saj­nos a hely­zet nem ki­elé­gí­tő, mert a ma­gya­rok rész­vé­te­le az ok­ta­tás­ban el­ma­rad a több­sé­gi nem­zet­hez vi­szo­nyít­va. Ez az el­ma­ra­dás a ma­gyar­ság is­ko­lá­zat­lan­sá­gát és ér­tel­mi­sé­gé­nek fo­gyat­ko­zá­sát okoz­za.

1. táb­lá­zat. Ju­go­szlá­via/Szer­bia1 la­kos­sá­gá­nak szá­ma és a ma­gya­rok rész­ará­nya az 1991. és 2002. évi nép­szám­lá­lá­si ada­tok alap­ján

	Összes lakos (1991)	Összes lakos (2002)	Magyarok száma (1991)	Magyarok százalék- aránya (1991)	Magyarok száma (2002)	Magyarok százalék- aránya (2002)
Jugoszlávia	10 394 026	–2	344 147	3,31	–	–
Montenegró	615 035	–	205	0,03	–	–
Szerbia	9 778 991	7 498 001	343 942	3,51	293 299	3,91
Közép-Szerbia	5 808 906	5 466 009	4309	0,07	3092	0,06
Vajdaság	2 013 889	2 031 992	339 491	16,85	290 207	14,28
Koszovó	1 956 196	–	142	0,007	–	–

A Szer­bi­ai Sta­tisz­ti­kai Hi­va­tal ada­tai alap­ján (www. stat­ser­b.s­rov.­gov­.yu)
Kö­zép-Szer­bia és Vaj­da­ság la­kos­sá­ga együtt­vé­ve csök­kent, de a Vaj­da­ság te­rü­le­tén tu­laj­don­kép­pen 3%-os nö­ve­ke­dést ész­le­lünk. Ez nem a gyer­mek­ál­dás­nak kö­szön­het­jük, ha­nem a me­ne­kül­tek ide­te­le­pe­dé­sé­nek. A fen­ti táb­lá­zat­ban már lát­ha­tó, hogy a ma­gya­rok szá­ma a Vaj­da­ság­ban a Ti­sza-mel­lék­re és az anya­or­szág­gal ha­tá­ros ré­gi­ók­ra kon­cent­rá­ló­dik és ab­szo­lút és re­la­tív arány­ban is csök­kent. A vaj­da­sá­gi ma­gya­rok rész­ará­nya Vaj­da­ság la­kos­sá­gá­ban már csak 14%. Be­iga­zo­ló­dott saj­nos az a ko­ráb­bi becs­lés, hogy az utób­bi tíz év­ben a dél­vi­dé­ki ma­gya­rok szá­ma kb. 50 ezer­rel csök­kent.3

1.1. A vaj­da­sá­gi fi­a­ta­lok de­mog­rá­fi­ai ada­tai

A 2002. évi la­kos­sá­gi ös­­sze­írás­ból ere­dő vaj­da­sá­gi „élet­fa” (lásd az 1. áb­rát) a kö­vet­ke­ző­ket mu­tat­ja meg: a víz­szin­tes ten­ge­lyen le­ol­vas­ha­tó a la­ko­sok szá­ma ezer­ben, a füg­gő­le­ges ten­ge­lyen pe­dig kö­vet­he­tők az élet­évek. Az áb­ra nem igen ha­son­lít fe­nyő­fá­ra (mes­­sze van a há­rom­szög alak­zat­tól), mert az al­só ágak igen rö­vi­dek. Ez alap­ján a gyer­me­kek szá­ma 0–15 évig igen csök­ke­nő­ben van. Még az idős 60 év fe­let­ti­ek szám­ará­nya is na­gyobb a gye­re­kek szá­má­tól. Az át­lag­élet­kor 42 év, ami azt je­len­ti, hogy a Vaj­da­ság la­kos­sá­ga el­öre­ge­dett, gyen­ge az után­pót­lás és a gyer­mek­ál­dás hi­á­nya mel­lett a fi­a­ta­lok el­ván­dor­lá­sa is drasz­ti­kus mé­re­te­ket ölt.

1. áb­ra. Vaj­da­ság la­kos­sá­gá­nak élet­kor és nem sze­rin­ti meg­osz­lá­sa ezer­ben, a la­kos­ság 2002-es ös­­sze­írá­sa alap­ján

2. táb­lá­zat. A vaj­da­sá­gi össz­la­kos­ság és a ma­gya­rok, va­la­mint a fi­a­ta­lok de­mog­rá­fi­ai mu­ta­tói, az 1991. évi népességösszeírás ada­tai alap­ján

	Összesen:		Férfi:		Nő:
Vajdaság lakossága	2 013 889		980 731		1 033 158
15–29 év közöttiek	396 996	100%	200 423	51%	193 573	49%
15–19 év közöttiek	134 373	34%	67 515		63 858
20–24 év közöttiek	127 564	32%	64 622		62 942
25–29 év közöttiek	135 059	34%	68 286		66 773
Vajdasági magyarok	339 491		161 632	48%	177 859	52%
15–29 év közöttiek	60 284	100%	30 874	51%	29 410	49%
15–19 év közöttiek	19 334	32%	9988		9346
20–24 év közöttiek	19 787	33%	10 096		9691
25–29 év közöttiek	21 163	35%	10 790		10 373

A 2002 évi lakosságösszeírás ada­ta­i­ban becs­lé­sünk sze­rint ezek a szá­mok 25–30%-kal csök­ken­tek!

A ma­gyar fi­a­ta­lok (15–29 éve­sek) rész­ará­nya – a 2. táb­lá­zat alap­ján – a ma­gyar la­kosok szá­má­ban mind­ös­­sze 17,75%. Kö­zöt­tük is a fi­a­ta­labb kor­osz­tály csök­ke­né­sét fi­gyel­het­jük meg. Ugyan­ez a rész­arány a több­sé­gi nem­zet ese­té­ben for­dí­tott. A táb­lá­zat fel­ső ré­szé­ben lát­hat­juk, hogy az ös­­szes vaj­da­sá­gi la­kos majd­nem 20%-a 15–29 év kö­zöt­ti. És a fi­a­ta­labb (15–19 éve­sek) kor­osz­tály rész­ará­nya nem ki­sebb (34%) az „idő­sebb” fi­a­ta­lo­ké­tól – ez meg­fe­lel a de­mog­rá­fi­ai el­vá­rá­sok­nak.

1.2. Is­ko­la­vég­zett­sé­gi ada­tok4

3. táb­lá­zat. A 15 éves és idő­sebb né­pes­ség is­ko­lai vég­zett­sé­ge a Vaj­da­ság­ban (1953–1991)

	Összesen	Nincs végzettség,        v. 1–3. oszt. ált. isk.	4–7. osztály	Befejezett általános iskola	Középfokú végzettség	Főiskolai, egyetemi végzettség
1953	1 268 302	349 959	711 889	88 171	105 473	6 982
1961	1 360 824	316 779	732 765	120 432	170 552	16 855
1971	1 539 760	273 735	689 037	234 398	293 871	43 356
1981	1 629 497	218 286	345 550	517 009	442 220	83 833
1991	1 627 459	171 056	373 723	411 552	537 333	120 686
Az összetétel százalékarányban
1953	100	27,6	56,1	7,0	8,4	0,6
1961	100	23,3	53,8	8,8	12,5	1,2
1971	100	17,8	44,7	15,2	19,1	2,8
1981	100	13,4	21,2	31,7	27,2	5,1
1991	100	10,5	23,0	25,3	33,0	7,4

A táb­lá­zat­ból lát­hat­juk, hogy a mun­ka­ké­pes la­kos­ság is­ko­la­vég­zett­sé­gi szint­je ki­fe­je­zet­ten ja­vult az utób­bi 40 év­ben, kü­lö­nö­sen a kö­zép­is­ko­lát és az ál­ta­lá­nos is­ko­lát be­fe­je­zők nagy szá­má­nak kö­szön­ve. A 15 éves­nél idő­sebb vaj­da­sá­gi la­kos­ság leg­na­gyobb mér­ték­ben kö­zép­is­ko­lát (33%), ill. csak ál­ta­lá­nos is­ko­lát (25%) vég­zett. Után­nuk kö­vet­kez­nek az ál­ta­lá­nos is­ko­lát be nem fe­je­zet­tek (23%), ugyan­is a II. vi­lág­há­bo­rú után az ele­mi is­ko­la egy ide­ig 4, majd 6 osz­tá­lyos volt. Az ak­tív la­kos­ság több mint 7%-á­nak már 1991-ben fel­ső­fo­kú vég­zett­sé­ge volt. Ma a hely­zet még jobb.

4. táb­lá­zat. A 15 éves és idő­sebb szerb és ma­gyar is­ko­lá­zott né­pes­ség az azo­nos kor­cso­port­ok szá­za­lé­kos ará­nyá­ban (1991)

	Általános iskolai végzettség		Középfokú végzettség		Főiskolai végzettség		Egyetemi végzettség
	Férfi (%)	Nő (%)	Férfi (%)	Nő (%)	Férfi (%)	Nő (%)	Férfi (%)		Nő (%)
Szerbek
Összesen	23,8	24,7	42,0	28,5	4,2	3,4		5,9	3,4
15–19 éves	69,2	71,3	18,7	18,4	0,0	0,0		0,0	0,0
20–24 éves	24,1	21,4	70,5	69,5	0,9	3,5		0,4	1,2
25–29 éves	22,4	21,6	65,2	60,0	3,3	6,7		4,9	7,2
30–34 éves	21,4	26,6	59,8	51,2	4,9	5,5		8,1	8,8
35–39 éves	23,8	32,5	53,1	41,8	5,1	4,7		7,6	6,9
40–44 éves	22,5	34,5	52,0	33,8	6,4	5,8		7,7	5,4
45–49 éves	22,7	27,7	42,9	21,4	6,7	4,8		7,5	3,8
50–54 éves	20,7	20,3	32,5	13,9	6,2	3,6		7,4	2,8
55–59 éves	15,5	13,3	30,9	12,4	5,7	2,8		5,6	1,6
60–64 éves	13,2	9,9	20,6	7,9	4,6	1,2		4,9	1,2
65– éves	10,9	8,9	15,3	5,6	3,2	0,5		3,6	0,7
Magyarok
Összesen	26,7	27,4	36,3	21,0	2,6	2,5		2,9	2,1
15–19 éves	67,0	71,7	17,0	16,1	0,0	0,0		0,0	0,0
20–24 éves	33,7	34,1	57,4	55,7	0,8	3,4		0,3	0,8
25–29 éves	33,3	34,5	52,8	47,3	2,6	6,5		3,4	4,8
30–34 éves	30,2	35,7	48,7	41,1	3,0	4,3		5,8	6,9
35–39 éves	30,3	40,2	44,7	30,0	3,0	3,7		4,5	5,2
40–44 éves	26,7	40,6	45,0	24,6	3,8	4,6		3,9	3,3
45–49 éves	23,1	31,8	39,5	20,1	4,2	3,8		4,0	2,3
50–54 éves	19,6	21,3	34,0	12,8	3,0	2,9		3,4	1,6
55–59 éves	15,6	14,6	31,3	11,5	3,5	2,2		2,6	1,0
60–64 éves	15,7	15,4	24,0	10,2	3,7	1,4		2,7	0,7
65– éves	11,9	9,1	15,2	4,6	1,2	0,3		1,3	0,1

A szer­bek és a ma­gya­rok kö­ré­ben is a leg­ma­ga­sabb is­ko­lai vég­zett­ség­gel a 25–35 éves kor­osz­tály ren­del­ke­zik. Ha ös­­sze­ha­son­lít­juk a szer­bek és a ma­gya­rok is­ko­la­vég­zett­sé­gi szint­jét, ös­­szes­sé­gé­ben és kü­lön­bö­ző kor­osz­tály­ok sze­rint is, azt kell meg­ál­la­pí­ta­nunk, hogy a ma­gya­rok ál­ta­lá­nos is­ko­la­i vég­zett­sé­ge meg­ha­lad­ja a szer­be­két, de már a kö­zép­is­ko­lai, fő­is­ko­lai és egye­te­mi vég­zett­sé­gük el­ma­rad a több­sé­gi nem­ze­té­től. Ez a vaj­da­sá­gi ma­gyar­ság – amely tör­té­nel­me so­rán min­dig is mű­velt kultúrnemzet ré­sze volt – fo­ko­za­tos le­ma­ra­dá­sát je­len­ti a több­sé­gi nem­zet mö­gött. Va­jon az egyen­lő esé­lyek hi­á­nyoz­nak? Nincs anya­nyel­vű is­ko­la­há­ló­zat? El­ural­ko­dott a kis­hi­tű­ség?

2. A ma­gyar fi­a­ta­lok ok­ta­tá­si szint­je, kép­zett­sé­ge a vaj­da­sá­gi em­pi­ri­kus ku­ta­tá­sok­ban (Mo­za­ik 2001)

A vaj­da­sá­gi kér­dő­íve­zés so­rán 2001 no­vem­be­ré­ben, a min­tá­ban 1017 ma­gyar fi­a­tal sze­re­pelt, mint­egy 24 vaj­da­sá­gi te­le­pü­lés­ből (14 fa­lu, 6 kis­vá­ros, 4 vá­ros). Nem sze­rin­ti meg­osz­lá­suk meg­egye­zik a vaj­da­sá­gi de­mog­rá­fi­ai va­ló­ság­gal, az 1991. évi lakosságösszeírást vé­ve ala­pul: 523 (51,4%) fér­fi, 494 (48,6%) nő. A há­rom kor­cso­port ará­nya szin­tén kö­ve­ti a sta­tisz­ti­kai ada­tok sze­rint ki­mu­tat­ha­tó fi­a­ta­lok né­pes­sé­gi ará­nyát: 15–19 év közöt 336 fő (33%), 20–24 év közöt 343 fő (33,7%), 25–29 év közöt 338 fő (33,2%).
A vizs­gá­lat so­rán a 15–29 éves fi­a­ta­lo­kat az is­ko­lai vég­zett­ség, ill. a vaj­da­sá­gi is­ko­la­rend­szer alap­ján nyolc cso­por­tok­ra osz­tot­tuk: ál­ta­lá­nos is­ko­la (1), kö­zép­is­ko­lai (2) szin­ten meg­kü­lön­böz­tet­tük 2–3 éves szak­mun­kás­kép­zőt, ezen be­lül az inas­is­ko­lát és más szak­is­ko­lát, va­la­mint négy­éves (érett­sé­gi­vel vég­ző­dő) szak­kö­zép­is­ko­lát (3) és gim­ná­zi­u­mot (4), to­váb­bá fő­is­ko­lai (5) és egye­te­mi (6) szin­tet, majd spe­cial­izá­ciót (7), a poszt­gra­du­á­lis (ma­gisz­te­ri) és PhD-fokozatot (8).
A meg­kér­de­zet­tek (1017) kö­zül 434 fő je­len­leg is ta­nul. A töb­bi­ek ér­te­lem­sze­rű­en már nem jár­nak kép­zés­re. A ta­nul­má­nyok vé­gez­te kap­csán el­mond­ha­tó, hogy leg­töb­ben egy is­ko­la­szint be­fe­je­zé­se után áll­tak le. Azok a vá­lasz­adók, akik fél­be­hagy­ták a ta­nul­má­nya­i­kat, leg­gya­ko­ribb ok­ként az ér­dek­lő­dés hi­á­nyát je­löl­ték meg (33 fő). Hu­szon­nyolc vá­lasz­adó­nak nem volt ked­ve is­ko­lá­ba jár­ni, 27 fő a ta­nul­má­nyi ered­mé­nye mi­att dön­tött az is­ko­la ab­ba­ha­gyá­sa mel­lett. A töb­bi lé­nye­ge­sebb ok közt sze­re­pel­tek az anya­gi prob­lé­mák, a ta­nul­má­nyi kö­te­le­zett­sé­gek el­ha­nya­go­lá­sa és a csa­lá­di okok.

2. áb­ra. Az is­ko­la­rend­szer­ben ta­nu­lók meg­osz­lá­sa az is­ko­la tí­pu­sa sze­rint

A 2. áb­ra szem­lél­te­ti, hogy a je­len­leg is ta­nu­lók kö­zül a leg­töb­ben szak­kö­zép­is­ko­lai (102) vagy egye­te­mi (141) kép­zés­ben vesz­nek részt. A min­tá­ban sze­rep­lő vaj­da­sá­gi ma­gyar fi­a­ta­lok is­ko­la­vég­zett­sé­ge nagy­já­ból kö­ve­ti az is­ko­la­sta­tisz­ti­kát, ami sze­rint a ma­gya­rok fő­leg szak­kö­zép­is­ko­lát vá­lasz­ta­nak, nem pe­dig gim­ná­zi­u­mot. A fel­ső­ok­ta­tás­ban pe­dig a rö­vi­debb és kön­­nyebb fő­is­ko­lát, nem pe­dig egye­te­mi kart.

5. táb­lá­zat. A leg­ma­ga­sabb je­len­le­gi is­ko­lai vég­zett­ség meg­osz­lá­sa ne­mek sze­rint

	Általános iskola	Szakmunkás-képző	Szakközép-iskola	Gimnázium	Főiskola	Egyetem	Összesen
Férfi	195	85	104	50	52	36	522
Nő	201	48	97	60	52	36	494
Összesen	396	133	201	110	104	72	1016

A nők kö­ré­ben a szak­kö­zép­is­ko­lá­ban, a gim­ná­zi­um­ban, a fér­fi­ak­nál pe­dig a szak­kö­zép­is­ko­lá­ban és a szak­mun­kás­kép­ző­ben ta­nu­lás a meg­ha­tá­ro­zóbb. A táb­lá­zat­ból nyil­ván­va­ló­an lát­szik, hogy a fér­fi­ak fel­ső­szin­tű vég­zett­sé­ge ma már a nő­ké­hez ha­son­ló­an ala­kul.

6. táb­lá­zat. A je­len­le­gi is­ko­lai vég­zett­ség te­le­pü­lés­tí­pus sze­rint

	Általános iskola	Szakmunkás-képző	Szakközép-iskola	Gimnázium	Főiskola	Egyetem	Összesen
Város	144	56	88	43	39	35	405
	35,6%	13,8%	21,7%	10,6%	9,6%	8,6%	100,0%
Kisváros	131	38	54	42	39	20	324
	40,4%	11,7%	16,7%	13,0%	12,0%	6,2%	100,0%
Falu	121	39	59	25	26	17	287
	42,2%	13,6%	20,6%	8,7%	9,1%	5,9%	100,0%

Az ered­mé­nyek­ből ki­tű­nik, hogy a fa­lun élők közt több a csu­pán ál­ta­lá­nos is­ko­lai vég­zett­ség­gel ren­del­ke­zők (42,2%), va­la­mint a szak­mun­kás­ok ará­nya (20,6%). Az egye­te­met vég­zet­tek in­kább vá­ros­ban (8,6–9,6%) vagy kis­vá­ros­ban él­nek, a fő­is­ko­lát vég­zet­tek kö­zül leg­töb­ben (12%) kis­vá­ros­ban lak­nak.
Szer­bi­á­ban az is­ko­la­rend­szer fő­leg ál­la­mi, még egy­há­zi is­ko­lá­ink is az akkred­i­tá­ció­val küsz­köd­nek, te­hát a kér­de­zet­tek ke­vés ki­vé­tel­lel az ál­la­mi is­ko­lák nap­pa­li ta­go­za­tá­ra járt. Ha az is­ko­la ál­la­mi, ak­kor a di­á­kok­nak alap- és kö­zép­fo­kon, nem volt kü­lön tan­díj­fi­ze­té­si kö­te­les­sé­gük. Va­la­mi­vel ke­ve­sebb, mint két­har­ma­duk (73,6%) pár­hu­za­mos tan­nyel­vű is­ko­lá­ba járt (Vaj­da­ság-szer­te az is­ko­lák­ban pár­hu­za­mo­san fo­lyik a szerb nyel­vű és a ki­sebb­ség anya­nyel­vén történő ta­ní­tás, egy­sé­ges tan­tes­tü­let és egy igaz­ga­tó­ság alat­t), ma­gyar tan­nyel­vű is­ko­lá­ba 24,4%-uk (fő­leg az idő­sebb kor­osz­tály, akik még va­la­mi­kor Ti­to ide­jé­ben jár­tak ma­gyar ál­ta­lá­nos is­ko­lá­ban), és igen ke­ve­sen jár­tak szerb nyel­vű is­ko­lá­ba vagy más kül­föl­di is­ko­lá­ba. Ösz­­sze­sen egy sze­mély járt ma­gyar­or­szá­gi ál­ta­lá­nos is­ko­lá­ba. A vá­lasz­adók 95,5%-a ál­ta­lá­nos jel­le­gű kép­zés­ben vett részt, 98,1%-uk nem ta­go­za­tos is­ko­lá­ba járt. Min­den­ki nap­pa­li ta­go­za­ton ta­nult. Az ada­to­kat a 3. áb­ra szem­lél­te­ti.

3. áb­ra. A meg­kér­de­zet­tek az is­ko­la jel­le­ge sze­rint

3. Vaj­da­sá­gi ma­gya­rok is­ko­la­há­ló­za­ta – hely­zet­kép (2000/2001-es tan­év)

3.1. Az ál­ta­lá­nos is­ko­la

A Vaj­da­ság 342 ál­ta­lá­nos is­ko­lá­ja kö­zül 83-ban ok­tat­nak ma­gya­rul (is), de 246-ban van­nak ma­gyar ta­nu­lók. Ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű ta­nu­lók a 45 vaj­da­sá­gi köz­ség kö­zül 43-ban van­nak. A ma­gyar ta­nu­lók lét­szá­ma 23 722 fő (12,31%). Ma­gyar tan­nyel­vű osz­tá­lyok 29 köz­ség­ben van­nak, ös­­sze­sen 83 is­ko­lá­ban és 35 ki­he­lye­zett ta­go­za­ton. A ma­gyar tan­nyel­vű osz­tá­lyok­ba 19 416 ta­nu­ló jár, ös­­sze­sen 986 osz­tály­ba (át­lag­lét­szám: 19,69 fő). A 23 722 ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű ta­nu­ló kö­zül 19 210 ma­gyar tan­nyel­vű osz­tály­ba jár (80,97%), 4512 pe­dig szerb tan­nyel­vű­be (19,03%). A nem ma­gyar osz­tály­ba já­ró ál­ta­lá­nos is­ko­lá­sok kö­zül 2360 (52,31%) vesz részt anya­nyelv­ápo­lás­ban, 2152 (47,69%) pe­dig nem.5 A ma­gyar osz­tá­lyok igen je­len­tős ré­szé­ben a tan­tár­gyak egy ré­szét szerb nyel­ven ok­tat­ják, tan­erő­hi­ány­ra hi­vat­koz­va (er­ről pon­tos ada­ta­ink nin­cse­nek). A Ma­gyar­ság­ku­ta­tó Tu­do­má­nyos Tár­sa­ság fel­mé­ré­se sze­rint (1997) a 76 ma­gyar nyel­ven (is) ok­ta­tó ál­ta­lá­nos is­ko­la kö­zül csak 24-ben ok­tat­tak min­den tár­gyat ma­gya­rul.

3.2. A kö­zép­is­ko­la6

A Vaj­da­ság 114 kö­zép­is­ko­lá­ja kö­zül 30-ban mű­kö­dik ma­gyar ta­go­zat is, ös­­sze­sen 279 osz­tály; 7 is­ko­lá­ban a ma­gyar ta­go­zat van több­ség­ben, 23-ban a szer­b. Ki­zá­ró­lag ma­gyar tan­nyel­vű kö­zép­is­ko­la a Vaj­da­ság­ban ninc­s.
A leg­több ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű ta­nu­ló a kö­vet­ke­ző köz­sé­gek te­rü­le­tén la­kik: Sza­bad­ka 2440, Új­vi­dék 945, To­po­lya 932, Becskerek 782, Mag­yarkanizsa 655, Ada 537, Zenta 552, Óbecse 488, Zom­bor 470, Kikin­da 315, Pancso­va 215.
A 9113 ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű kö­zép­is­ko­lai ta­nu­ló kö­zül 6185 ta­nult anya­nyel­vén (67,88%), 2928 szerb nyel­ven (32,12%). A ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű kö­zép­is­ko­lai ta­nu­lók ös­­sze­sen 33 köz­ség­ben él­nek, ma­gyar nyel­vű kö­zép­is­ko­lai ok­ta­tás 12 köz­ség te­rü­le­tén fo­lyik 30 is­ko­lá­ban (köz­tük 2 ki­he­lye­zett ta­go­zat), 279 osz­tály­ban 6649 ta­nu­ló­val (osz­tá­lyon­ként át­lag 23,83 ta­nu­ló). Ma­gyar ok­ta­tás 8 gim­ná­zi­um 53 osz­tá­lyá­ban fo­lyik, a gim­na­zis­ták szá­ma 1309 (osz­tá­lyon­ként át­lag 24,69): To­po­lyán, Óbec­sén, Becskereken, Új­vi­dé­ken, Zen­tán, Zom­bor­ban, Sza­bad­kán és Törökkanizsán. Szak­ok­ta­tás mű­kö­dik 21 szak­kö­zép­is­ko­lá­ban (2 ki­he­lye­zett ta­go­zat) és 1 mű­vé­sze­ti is­ko­lá­ban; 226 osz­tály­ban, a ta­nu­ló­ik szá­ma 5279 (osz­tá­lyon­ként át­lag 23,95 ta­nu­ló).

7. táb­lá­zat. A ma­gyar kö­zép­is­ko­lás­ok is­ko­la­tí­pus sze­rin­ti­meg­osz­lá­sa

Iskolatípus	%
Szakközépiskola (4 éves)	39,46
Szakiskola (3 éves)	39,25
Gimnázium	19,68
Művészeti szakközépiskola	0,92
Szakiskola (2 éves, megszűntek)	0,67
Egyéb (pl. egyházi iskola)	0,02

A ma­gyar kö­zép­is­ko­lá­ba já­rók­nak csak 19,68%-a gim­na­zis­ta, 39,46%-a négy­éves szak­kö­zép­is­ko­lá­ba jár, 39,25%-a há­rom­éves szak­mun­kás­kép­ző is­ko­lát lá­to­gat, 0,67% két­éves szak­kö­zép­is­ko­lá­ba jár, 0,92% mű­vé­sze­ti szak­kö­zép­is­ko­lát vá­lasz­tott.
Az érett­sé­gi­ző kö­zép­is­ko­lás­ok szá­ma meg­mu­tat­ja, kik azok, akik­re az egye­te­me­ken és fő­is­ko­lá­kon szá­mít­ha­tunk. A leg­több ma­gyar érett­sé­gi­ző 2001/02-ben a kö­vet­ke­ző vaj­da­sá­gi köz­sé­gek­ben volt: Sza­bad­ka (385), Zenta (150), To­po­lya (97), Óbecse (82). Saj­nos a szór­vány­ban (Nagybecskereken 2002-ben 59-en érett­sé­giz­tek), de még Új­vi­dé­ken is (63 érett­sé­gi­ző 2002-ben) min­den év­ben ala­csony a ma­gyar érett­sé­gi­zők szá­ma.
Az észa­k- és nyu­gat-bács­kai, va­la­mint észak-bá­ná­ti köz­sé­gek­ből éven­te kb. 700 érett­sé­gi­ző ke­rül ki. Ta­pasz­ta­la­ta­ink sze­rint a mi­nő­sí­tő vizs­gák után több mint a fe­le be­jut a fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek­be. Az érett­sé­gi­zet­tek fő­leg a sza­bad­kai, új­vi­dé­ki és ki­sebb szám­ban a ma­gyar­or­szá­gi ka­ro­kat vá­laszt­ják. A kö­zép- és dél-bá­ná­ti, va­la­mint a dél-bács­kai érett­sé­gi­zők na­gyobb ré­sze (éven­te 250-en) kö­zel­sé­gük mi­att az új­vi­dé­ki ka­ro­kat vá­laszt­ja. A ma­gyar fi­a­ta­lok szá­ma vi­szony­lag ma­gas a sza­bad­kai Köz­gaz­da­sá­gi Ka­ron és a Mű­sza­ki Fő­is­ko­lán, mert a ma­gyar tan­nyel­vű ok­ta­tás fej­lesz­té­se foly­tán e ka­rok vonz­zák a ma­gyar hall­ga­tó­kat, és a mun­ka­erő­pi­a­con ke­re­sett e két szak. Az észak-bács­ka­i­ak a sza­bad­kai ka­ro­kon kí­vül a ma­gyar nyel­vet és iro­dal­mat (Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Kar) vagy az or­vo­si egye­te­met cé­loz­zák meg Új­vi­dé­ken, esetleg Ma­gyar­or­szá­got vá­laszt­ják.

8. táb­lá­zat. Ma­gya­rul is ok­ta­tó vaj­da­sá­gi kö­zép­is­ko­lák (szak­ág és köz­ség sze­rint)

Község/ Középiskolai szakág

Ada

Csóka

Magyar-kanizsa

Óbecse

Szabadka

Temerin

Topolya

Török-kanizsa

Újvidék

Zenta

Zombor

Nagy-becskerek

Összesen

Műszaki tudományok

X

–

X

X

X

X

X

–

–

–

X

–

7

Közgazdaság

–

–

–

X

X

–

–

–

–

X

–

–

3

Kereskedelem

–

–

–

X

X

–

–

–

–

X

–

–

3

Mezőgazdaság

X

–

–

–

–

–

X

–

–

–

–

–

2

Egészségügy

–

–

–

–

X

–

–

–

–

X

X

–

3

Vegyészet

–

X

–

–

X

–

–

–

–

–

–

–

2

Technológia

–

X

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

1

Építőipar

–

–

–

–

X

–

–

–

–

–

–

–

1

Gépészet

–

–

–

–

–

–

–

X

–

–

–

–

1

Közlekedés

–

–

–

–

–

–

–

X

–

–

–

–

1

Villamosság

–

–

–

–

–

–

–

–

X

–

–

–

1

Zeneiskola

–

–

–

–

X

–

–

–

–

–

–

–

1

Gimnázium

–

–

–

G

G + TB

–

G

G

G

G+TB

G

G

8+2=10

Összesen

2

2

1

4

8

1

3

3

2

4

3

1

34+2=36

Az áb­rá­zolt ­is­ko­lahá­ló­zat­ban TB-vel je­löl­tük a 2003 őszén meg­nyílt két te­het­ség­gon­do­zó új ma­gyar gim­ná­zi­u­mot: a Kosz­to­lá­nyi De­zső Nyel­vé­sze­ti Gim­ná­zi­u­mot Sza­bad­kán és a Ma­te­ma­ti­kai Gim­ná­zi­u­mot Zen­tán.

3.2.1. A ta­nu­lá­si élet­út elem­zé­se az em­pi­ri­kus ada­tok­ból (Mo­za­ik 2001)

A kö­zép­is­ko­lai szin­ten, ha a fi­a­ta­lok le­mor­zso­ló­dá­sát fi­gyel­jük, a hely­zet a kö­vet­ke­ző: 1017-ből mind­ös­­sze 134-en nem pró­bál­koz­tak a kö­zép­is­ko­lá­val. Az ál­ta­lá­nos is­ko­lát kö­ve­tő­en 883 sze­mély foly­tat­ta ta­nul­má­nya­it. Leg­töb­ben szak­kö­zép­is­ko­lát vá­lasz­tot­tak, 44%-uk, majd a gim­ná­zi­um (29%) és a szak­mun­kás­kép­ző kö­vet­ke­zik, amely nem ad érett­sé­git (27%). Hat fő ki­vé­te­lé­vel mind­nyá­jan ál­la­mi is­ko­lá­ba jár­tak, és a vá­lasz­adók csak 1,9%-a fi­ze­tett tan­dí­jat.

4. áb­ra. A kö­zép­is­ko­lá­ba irat­ko­zók meg­osz­lá­sa

 

Igen vál­to­za­tos ta­nul­má­nyi ágak­hoz tar­to­zó kép­zé­sek­ben vet­tek részt (5. áb­ra). Leg­töb­ben a mű­sza­ki ta­nul­má­nyo­kon foly­tat­ták a kö­zép­is­ko­lát (32,2%), majd ezt kö­ve­ti az ál­ta­lá­nos szak, va­gyis a gim­ná­zi­um (24,7%). A köz­gaz­da­sá­gi (8,2%) és a ke­res­ke­del­mi (7%) ága­zat irán­ti ér­dek­lő­dés még min­dig nő. Az egész­ség­ügyi­re 6,1%-uk irat­ko­zott, a ter­mé­szet­tu­do­má­nyi ága­za­tot pe­dig 5,6%-uk vá­lasz­tot­ta. A fi­a­ta­lok 4,3 %-a me­ző­gaz­da­sá­gi kö­zép­is­ko­lá­ba ment, az in­for­ma­ti­kát és mű­vé­sze­te­ket pe­dig egy­aránt csak 2,4%-uk tanulta.

5. áb­ra. A kö­zép­is­ko­lás­ok ta­nul­má­nyi ág sze­rin­ti meg­osz­lá­sa

A gra­fi­kon szem­lél­te­ti, hogy a mű­sza­ki kép­zés iránt volt a leg­na­gyobb az ér­dek­lő­dés (32%), il­let­ve a vá­lasz­adók kö­zül az ál­ta­lá­nos kép­zés­re (25% kö­rül) is so­kan je­lent­kez­tek. A meg­kér­de­zett fi­a­ta­lok ke­ve­sebb mint fe­le egyéb szak­kö­zép­is­ko­lát vá­lasz­tott.
A szak­ta­go­za­tos osz­tá­lyok kö­zül (6. áb­ra) leg­nép­sze­rűbb a ma­te­ma­ti­kai szak­ág volt (13,3%), de a leg­több vá­lasz­adó nem ta­go­za­tos osz­tály­ba járt (43%), már a vaj­da­sá­gi kö­zép­is­ko­lák jel­le­ge mi­att is, ahol a leg­több ma­gyar osz­tályt ál­ta­lá­nos sza­kon nyit­nak. A ter­mé­szet­tu­do­má­nyi ér­dek­lő­dés (9,2%) min­den­eset­re na­gyobb, mint a nyel­vi (5,1%).

6. áb­ra. Szak­ta­go­za­tos osz­tá­lyok ará­nya a kö­zép­fo­kú ok­ta­tás­ban részt ve­vők cso­port­já­ban

A je­len­le­gi is­ko­la el­vég­zé­se után a vá­lasz­adók 14,6%-a egye­te­men (148 fő), 9,3%-a (95 fő) fő­is­ko­lán, 4,4%-a (45 fő) pe­dig spe­cial­izá­ció for­má­já­ban sze­ret­ne to­vább­ta­nul­ni. A to­vább­ta­nu­lás el­kép­zelt he­lye igen vál­to­za­to­san ala­kul: a min­ta 8,4%-a Ma­gyar­or­szág­ra, 7,5%-a ju­go­szlá­vi­ai (lak­he­lyén kí­vü­li) ma­gyar tan­nyel­vű in­téz­mény­be, 5,9%-a pe­dig lak­he­lyén kí­vül eső szerb nyel­vű in­téz­mény­be fel­vé­te­liz­ne. Ke­ve­sen van­nak, akik sa­ját lak­hely­ükön sze­ret­né­nek to­vább­ta­nul­ni, vagy ugyan­er­re csak ke­ve­sek­nek nyí­lik al­kal­muk.

3.2.2. A ma­gyar kö­zép­is­ko­lák ki­vá­lasz­tá­sá­nak kö­rül­mé­nyei és a to­vább­ta­nu­lá­si szán­dék a Vaj­da­ság­ban7

A 8 vaj­da­sá­gi köz­ség­ben (te­le­pü­lé­sek cso­port­ja), ame­lyek­ben ma­gyar ön­kor­mány­zat­ok ala­kul­tak ki, ös­­sze­sen 15 165 ma­gyar ál­ta­lá­nos is­ko­lás ta­nu­ló van, míg a töb­bi köz­ség­ben (szór­vány­ban) ös­­sze­sen 8557. Egyik leg­fon­to­sabb fel­ada­tunk, hogy fo­lya­ma­to­san tu­da­to­sít­suk a ma­gyar la­kos­ság kö­ré­ben az anya­nyel­vű ál­ta­lá­nos- és kö­zép­is­ko­lai ok­ta­tás és a nem­ze­ti iden­ti­tás meg­őr­zé­sé­hez fon­tos anya­nyel­vi kul­tú­ra és mű­velt­ség ápo­lá­sá­nak nél­kü­löz­he­tet­len­sé­gét. Már az ál­ta­lá­nos is­ko­la be­fe­je­zé­se­kor a tran­ulók és szü­le­ik is fon­tos dön­tés előtt áll­nak. Saj­nos, ez a ko­rai élet­kor a pá­lya­vá­lasz­tás idő­sza­kát is je­len­ti, ugyan­ak­kor a kö­zép­is­ko­la ki­vá­lasz­tá­sa meg­ha­tá­roz­za a ma­gyar fi­a­ta­lok ké­sőb­bi to­vább­ta­nu­lá­si szán­dé­kát is egye­te­mi ka­rok fe­lé. Év­ti­ze­dek óta a ma­gyar di­á­kok fő­leg szak­kö­zép­is­ko­lá­ba irat­koz­nak (túl so­kan vá­laszt­ják az érett­sé­git nem adó szak­is­ko­lá­kat is), a gim­n­máz­i­umokat nem tart­ják nép­sze­rű kö­zép­is­ko­lák­nak. Ez ele­ve le­he­tet­len­né te­szi a ma­gyar fi­a­ta­lok egye­te­mi to­vább­ta­nu­lá­sát. A több­sé­gi nem­zet­hez tar­to­zó ta­nu­lók­nál ép­pen el­len­ke­ző ten­den­cia fi­gyel­he­tő meg: tö­me­ge­sen irat­koz­nak 4 éves szak­kö­zép­is­ko­lák­ba, de gim­ná­zi­u­mok­ba is. Ez, ered­mé­nyez­ni fog­ja a ma­gyar elit­ká­de­rek le­ma­ra­dá­sát.
A ZENITH Mű­hely és a Ma­gyar­ság­ku­ta­tó Tu­do­má­nyos Tár­sa­ság – sza­bad­kai szék­he­lyű ci­vil szer­ve­ze­tek – a szer­ző ko­or­di­ná­lá­sá­val 2002 őszén em­pi­ri­kus adat­fel­vé­telt (ön­ki­töl­tős kér­dő­íve­zés 1010 rep­re­zen­ta­tív alan­­nyal), majd adat­tá­ro­lást és elem­zést vé­gez­tek az­zal a cél­lal, hogy ala­pot szol­gál­tas­sa­nak olyan ela­bo­rá­tum meg­va­ló­sí­tá­sá­ra, amely a vaj­da­sá­gi kö­zép­is­ko­lás­ok szá­má­ra meg­fe­le­lő szak­irá­nyú, sőt te­het­ség­gon­do­zó gim­ná­zi­u­mot és szak­is­ko­lá­kat lé­te­sít. Az ér­de­kelt ön­kor­mány­zat­ok ja­vas­la­tát be­épí­tő és indok­ló hát­tér­ta­nul­mány el­ké­szí­té­se volt a cél, amely az elit gyűj­tő gim­ná­zi­u­mok lét­jo­go­sult­ság­ára ad vá­laszt a je­len­le­gi vég­zős ál­ta­lá­nos is­ko­lá­sok és szü­le­ik vé­le­mé­nye alap­ján (két kér­dő­ív volt for­ga­lom­ban, egy a nyol­ca­di­kos ta­nu­lók és egy a szü­le­ik szá­má­ra). A kér­de­zet­tek te­hát azok a la­ko­sok, akik a ma­gyar­lak­ta te­rü­le­te­ken él­nek (Sza­bad­ka To­po­lya, Kis­he­gyes, Ka­ni­zsa, Zen­ta, Ada, Be­cse stb.) és a szór­vány­ban: Új­vi­dék, Muzs­la, Temerin.

A) A meg­kér­de­zett nyol­ca­di­kos ta­nu­lók vá­la­szai

A nyol­ca­di­ko­sok vá­la­szai a ta­nu­lá­si nyelv­vel kap­cso­la­to­san azt bi­zo­nyít­ják, hogy dön­tő több­sé­gük anya­nyel­vén sze­ret­ne to­vább ta­nul­ni a kö­zép­is­ko­lá­ban.

9. táb­lá­zat. Mi­lyen nyel­ven sze­ret­nél to­vább­ta­nul­ni?

	Szám	%
Magyar	396	77,2
Szerb	10	1,9
Kétnyelvű	58	11,3
Világnyelv	48	9,4
Összesen	513	100,0

A vaj­da­sá­gi ma­gyar nyel­vű to­vább­ta­nu­lás le­he­tő­sé­ge­i­vel a vá­lasz­adók fe­le rész­ben elé­ge­dett, de majd­nem a ne­gye­de igen­is elé­ge­dett.

10. táb­lá­zat. Elé­ge­dett vagy-e a vaj­da­sá­gi ma­gyar nyel­vű to­vább­ta­nu­lá­si le­he­tő­sé­gek­kel?

	Szám	%
Igen	126	24,5
Részben	293	57,0
Nem	94	18,3
Összesen	514	100,0

A meg­kér­de­zett nyol­ca­di­ko­sok vá­la­szai ar­ra a kér­dés­re, hogy be­irat­koz­na-e ál­la­mi ma­gyar te­het­ség­gon­do­zó gim­ná­zi­um­ba igen komp­lex ered­ményt mu­tat.

11. táb­lá­zat. A be­irat­ko­zás szán­dé­ka a tel­jes meg­kér­de­zett di­ák­cso­port­nál, füg­get­le­nül a ta­nul­má­nyi ered­mé­nyek­től

	Szám	%
Beiratkozna	138	26,8
A szülei fognak dönteni	24	4,7
Nem iratkozna be	135	26,3
Nem tudja	217	42,2
Összesen	514	100,0

A nyol­ca­di­ko­sok­nál vi­szony­lag nagy a bi­zony­ta­lan­ság. Leg­töb­ben nem tud­ják (42%) be­irat­koz­ná­nak-e egy elit ma­gyar gim­ná­zi­um­ba. A be­irat­koz­ni szán­dé­ko­zók és a ne­met mon­dók kö­zött utá­na ki­egyen­lí­tő­dik a vá­la­szok ará­nya (26%).
Kom­men­tár: a nyol­ca­di­ko­sok leg­töb­ben egyéb­ként sem gim­ná­zi­um­ba irat­koz­ná­nak. Több mint a fe­lé­nek a szü­lei szak­kö­zép­is­ko­lát vé­gez­tek. Az ál­ta­lá­nos is­ko­lás di­á­kok az elit és a te­het­ség­gon­do­zás alatt a több­let­órá­kat és a ki­tű­nő ké­pes­sé­get ér­tik.

12. táb­lá­zat. A be­irat­ko­zás szán­dé­ka az elit gim­ná­zi­um­ba 4-es és 5-ös ta­nul­má­nyi át­la­gú di­á­kok­nál

Átlag	Beiratkozna		A szülei fognak dönteni		Nem iratkozna be		Nem tudja		Összesen
4-es	36	23,7%	10	6,6%	35	23,0%	71	46,7%	152	100%
5-ös	73	35,8%	7	3,4%	44	21,6%	80	39,2%	204	100%

A ta­nul­má­nyi át­lag be­fo­lyá­sol­ja a te­het­ség­gon­do­zó gim­ná­zi­um­ba irat­ko­zás szán­dé­kát. Az 5-ös ta­nu­lók 39%-a nem tud­ja még, de majd­nem 36%-a igen­is be­irat­koz­na ilyen ma­gyar gim­ná­zi­um­ba. A 4-es ta­nu­lók­nál a bi­zony­ta­lan­ság na­gyobb (majd­nem 47%) és a be­irat­koz­ni szán­dé­ko­zók az el­uta­sí­tók­kal arány­ban van (23%). ők at­tól fél­nek, hogy nem tud­nak majd meg­fe­lel­ni a ma­gas el­vá­rá­sok­nak. Azok, akik nem irat­koz­ná­nak be el­ső­sor­ban a ma­gas szín­tű ok­ta­tás igé­nye­i­től ijed­tek meg.
A te­het­ség­gon­do­zó gim­ná­zi­um irán­ti ér­dek­lő­dés a Ma­gyar­or­szág­ra irat­koz­ni szán­dé­ko­zók cso­port­já­nál fon­tos le­het, mert ép­pen a jobb mi­nő­sé­gű anya­nyel­vű ok­ta­tás mi­att ta­nul­ná­nak az anya­or­szág­ban. Vé­le­mé­nyük a kö­vet­ke­ző­kép­pen ala­kul:

13. táb­lá­zat. A Ma­gyar­or­szág­ra ké­szü­lő ta­nu­lók vi­szonya egy vaj­da­sá­gi ma­gyar elit gim­ná­zi­um­hoz

	Beiratkozna		A szülei fognak dönteni		Nem iratkozna be		Nem tudja		Összesen
Magyarországra fog menni középiskolába	15	24,6%	4	6,6%	12	19,7%	30	49,2%	61	100,0%
Tervezte, hogy Magyarországra iratkozik, de végül nem így döntött	83	35,5%	9	3,8%	44	18,8%	98	41,9%	234	100,0%

A Ma­gyar­or­szág­ra irat­ko­zók cso­port­já­nál is nagy a ha­tá­ro­zat­lan­ság (több mint a 40%-uk nem tud­ja, mit te­gyen). Azok­nak a szá­ma, akik nem irat­koz­ná­nak be itt­hon le­esett 20% alá. Akik már el­dön­töt­ték, hogy Ma­gyar­or­szá­gon fog­nak ta­nul­ni (61 vá­lasz­adó), majd­nem a fe­le azt nyi­lat­koz­ta, hogy nem tud­ja be­irat­koz­na-e a ju­go­szláv ál­la­mi ma­gyar elit gim­ná­zi­um­ba. Ha­tá­ro­zott pro­pa­gan­dá­ra van szük­ség, nyil­vá­no­san meg kell hir­det­ni és a saj­tó­ban töb­bet fog­lal­koz­ni az elit gim­ná­zi­u­mok jö­vő­be­li prog­ram­já­val, ren­del­te­té­sé­vel, ká­der meg­ol­dá­sa­i­val. 25%-uk vi­szont be­irat­koz­na egy ilyen ha­zai gim­ná­zi­um­ba, te­hát már­is „vis­­sza­for­dí­tot­tuk” a kül­föld­ön ta­nul­ni szán­dé­ko­zók egy ré­szét. Azok kö­zött, akik csak ter­vez­ték a Ma­gyar­or­szá­gon ta­nu­lást, sok­kal töb­ben (35,5%) itt­hon ma­rad­ná­nak egy elit ma­gyar gim­ná­zi­um ked­vé­ért.

B) A meg­kér­de­zett szü­lők vá­la­sza­i­nak elem­zé­se8

A meg­kér­de­zet­tek beiratási szán­dé­ka 2002-ben nem igen kü­lön­bö­zik a ko­ráb­bi évek ta­pasz­ta­la­ta­i­tól. Do­mi­nál a 4 éves szak­kö­zép­is­ko­lá­ba iratás szán­dé­ka. Gim­ná­zi­um­ba csak a vá­lasz­adók 23%-a szán­dé­ko­zik irat­ni gyer­me­két. Az érett­sé­git nem adó 3 éves szak­is­ko­lák­ba irat­ko­zás ugyan csök­kent, de még min­dig majd­nem 20%-ot tesz ki, ami per­sze azt is je­len­ti, hogy az il­le­tő szü­lő nem szán­dé­ko­zik to­vább ta­nít­tat­ni gyer­me­két.
14. táb­lá­zat. A vá­lasz­tott is­ko­la tí­pu­sa

A pá­lya­vá­lasz­tást is je­len­tő kö­zép­is­ko­la ki­vá­lasz­tá­sá­nál a kö­vet­ke­ző szem­pont­ok do­mi­nál­nak a vaj­da­sá­gi ta­nu­lók szü­le­i­nél:

15. táb­lá­zat. Is­ko­la­vá­lasz­tá­si szem­pont­ok

	Szám	Százalék
Szakiskola (3 éves)	91	19,7
Szakközépiskola (4 éves)	264	57,3
Gimnázium	106	23,0

El­ső­sor­ban a hasz­nál­ha­tó, te­hát gya­kor­la­ti­as tu­dás a fon­tos. Va­ló­szí­nű­leg a mun­ká­ba ál­lás le­he­tő­sé­ge­it is tag­lal­ták a meg­kér­de­zet­tek. A má­so­dik he­lyen a mű­velt ta­ná­rok a fon­to­sak, majd a jó szín­vo­na­lú, fel­sze­relt is­ko­la. Et­től a szem­pont­tól már nem sok­ban tér el a jó ta­nár-di­ák vi­szony fon­tos­sá­ga se. Ha a ki­vá­lasz­tott ki­lenc kri­té­ri­u­mot cso­por­to­sí­ta­ni pró­bál­juk, ak­kor az elem­zé­sek a kö­vet­ke­ző­ket mu­tat­ják:
– a leg­fon­to­sabb szem­pont­ok kö­zé tar­toz­nak a hasz­nál­ha­tó tu­dás, egy jó szín­vo­na­lú, fel­sze­relt is­ko­lá­ban (tech­ni­kai fel­té­te­lek és tan­köny­vek)
– má­sod­sor­ban fon­tos a mű­velt és jó ta­nár
– har­mad­sor­ban je­lent­kez­nek az anya­gi szem­pont­ok: uta­zás, kol­lé­gi­u­mi el­lá­tás.
Ami­kor a szü­lő­ket ar­ról kér­dez­tük, mi­lyen nyel­ven fog gyer­me­ke to­vább­ta­nul­ni, na­gyobb arány­ban, mint ma­guk a ta­nu­lók, az anya­nyel­vet vá­lasz­tot­ták, te­hát ma­gya­rul Ju­go­szlá­vi­á­ban. A szór­vány­ban élők egy ré­sze per­sze kény­te­len a két­nyel­vű is­ko­lát vá­lasz­ta­ni.

16. táb­lá­zat. Gyer­me­ke mi­lyen nyel­ven fog to­vább­ta­nul­ni?

	Fontos (%)	Rangsor
Használható tudás	96,7	I.
Művelt tanárok	90,1	II.
Jó színvonalú iskola	85,9	III.
Jó tanár-diák kapcsolat	85,6	IV.-V.
Technikai feltételek	85,6	IV.-V.
Jó könyvek, segédanyagok	72,4	VI.
Közelség	51,7	VII.
Különórák	45,9	VIII.
Kollégium	25,1	IX.

2002 őszén a le­kér­de­zés el­sőd­le­ges cél­jai kö­zött volt az új ma­gyar te­het­ség­gon­do­zó gim­ná­zi­u­mok meg­nyi­tá­sá­nak a kér­dé­se. A szü­lők szin­te lel­ke­sed­ve tá­mo­gat­ták az önál­ló ma­gyar ál­la­mi kö­zép­is­ko­lák lét­re­ho­zá­sát Vaj­da­ság­ban, füg­get­le­nül at­tól, hogy sa­ját gyer­me­ke szán­dé­koz­na-e oda be­irat­koz­ni, vagy nem.

17. táb­lá­zat. Tá­mo­gat­ná-e Ön új, önál­ló, ál­la­mi­lag fi­nan­szí­ro­zott ma­gyar (nem két­nyel­vű) is­ko­lák lét­re­ho­zá­sát?

	Szám	Százalék
Magyar nyelven Jugoszláviában	424	87,1
Két nyelven Jugoszláviában	38	7,8
Magyar nyelven Magyarországon	19	3,9
Szerb nyelven Jugoszláviában	5	1,0
Összes válasz	487	100,0

Idő­köz­ben a Tar­to­má­nyi Ki­sebb­sé­gi- és az Ok­ta­tá­si Tit­kár­sá­gok, va­la­mint a Ma­gyar Nem­ze­ti Ta­nács is dön­töt­tek a ma­gyar gim­ná­zi­u­mok fel­ál­lí­tá­sá­nak ter­vé­ről Sza­bad­kán (fi­lo­ló­gia) és Zen­tán (ma­te­ma­ti­ka).

3.3. To­vább­ta­nu­lá­si szán­dék a fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek­be a Kár­pát-me­den­cei ma­gyar fi­a­ta­lok kö­ré­ben – ös­­sze­ha­son­lí­tás (Mo­za­ik 2001)9

A meg­kér­de­zett vaj­da­sá­gi fi­a­ta­lok leg­több­je foly­tat­ni sze­ret­né ta­nul­má­nya­it. A to­vább­ta­nu­lá­si szán­dé­kok ki­tün­te­tett te­re­pe a fel­ső­fo­kú ok­ta­tá­si rend­szer, mert két­har­ma­duk fő­is­ko­lai vagy egye­te­mi ta­nul­má­nyo­kat kí­ván foly­tat­ni. Ma­gyar­or­szá­gon kí­ván­ja foly­tat­ni ta­nul­má­nya­it a kér­de­zet­tek több mint egy­ötö­de, to­váb­bi 20%-uk Ju­go­szlá­vi­á­ban ma­rad­na, de min­den­kép­pen ma­gyar nyel­vű kép­zés­ben kí­ván részt ven­ni.
Az uk­raj­nai fi­a­ta­lok pri­o­ri­tá­sai kö­zött is alap­ve­tő fon­tos­sá­gú a to­vább­ta­nu­lás, hi­szen a meg­kér­de­zett fi­a­ta­lok csak­nem fe­le szin­tén sze­ret­ne to­vább­ta­nul­ni. A to­vább­ta­nul­ni vá­gyók majd­nem két­har­ma­da fel­ső­fo­kú vég­zett­sé­get sze­rez­ne egye­te­men vagy fő­is­ko­lán, 8%-uk pe­dig PhD- vagy poszt­gra­du­á­lis kép­zés­ben sze­ret­ne részt ven­ni
A meg­kér­de­zett szlo­vá­ki­ai ma­gyar fi­a­ta­lok to­vább­ta­nu­lá­si haj­lan­dó­sá­ga nem ma­rad el a fen­ti két ré­gi­ó­é­tól, mert a kö­zel há­rom­ti­ze­dük je­len­le­gi is­ko­lá­já­nak be­fe­je­zé­se után ta­nul­ni sze­ret­ne. A szlo­vá­ki­ai ta­nul­ni vá­gyók túl­nyo­mó több­sé­ge fel­ső­fo­kú vég­zett­sé­get kí­ván, sze­rez­ni. A ta­nul­má­nya­it foly­tat­ni kí­vá­nó fel­vi­dé­ki ma­gyar fi­a­ta­lok egy­ne­gye­de Szlo­vá­ki­á­ban ta­nul­na szlo­vák tan­nyel­vű in­téz­mény­be, 20%-uk szin­tén szlo­vá­ki­ai, de ma­gyar nyel­vű tan­in­téz­mény­be jár­na, míg to­váb­bi egy­ötö­dük Ma­gyar­or­szá­gon foly­tat­ná to­vább fel­ső­fo­kú ta­nul­má­nya­it.
A szé­kely­föl­di fi­a­ta­lok több­sé­ge nem sze­ret­ne to­vább­ta­nul­ni, azon fi­a­ta­lok vi­szont, akik a to­vább­ta­nu­lást vá­laszt­ják a leg­na­gyobb arány­ban (37%) egye­te­mi vég­zett­ség­re tö­re­ked­nek. Szin­tén na­gyon nép­sze­rű to­vább­ta­nu­lá­si for­má­nak szá­mít a tech­ni­kum is, ame­lyet a meg­kér­de­zet­tek egy­ötö­de vá­lasz­tott. A to­vább­ta­nu­lást vá­lasz­tók több­sé­ge ma­gya­rul sze­ret­né foly­tat­ni ta­nul­má­nya­it, amely­ből 32% lak­he­lyé­től kü­lön­bö­ző te­le­pü­lé­sen, 27% pe­dig je­len­le­gi lak­he­lyén sze­ret­né vé­gez­ni ta­nul­má­nya­it. Ma­gyar­or­szá­gi to­vább­ta­nu­lást a vá­lasz­adók egy he­te­de (15%) pre­fe­rált.
A bel­ső-er­dé­lyi vizs­gált né­pes­ség csak­nem fe­le sze­ret­ne to­vább­ta­nul­ni. Meg­le­pő mó­don a ta­nul­má­nya­i­kat már be­fe­je­zett meg­kér­de­zet­tek kö­zül is min­den har­ma­dik fi­a­tal ké­pez­né ma­gát. A to­vább­ta­nul­ni szán­dé­ko­zók több mint a fe­le, egye­te­men sze­ret­né to­vább­foly­tat­ni a ta­nul­má­nya­it, to­váb­bi 11%-uk pe­dig poszt­gra­du­á­lis ké­pe­sí­tést sze­ret­ne sze­rez­ni. A to­vább­ta­nu­lás „célin­tézményeit” te­kint­ve el­ső hely­re az or­szág ma­gyar nyel­vű tan­in­téz­mé­nyei ke­rül­nek (a kér­dés­re vá­la­szo­lók 33% ese­té­ben), szo­ro­san mö­göt­tük fog­lal­nak he­lyet a ro­mán tan­nyel­vű in­téz­mé­nyek, me­lye­ket a szán­dé­kok je­len­tős há­nya­dá­val a ma­gyar­or­szá­gi is­ko­lák, egye­te­mek (15%) kö­vet­nek.

7. áb­ra. Ma­gyar­or­szá­gi to­vább­ta­nu­lá­si szán­dék (a kér­dés­re vá­la­szo­lók szá­za­lé­kos meg­osz­lá­sa)

4. Fel­ső­ok­ta­tás a Vaj­da­ság­ban

4.1. A ma­gyar nyel­vű fel­ső­ok­ta­tás ed­di­gi gya­kor­la­ta

Át­te­kint­ve ré­gi­ónk fel­ső­ok­ta­tá­si rend­sze­rét lát­ha­tó, hogy a Vaj­da­ság­ban önál­ló, au­to­nóm ma­gyar ok­ta­tá­si rend­szer ninc­s. Ma­gyar nyel­vű ok­ta­tás a szer­bi­ai tör­vé­nyek ér­tel­mé­ben ninc­s, sem­mi­lyen ala­nyi jo­gon, mert a fel­ső­ok­ta­tás csak­is ál­lam­nyel­ven, eset­leg vi­lág­nyel­ven (pl. an­gol) foly­hat. Ma­gyar nyel­vű ok­ta­tás az Új­vi­dé­ki Egye­te­men van, me­lyen be­lül in­téz­mé­nye­sí­tett ma­gyar fel­ső­ok­ta­tás nem mű­kö­dik, csak an­nak rész­le­ges je­gye­it ta­lál­juk meg az Egye­tem bi­zo­nyos ka­ra­in (4 ka­rán)10, il­let­ve a sza­bad­kai fő­is­ko­lá­kon.11 Az anya­or­szá­gi ki­he­lye­zett ta­go­za­tok sza­bad­kai és zen­tai fő­is­ko­lai pró­bál­ko­zá­sai még nem akk­re­di­tál­tak Szer­bia te­rü­le­tén, és csak rész­ben il­lesz­ked­nek az it­te­ni fel­ső­ok­ta­tá­si rend­szer­hez. En­nek el­le­né­re dip­lo­má­ik ho­no­sí­tá­sa el­kez­dő­dött.
Hos­­szabb tá­von a ma­gyar aj­kú hall­ga­tók szá­má­nak csök­ke­né­se ag­gasz­tó, hi­szen 1966/67-ben a ma­gyar fő­is­ko­lai és egye­te­mi hall­ga­tók szá­ma 4364-­volt, te­hát, több mint két­sze­re­se a mai szá­muk­nak. A kö­vet­ke­ző táb­lá­zat né­hány is­ko­la­év ada­tát köz­li:

18. táb­lá­zat. A ma­gyar fő­is­ko­lás­ok és egye­te­mis­ták szá­ma az ös­­szes hall­ga­tó szá­má­hoz vi­szo­nyít­va

Év	1964	1984	1992	2000	2002
Magyar hallgatók aránya az összes hallgatóhoz képest (%)	4,8	10,3	6,7	7,01	6,60
A magyarság aránya Vajdaság lakosságában (%)	23,86	18,94	16,9	15,0 (becslés)	14,28

Meg­ál­la­pít­hat­juk, hogy a vaj­da­sá­gi össz­la­kos­ság­hoz vi­szo­nyít­va a ma­gya­rok ará­nya fo­ko­za­to­san csök­kent, de en­nek a függ­vé­nyé­ben a ma­gyar aj­kú hall­ga­tók szá­ma so­ha­sem volt ki­elé­gí­tő az ös­­szes vaj­da­sá­gi hall­ga­tók rész­ará­nyá­ban. A nyolc­va­nas évek­ben még meg­ha­lad­tuk az egye­te­mis­ták 10%-át, de utá­na a há­bo­rús és vál­sá­gos évek­ben drasz­ti­ku­san le­csök­kent a ma­gya­rok fel­ső­ok­ta­tá­si rész­ará­nya. A po­li­ti­kai rend­szer­vál­tás re­mé­nyé­ben, 2000-ben fi­a­tal­ja­ink érez­he­tő­en töb­ben itt­hon ma­rad­tak a ma­gyar fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek­ben, de a leg­fris­sebb ada­tok to­vább­ra sem ki­elé­gí­tők. Öt év sta­tisz­ti­kai át­te­kin­té­sé­ben a fő­is­ko­lá­kon és az egye­te­mi ka­ro­kon a kö­vet­ke­ző a hely­zet:

19. táb­lá­zat. Fő­is­ko­lás­ok szá­ma 1997–2001 kö­zött a Vaj­da­ság­ban

Iskolaév	Összes hallgató	Magyar hallgató
		szám	%
1997/1998	6468	579	8,95
1998/1999	7698	657	8,53
1999/2000	11 811	816	6,91
2000/2001	10 083	838	8,31
2001/2002	11 656	855	7,33

For­rás: Tar­to­má­nyi Ok­ta­tás­ügyi Tit­kár­ság szak­szol­gá­la­ta, Új­vi­dék, 2002

A bom­bá­zás évé­ben (1999) nem volt fel­vé­te­li vizs­ga, a ma­gya­rok még­is ke­vés szám­ban je­lent­kez­tek a fő­is­ko­lák­ra, mert nagy ré­szük kül­föld­re tá­vo­zott.

20. táb­lá­zat. Az egye­te­mis­ták szá­ma 1997–2001 kö­zött az Új­vi­dé­ki Egye­te­men

Iskolaév	Összes hallgató	Magyar hallgató
		szám	%
1997/1998	26 672	1703	6,38
1998/1999	28 515	1875	6,58
1999/2000	32 293	2032	6,29
2000/2001	34 338	1965	5,72
2001/2002	35 257	2078	5,87

A bom­bá­zás évé­től csök­kent a ma­gyar hall­ga­tók szá­ma a Vaj­da­ság­ban. Érez­he­tő ja­vu­lást csak 2002-től ta­pasz­ta­lunk, de ezt bi­zo­nyí­ta­ni még nem tu­dom, mert a tel­jes sta­tisz­ti­kai ada­tok kés­nek.12
A meg­ol­dat­lan anya­nyel­vű ok­ta­tás mi­att a ma­gyar hall­ga­tók ta­ní­tá­si nyelv sze­rin­ti meg­osz­lá­sa az ál­la­mi ka­ro­kon és fő­is­ko­lá­kon igen ked­ve­zőt­len. Mind­ös­­sze 1/3-uk ta­nul ma­gya­rul vagy rész­ben ma­gya­rul (fő­leg a sza­bad­kai ka­ro­kon), a hall­ga­tók 2/3-a csak szerb nyel­ven hall­gat­ja az órá­kat. Lás­suk a 2000/2001. évi ada­to­kat!

8. áb­ra. A ma­gyar hall­ga­tók ta­ní­tá­si nyelv sze­rin­ti meg­osz­lá­sa az ál­la­mi fel­ső­ok­ta­tás­ban

For­rás: Vaj­da­sá­gi Fel­ső­ok­ta­tás Fej­lesz­té­si Prog­ram

Meg­ál­la­pít­ha­tó, hogy ha a vaj­da­sá­gi ma­gya­rok ará­nya kö­rül­be­lül 14% az ös­­szes la­kos­ság­ban, ak­kor igen ke­vés a szá­muk a hall­ga­tók ará­nyá­ban (mind­ös­­sze 6% kö­rül van). A ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű hall­ga­tók kö­zül pe­dig csak 32%-a ta­nul rész­ben anya­nyel­vén.

9. áb­ra. A ma­gya­rok ará­nya az öss­zlakosságb­han és a fel­ső­ok­ta­tás­ban

4.2. A fel­ső­fo­kú in­téz­mé­nyek sta­tisz­ti­ká­ja a Vaj­da­ság­ban

A ma­gyar hall­ga­tók leg­na­gyobb ré­sze az Új­vi­dé­ki Egye­tem ka­ra­in, vagy a vaj­da­sá­gi in­téz­mé­nyek­ben ta­nul. Ele­nyé­sző ré­szük irat­ko­zik a Belg­rá­di Egye­tem ka­ra­i­ra, vi­szony­lag elég so­kan ta­nul­nak az anya­or­szág­ban. Az aláb­bi át­te­kin­tés­ben a hall­ga­tók és a ta­ná­rok el­osz­lá­sát elem­zem a vaj­da­sá­gi ka­ro­kon és fő­is­ko­lá­kon. A Vaj­da­ság 9 fő­is­ko­lá­ján és az Új­vi­dé­ki Egye­tem (1960-ban ala­pult ál­la­mi in­téz­mény) 13 ka­rán (67 sza­kon) 2002-ben a hall­ga­tók stá­tu­sza csak két­fé­le le­het: ál­la­mi­lag tá­mo­ga­tott vagy ön­költ­sé­ges. Az ön­költ­sé­ge­sek tan­dí­ja ka­rok­ként vál­to­zik, at­tól füg­gő­en, hogy ex-ka­ted­ra elő­adá­so­kat hall­gat (ol­csóbb) vagy sok a la­bo­ra­tó­ri­u­mi órá­ja (drá­gább, mint pél­dá­ul az or­vo­si).
A je­len­leg ta­pasz­talt arány­ta­lan­sá­go­kat az aláb­bi táb­lá­zat­ban kí­vá­nom ki­mu­tat­ni:

21. táb­lá­zat. Az ös­­szes és a ma­gyar hall­ga­tók és ta­ná­rok meg­osz­lá­sa ka­ron­ként az Új­vi­dé­ki Egye­te­men (2002/2003)

Egyetemi kar neve, székhelye	Összes hallgató	Magyar hallgató		Összes tanár	Magyar tanerő	Magyar oktatás
		szám	%
Technológiai Kar, Újvidék	1227	44	3,58	77	11	Nincs
Bölcsészettudományi Kar, Újvidék	3313	239	7,21	282	41	Teljes magyar oktatás a Magyar Tanszéken 83 hallgatóval.
Természettudományi –Matematikai Kar, Újvidék	3982	166	4,17	223	20	Nincs
Mezőgazdasági Kar, Újvidék	2132	103	4,83	175	5	Nincs
Műszaki Tudományok Kara, Újvidék	6839	228	3,33	421	14	Nincs
Testnevelési Kar, Újvidék	726	31	4,27	45	2	Nincs
Közgazdasági Kar, Szabadka	6963	636	9,13	88	14	Az első évben 5 tantárgy magyarul, másodikban 1.
Építőmérnöki Kar, Szabadka	484	105	21,69	47	18	Első évben 5 tantárgy magyarul, másodikban 3 .
Művészeti Akadémia, Újvidék	622	51	8,19	143	2	7+5 magyar színészhallgató részére 12 tantárgy magyar.
Orvostudományi Kar, Újvidék	3043	179	5,88	460	23	Nincs
Jogtudományi Kar	3600 (becslés)	60 (becslés)	1,66	49	2	Nincs
Műszaki Kar, Nagybecskerek	1810	114	6,29	60	1	Nincs
Tanítóképző Kar Zombor és Szabadka kihelyezett tagozat	683	168	24,59	48	11	25 tantárgy, vagyis teljes magyar nyelvű képzés! 154-en hallgatják..
Karok összesen	35 424	2124	5,99	2118	164	5 karon van magyar tagozat.

22. táb­lá­zat. Az ös­­szes és a ma­gyar fő­is­ko­lás­ok és ta­ná­rok meg­osz­lá­sa fő­is­ko­lán­ként a Vaj­da­ság­ban (2002/2003)

Főiskola neve, székhelye	Összes hallgató	Magyar hallgató		Összes tanár	Magyar tanerő	Magyar oktatás
		szám	%
Ügyviteli Főiskola, Újvidék	6973	76	1,09	54	1	Nincs
Műszaki Főiskola, Nagybecskerek	1196	97	8,11	34	3	Nincs
Műszaki Főiskola, Újvidék	931	24	2,57	47	0	Nincs
Műszaki Főiskola, Szabadka	877	444	50,63	33	30	Teljes magyar nyelvű képzés!
Óvóképző Főiskola, Újvidék	454	21	4,62	20	4	27 tantárgyból 6+6 magyarul hallgatható.
Óvóképző Főiskola, Szabadka	259	94	36,27	24	4	44 elsős, 34 másodikos – 9 tantárgy és 4 praktikum magyarul (80%).
Óvóképző Főiskola, Mitrovica	266	2	0,75	15	1	Nincs
Óvóképző Főiskola, Kikinda	1028	82	7,97	10	0	Nincs
Óvóképző Főiskola, Fehértemplom–Versec	364	6	1,65	14	0	Nincs
Főiskolák összesen	12 348	846	6,85	251	43	3 főiskolán magyar tagozat.

23. táb­lá­zat. Ös­­sze­sít­ve a 2002/2003-as is­ko­la­év­ben

	Összesen	Magyarok
		szám	%
Egyetemisták	35 424	2124	5,99
Főiskolások	12 348	846	6,85
Egyetemi tanár	2118	164	7,74
Főiskolai tanár	251	43	17,13

A Vaj­da­ság­ban egye­te­mi ka­ro­kon és fő­is­ko­lá­kon mun­ka­vi­szony­ban le­vő ma­gya­rul be­szé­lő ta­ná­rok és ta­nár­se­gé­dek szá­ma nem túl sok (207), hi­szen a vaj­da­sá­gi la­kos­ság ös­­sze­té­te­le alatt van: a fő­is­ko­lá­kon a ta­ná­rok 17,13%-a ma­gyar, az ös­­szes egye­te­mi ta­nár­nak pe­dig csak 7,74%-a ma­gyar. Most nem so­ro­lom ide a nyug­dí­jas ta­ná­ra­in­kat, aki­ket al­kal­mak­ként vis­­sza­hív­nak dol­goz­ni a ka­rok­ra. A ta­ná­rok élet­éve­ik sze­rint fi­a­ta­lab­bak a fő­is­ko­lá­kon, ko­ro­sab­bak az egye­te­mi ka­ro­kon. Van­nak ka­rok, ahol ma­gya­rul tu­dó ta­nár­se­gé­dek bi­zony nem igen van­nak, te­hát hi­ány­zik az után­pót­lás.
A vaj­da­sá­gi ma­gyar nyel­vű fel­ső­ok­ta­tás­ban részt vesz­nek az anya­or­szá­gi fő­is­ko­lák ki­he­lye­zett ta­go­za­tai is (lásd 24. táb­lá­zat), ha­bár ilyen kül­föl­di ki­he­lye­zett ta­go­zat­ról az egye­te­mi tör­vény nem ren­del­ke­zik. Gya­kor­la­ti­lag már 1996/1997-ó­ta mű­köd­nek, de nem iga­zán le­gá­li­san. Jo­gi­lag kon­zul­tá­ci­ós köz­pont­ként ke­ze­lik őket.

24. táb­lá­zat. Ma­gyar­or­szá­gi ki­he­lye­zett ta­go­za­tok, kon­zul­tá­ci­ós köz­pon­tok (2002/2003)

	Hallgatók száma	Magyarul tanul	Megjegyzés
Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar, Budapest; Kertészmérnöki Szak Határon Túli Levelező Tagozata, Zenta	166	100%	A konzultációk magyarul folynak, 2002 végéig 70-en diplomáztak.
Gábor Dénes Informatikai Főiskola, Budapest–Szabadka	162	100%	A konzultációk magyarul folynak, 2002 végéig 16-an diplomáztak.

4.3. Sza­kok, szak­mák sze­rin­ti meg­osz­lás

Az ér­tel­mi­sé­gi ré­teg ki­ala­ku­lá­sa­kor az egye­te­mi sza­kok meg­vá­lasz­tá­sá­ban fon­tos sze­re­pet játsszik, hogy egyes sza­ko­kon ele­gen­dő szak­em­be­rünk van, más­hol ká­der­hi­ány lép fel. A vaj­da­sá­gi ma­gya­rok ese­té­ben pél­dá­ul óvó- és ta­ní­tó már van elég, de kö­zép­is­ko­lai és egye­te­mi ta­nár na­gyon hi­ány­zik. Túl­teng a ter­mé­szet­tu­do­má­nyi ér­dek­lő­dés, és hi­ány van a hu­mán tu­do­má­nyok te­rén. Lás­suk a ma­gyar hall­ga­tók, majd az ok­ta­tók sza­kok sze­rin­ti meg­osz­lá­sát!

25. táb­lá­zat. A ma­gyar hall­ga­tók szak­mák sze­rinti meg­osz­lá­sa a vaj­da­sá­gi ál­la­mi fel­ső­ok­ta­tás­ban (2000/2001)

Szakma	Összes hallgató	Magyar hallgató
		szám	%
Mérnök (műszaki)	10 735	862	8,03
Közgazdász, üzleti főiskola	10 948	604	10,95
Tanító, óvónő	2996	343	11,45
Bölcsész	3619	254	7,02
Természettudós	3650	235	6,44
Orvos	3090	164	5,31
Mezőgazdász	3637	146	4,01
Jogász	4013	97	2,42
Művész	696	61	8,76
Testnevelő	1037	37	3,57
Összesen	44 421	2803	6,31

A fen­ti ada­tok­ból ki­emel­he­tő:
– A leg­több ma­gyar hall­ga­tó a köz­gaz­dász-, mér­nö­ki (műsza­k­i)- és pe­da­gó­gi­ai kép­zés­ben vesz részt, ami­ben nyil­ván sze­re­pet ját­szik a kép­zé­sek föld­raj­zi kö­zel­sé­ge is (Sza­bad­ka és rész­ben Új­vi­dék).
– A pe­da­gó­gus­kép­zés te­rü­le­tén is na­gyobb arány­ban vesz­nek részt a ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű­ek (fő­leg a ta­ní­tó­kép­zés ese­té­ben), ez azon­ban még­sem je­len­ti azt, hogy a ma­gyar nyel­vű ok­ta­tók kér­dé­se meg­ol­dott len­ne, hi­szen egy­részt ezek a hall­ga­tók nem ma­gyar nyel­ven ta­nul­nak (ta­nár­kép­zés a Ter­mé­szet­tu­do­mányi–Ma­te­ma­ti­kai Ka­ron), más­részt pe­dig ez egyen­lőt­le­nül osz­lik el az óvo­da­pe­da­gó­gus és a kö­zép­is­ko­lai ta­nár­kép­zés kö­zött. Míg előb­bi­nél ki­elé­gí­tő a pe­da­gó­gu­sok szá­ma, az utób­bi­nál egyes sza­kok ese­té­ben már sú­lyos ta­nár­hi­ány ta­pasz­tal­ha­tó.
– A jo­gász­kép­zés te­rü­le­tén, sőt az egyes böl­csé­sze­ti sza­ko­kon és a me­ző­gaz­da­sá­gi kép­zés­ben is a ma­gyar hall­ga­tók alul­rep­re­zen­tált­sá­gá­val ta­lál­ko­zunk.

26. táb­lá­zat. Ma­gyar ok­ta­tói meg­osz­lás sza­kok sze­rint (nem ka­rok sze­rint), 2000/2001

Szakma	Magyar oktató
	szám	%
Mérnök (műszaki)	41	20
Természettudós	35	17
Orvos	34	16
Bölcsész	24	11
Tanító, óvónő	21	10
Közgazdász	20	10
Mezőgazdász	20	10
Jogász	12	6
Testnevelő	5	2
Művész	2	1
Összesen	203	100

Rész­ben ki­elé­gí­tő a fel­ső­ok­ta­tá­si ká­de­rek szá­ma: a mér­nö­ki, a ter­mé­szet­tu­do­má­nyi és az or­vo­si sza­kon. Nagy a hi­ány a jo­gi- és min­den tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi sza­kon.
Mi­vel ép­pen a pe­da­gó­gus­kép­zés­ben és más hu­mán tu­do­má­nyok te­rén sze­ret­nénk a ma­gyar fel­ső­ok­ta­tást pó­tol­ni, ezen a te­rü­le­ten az anya­or­szág­ban je­len­leg dok­to­ran­dus­kép­zés­ben részt ve­vő vaj­da­sá­gi ká­de­rek és a ma­gyar­or­szá­gi ven­dég­pro­fes­­szo­rok meg­fe­le­lő be­kap­cso­ló­dá­sát tart­juk fon­tos lé­pés­nek.

4.4. A fel­ső­fo­kú kép­zés em­pi­ri­kus ada­tok alap­ján (Mo­za­ik 2001)

Fel­ső­fo­kú kép­zés­ben 387 vá­lasz­adó vett részt. Az 1017 ki­kér­de­zett mint­egy 38%-a ta­nul to­vább fő­is­ko­lán, egye­te­men. A Vaj­da­ság­ban az Új­vi­dé­ki Egye­tem 13 ka­rán kí­vül még 9 fő­is­ko­la van. A min­ta­adók 41,9%-a fő­is­ko­lá­ra, 55,3 %-a pe­dig egye­tem­re járt. A több­ség ál­la­mi is­ko­lá­ba járt (95,1%), né­há­nyan pe­dig ala­pít­vá­nyi vagy ma­gán­is­ko­lá­ba (ide so­rol­juk a ma­gyar­or­szá­gi ki­he­lye­zett ta­go­za­to­kat is, va­gyis a kon­zul­tá­ci­ós köz­pon­to­kat Zen­tán és Sza­bad­kán). Nö­ve­ke­dett a tan­díj­fi­ze­tők szá­ma (32,3%), ami ab­ból adód­hat, hogy Ju­go­szlá­vi­á­ban az egye­te­mek több­sé­gén újab­ban tan­dí­jat kell fi­zet­ni. Az egye­te­mis­ták stá­tu­sa két­fé­le le­het: vagy az ál­la­mi költ­ség­ve­tés ter­hé­re ta­nul vagy ön­költ­sé­ges, ami a fel­vé­te­li pon­tok alap­ján dől el.
Vál­to­za­tos ta­nul­má­nyi ágak­hoz tar­toz­tak a vá­lasz­tott fel­ső­fo­kú in­téz­mé­nyek (lásd 10. áb­ra). Ezen az ok­ta­tá­si szin­ten leg­nép­sze­rűbb­nek mu­tat­koz­tak a mű­sza­ki (25,2%), a pe­da­gó­gus- (18,4%) és a köz­gaz­dász­kép­zé­sek (14,5%). Tud­nunk kell, hogy Sza­bad­kán az ál­la­mi Mű­sza­ki Fő­is­ko­la és a ma­gyar­or­szá­gi Gá­bor Dé­nes Fő­is­ko­la kon­zul­tá­ci­ós köz­pont­ja már tel­jes ma­gyar nyel­vű ok­ta­tást biz­to­sít. A zom­bori Ta­ní­tó­kép­ző Kar sza­bad­kai ki­he­lye­zett ta­go­za­tán szin­tén ma­gya­rul fo­lyik a ta­ní­tás, a Köz­gaz­da­sá­gi Kar pe­dig rész­le­ge­sen biz­to­sít ma­gyar nyel­vű ok­ta­tást. Va­ló­szí­nű­leg a ma­gyar fi­a­ta­lo­kat vonz­za az anya­nyel­ven foly­tat­ha­tó ta­nu­lás le­he­tő­sé­ge. Más böl­csész sza­kok­ra csak 9,4%-ban je­lent­kez­tek a fi­a­ta­lok, pe­dig Új­vi­dé­ken a BTK-n, a Ma­gyar Nyelv és Iro­da­lom Tan­szé­ken le­he­tő­sé­gük van ma­gya­rul ta­nul­ni. A vaj­da­sá­gi hall­ga­tók 8,6%-a ta­nult in­for­ma­ti­kát. Ter­mé­szet­tu­do­má­nyi sza­kon mind­ös­­sze 6%-uk ta­nult. A fel­ső­fo­kú me­ző­gaz­da­sá­gi kép­zé­sek el­ter­jedt­sé­ge a kér­de­zet­tek­nél már ki­sebb (4,4%). Or­vos­tu­do­má­nyo­kat a kér­de­zet­tek 2,9%-a hall­gat, ke­res­ke­del­met pe­dig 2,1%.

10. áb­ra. Fel­ső­fo­kú kép­zés szak­tí­pu­sok sze­rint

Szer­bi­á­ban a fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek hi­va­ta­los nyel­ve a szer­b. Az egyes ka­ro­kon, a dé­kán ké­ré­sé­re az Ok­ta­tá­si Mi­nisz­ter dön­té­se alap­ján nyíl­hat­nak ma­gyar osz­tá­lyok és ve­gyes tan­nyel­vű­ek is. A min­tá­ból a ma­gyar egye­te­mis­ták így so­kan jár­nak pár­hu­za­mos tan­nyel­vű in­téz­mény­be (45,2%), van­nak, akik ma­gyar tan­nyel­vű­be irat­koz­hat­tak (10,4%), ill. akik Ma­gyar­or­szá­gon ta­nul­nak (7,2%). Szerb nyel­vű le­he­tő­sé­ge­ket vá­lasz­tott 31,2%. A vá­lasz­adók 62%-a te­hát rész­le­ges vagy tel­jes ma­gyar nyel­vű a kép­zés­ben vesz részt.

11. áb­ra. Fel­ső­fo­kú kép­zés az is­ko­la jel­le­ge sze­rint

4.5. Meg­ol­dá­si le­he­tő­sé­gek – ter­vek a vaj­da­sá­gi ma­gyar fel­ső­ok­ta­tás­ban13

A nem­zet­kö­zi fel­ső­ok­ta­tá­si ten­den­ci­ák és a bo­lo­gnai dek­la­rá­ció igé­nye­it meg­fe­le­lő mó­don kell el­fo­gad­ni Szer­bi­á­ban is. Dön­tő lesz, hogy a vaj­da­sá­gi ka­rok mi­lyen ru­gal­ma­san tud­nak al­kal­maz­kod­ni a kez­de­mé­nye­zé­sek meg­va­ló­su­lá­sá­ra. E szem­pont mel­lett a ma­gyar fel­ső­ok­ta­tás fej­lesz­té­sé­nek irá­nyát és kor­lá­tait is meg­szab­ják a kö­vet­ke­ző té­nye­zők:
– az egye­tem ala­pí­tá­sá­nak jo­gi hát­te­re,
– a dél­vi­dé­ki ma­gyar­ság de­mog­rá­fi­ai fo­lya­ma­tai, avagy a ta­nu­lók szá­ma,
– a hall­ga­tói bá­zis men­­nyi­sé­gi és mi­nő­sé­gi jel­lem­zői,
– a ren­del­ke­zés­re ál­ló ta­ná­ri ál­lo­mány ös­­sze­té­te­le.
A fel­ső­ok­ta­tás fej­lesz­té­sé­nek konk­rét lé­pé­se­it to­váb­bi szo­ci­o­ló­gi­ai és gaz­da­sá­gi té­nye­zők ha­tá­roz­zák meg:
– a mun­ka­erőpi­a­ci prog­nó­zi­sok (szak­make­res­le­ti ol­dal),
– a fi­a­tal kor­osz­tály szak­mavá­lasz­tá­si pre­fe­ren­ci­ái, va­la­mint
– a fej­lesz­tés inf­rast­ruk­tu­rá­lis és anya­gi le­he­tő­sé­gei.

A vaj­da­sá­gi fel­ső­ok­ta­tás kö­vet­ke­ző al­ter­na­tí­vá­i­ról gon­dol­kod­ha­tunk:14
1. al­ter­na­tí­va: Szabadka–Újvidék–Zenta há­rom­szög­ben egy vagy két egye­tem ke­re­té­ben
Sza­bad­kai Ál­la­mi Egye­tem­hez tar­toz­na
– Pe­da­gó­gi­ai Fa­kul­tás (Óvó­kép­zés, Ta­ní­tó­kép­zés és egy- vagy két­sza­kos ta­nár­kép­zés ele­mi is­ko­lák szá­má­ra) – ala­pí­tá­sa fo­lya­mat­ban,
– Po­li­tech­ni­kai Kar (Épí­tő­mér­nö­ki Kar és a Mű­sza­ki Fő­is­ko­la egye­sü­lé­sé­vel) – egye­sü­lés terv­ben
– Köz­gaz­da­ság­tu­do­má­nyi Kar (ezen be­lül a ma­gyar Üz­le­ti Fő­is­ko­la),
– leg­ali­zál­ni a ma­gyar­or­szá­gi ki­he­lye­zett ta­go­za­to­kat: bu­da­pes­ti Gá­bor Dé­nes Fő­is­ko­la ki­he­lye­zett ta­go­za­ta Sza­bad­kán, bu­da­pes­ti Szent Ist­ván Me­ző­gaz­da­sá­gi Kar, ill. Ker­té­sze­ti Fő­is­ko­la Zen­tán.
Új­vi­dé­ki Ál­la­mi Egye­tem ke­re­te­i­be tar­toz­na
– Ma­gyar Nyelv és Iro­da­lom Tan­szék a Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Ka­ron,
– Ter­mé­szet­tu­do­má­nyi Kar (ta­ná­ri sza­kok ma­gya­rul ),
– Lek­to­rá­tus,
– Ma­gyar Fel­ső­ok­ta­tá­si Kol­lé­gi­um.

2. al­ter­na­tí­va: A meg­lé­vő Új­vi­dé­ki Egye­tem ke­re­te­i­ben fej­lesz­te­ni a pár­hu­za­mos ma­gyar ta­go­za­to­kat (a je­len­le­gi ál­la­pot fenn­tar­tá­sa).

3. al­ter­na­tí­va: Ma­gán vagy ve­gyes tu­laj­do­nú ma­gyar ka­rok ala­pí­tá­sa
Eb­ben az eset­ben szá­mí­ta­nunk kell Ma­gyar­or­szág se­gít­sé­gé­re, és szük­sé­ges az érin­tett kar szer­bi­ai elő­írá­sok­nak meg­fe­le­lő akredirálása. Ha ki­he­lye­zett ta­go­zat­ként nyit­juk meg a kart, fel­tét­le­nül gon­dol­nunk kell ar­ra, hogy ezt csak ak­kor te­het­jük, ha je­len­tő­sen meg­nö­vek­szik az éven­ként be­irat­ko­zó ma­gyar el­ső éves hall­ga­tók szá­ma (je­len­leg kb. 500), és nem kon­ku­rál az ál­la­mi ka­ro­kon ma­gya­rul ta­nu­lók­kal.
Ter­mé­sze­te­sen a vaj­da­sá­gi tu­do­má­nyos ér­tel­mi­ség a tu­do­má­nyos mun­ka olyan eu­ró­pai szint­jé­re vá­gyik, amely be­kap­csol­ja őt a nem­zet­kö­zi aka­dé­mi­ai élet­be. A jö­vő tu­do­má­nyos mun­ka­tár­sa­i­nak után­pót­lá­sát, a te­het­sé­ges fi­a­ta­lok to­vább­kép­zé­sét és a tu­do­má­nyos ku­ta­tó­mun­kát min­den egye­te­mi ka­ron, il­let­ve tan­szé­ken kö­vet­nünk, ápol­nunk kell.
5. Ös­­szeg­zés

1. A vaj­da­sá­gi ma­gya­rok rész­vé­te­le az ok­ta­tás­ban le­ma­rad a több­sé­gi nem­zet­hez vi­szo­nyít­va. Ez a le­ma­ra­dás a ma­gyar­ság is­ko­lá­zat­lan­sá­gát és ér­tel­mi­sé­gé­nek fo­gyat­ko­zá­sát okoz­za. A vaj­da­sá­gi ma­gya­rok ará­nya az össz­la­kos­ság­ban 14%. Eh­hez vi­szo­nyít­va a fi­a­ta­lok sa­ját kor­osz­tá­lyuk­ban, és a meg­fe­le­lő is­ko­la­szin­ten el­ma­rad­nak a több­sé­gi nem­zet rész­ará­nya mö­gött. Ezek sze­rint a ma­gya­rok is­ko­lá­zott­sá­gi szin­je csök­ken a több­sé­gi nem­ze­té­hez ké­pest, így mun­ká­ba ál­lá­si esé­lyei is csök­ken­nek, hi­szen ha a szak­em­be­rek és az ér­tel­mi­sé­gi­ek szá­ma esik, a mun­ka­erő­­piac kö­nyör­te­le­nül sze­lek­tál­ja őket.

12. áb­ra. A ma­gyar di­á­kok ará­nya a kü­lön­bö­ző ok­ta­tá­si szin­te­ken

2. A ma­gyar di­á­kok is­ko­la­nyelv sze­rin­ti meg­osz­lá­sá­val nem le­he­tünk elé­ge­det­tek, mert ha már ál­ta­lá­nos is­ko­lai szin­ten kb. 20%-uk szer­bül kez­di az is­ko­lát, majd a fel­ső­ok­ta­tás­ban 60–70%-uk nem vizs­gáz­hat anya­nyel­vén, ak­kor a ma­gya­rul kép­zett szak­em­be­rek szá­ma le­csök­ken, sőt iden­ti­tás­tu­da­tuk­ban (ma­gyar nyel­vi kul­tú­ra, tör­té­nel­münk át­fo­gó is­mer­te stb.) is ezek­nek a fi­a­ta­lok­nak ke­ve­sebb esé­lyük van ma­gyar ér­tel­mi­sé­gi­nek ma­rad­ni, és anya­nyel­ven al­kot­ni.

27. táb­lá­zat. A ma­gya­rok szá­ma az egyes ok­ta­tá­si szin­te­ken (2000/2001-es tan­év)

Iskolatípus	Magyar nemzetiségű tanulók száma	Magyar iskolában tanul	Szerb iskolában tanul
			szám	%
Általános iskola	23 722	19 210	4512	19%
Középiskola	9113	6183	2929	32%
Főiskola	816	327 (részben magyarul)	489	60%
Egyetem	2032	610 (részben magyarul)	1422	70%

3. A meg­vá­lasz­tott kö­zép­is­ko­la már „ka­na­li­zál­ja” a fi­a­ta­lo­kat, vagy to­vább­ta­nu­lás­ra, kre­a­tív mun­ká­ra, vagy pe­dig vég­re­haj­tó, kö­ze­pe­sen szak­kép­zett mun­kák­ra. A ma­gyar kö­zép­is­ko­lá­ba já­rók­nak csak 19,68%-a gim­na­zis­ta, 39,46%-a négy­éves szak­kö­zép­is­ko­lá­ba jár, 39,25%-a há­rom­éves szak­mun­kás­kép­ző is­ko­lát lá­to­gat, 0,67% két­éves szak­kö­zép­is­ko­lá­ba jár, 0,92% mű­vé­sze­ti szak­kö­zép­is­ko­lát vá­lasz­tott. A 2003-as év­ben meg­nyi­tott te­het­ség­gon­do­zó gim­ná­zi­u­mok­nak az a fel­ada­ta, hogy a ma­gyar­ság elit­kép­zé­sét se­gít­se elő, va­la­mint vis­­sza­tart­sa a te­het­sé­gek kül­föld­re ván­dor­lá­sát már az ele­mi is­ko­la után.
4. Az em­pi­ri­kus ada­tok­ból ki­tű­nik, hogy a fi­a­ta­lok dön­tő több­sé­ge anya­nyel­vén sze­ret­né foly­tat­ni ta­nul­má­nya­it, hasz­nál­ha­tó és gya­kor­la­ti tu­dást sze­rez­ni. Eh­hez iga­zod­nak azok az ada­tok, me­lyek sze­rint a ma­gya­rok a ma­gya­rul be­in­dult sza­ko­kat (pl. pe­da­gó­gia), e mel­lett pe­dig a mű­sza­ki sza­ko­kat és a köz­gaz­da­sá­gi kép­zést vá­laszt­ják leg­szí­ve­seb­ben. Hi­ány­zik azon­ban a ma­gya­rul tu­dó kö­zép­is­ko­lai ta­nár, or­vos, bank­szak­em­ber, me­ne­dzser, pszi­cho­ló­gus, szo­ci­o­ló­gus, a hu­mán ér­tel­mi­ség ál­ta­lá­ban.
5. A vaj­da­sá­gi tu­do­má­nyos ér­tel­mi­ség a tu­do­má­nyos mun­ka olyan eu­ró­pai szint­jé­re vá­gyik, amely min­den­kor be­kap­csol­ja őt a nem­zet­kö­zi aka­dé­mi­ai élet­be. Eh­hez ki kell épí­te­ni a ma­gyar fel­ső­ok­ta­tá­si há­ló­za­tot – akár a meg­lé­vő ál­la­mi rend­sze­ren be­lül, akár az új fel­ső­ok­ta­tá­si tör­vényt be­vár­va –, új (mul­tiet­nikus) egye­te­met ala­pí­ta­ni vagy ma­gyar ta­go­za­to­kat nyit­ni.

 

Fel­hasz­nált iro­da­lom

A ma­gyar tan­nyel­vű ok­ta­tás hely­ze­te, kulcs­kér­dé­sei és táv­la­tai a Vaj­da­ság­ban. Új­vi­dék, Vaj­da­sá­gi Ma­gyar Tu­do­má­nyos Tár­sa­ság, 2002.
A Sza­bad­kai Pe­da­gó­gi­ai Kar ala­pí­tá­sá­nak ela­bo­rá­tu­ma. 2002.
Bozó­ki An­tal: Ki­sebb­sé­gi jo­gok. Do­ku­men­tu­mok és jog­rend­szer. Új­vi­dék, Forum–Dolgozók Kft., 1995.
Dr. Cse­hák Kálmán–Dr. Szal­ma Jó­zsef: A tár­sa­da­lom­tu­do­mány­ok ju­go­szlá­vi­ai ma­gyar mű­ve­lői. Új­vi­dék, Vaj­da­sá­gi Ma­gyar Tu­do­má­nyos Tár­sa­ság, 2000.
Dr. Gábri­ty Mol­nár Irén: A fi­a­tal ér­tel­mi­ség­kép­zés le­he­tő­sé­gei. In: Hol­nap­lá­tók. If­jú­sá­gi köz­ér­zet­mér­leg. Sza­bad­ka, Ma­gyar­ság­ku­ta­tó Tu­do­má­nyos Tár­sa­ság, 2002.
Dr. Gábri­ty Mol­nár Irén–Mirnics Zsu­zsa (sz­erk.): Anya­nyel­vű oktatá­sunk. Sza­bad­ka, Ma­gyar­ság­ku­ta­tó Tu­do­má­nyos Tár­sa­ság, 1997
Dr. Gábri­ty Mol­nár Irén–Mirnics Zsu­zsa: Fé­szek­ha­gyó vaj­da­sá­gi­ak. Sza­bad­ka, Ma­gyar­ság­ku­ta­tó Tu­do­má­nyos Tár­sa­ság, 2001.
Dr. Gábri­ty Mol­nár Irén–Mirnics Zsu­zsa: Vaj­da­sá­gi ma­rasz­ta­ló. Sza­bad­ka, Ma­gyar­ság­ku­ta­tó Tu­do­má­nyos Tár­sa­ság, 2000.
Dr. Gábri­ty Mol­nár Irén–Mirnics Zsu­zsa (sz­erk.): Vaj­da­sá­gi út­ke­re­ső. Sza­bad­ka, Ma­gyar­ság­ku­ta­tó Tu­do­má­nyos Tár­sa­ság, 1998
Dr. Göncz La­jos: Két­nyel­vű­ség pszi­cho­ló­gi­á­ja. A ma­gyar–szerb­hor­vát két­nyel­vű­ség lé­lek­ta­ni vizs­gá­la­ta. Novi Sad, Fo­rum, 1985.
Ho­gyan to­vább a há­bo­rú után? A vaj­da­sá­gi ma­gyar szel­le­mi élet kör-, kor- és kór­ké­pe 92/93. Új­vi­dék, Ju­go­szláv Mű­ve­lő­dé­si Szövetség–Magyar Szó, 1993.
Köz­tár­sa­sá­gi Ok­ta­tá­si Mi­nisz­té­ri­um hon­lap­ja: www.min.e­du.yu
Köz­tár­sa­sá­gi Sta­tisz­ti­kai Hi­va­tal hon­lap­ja: www.s­tat­ser­b.s­r.­gov­.yu
Lé­tünk (tár­sa­da­lom, tu­do­mány, kul­tú­ra). 1972/5; 1988/5; 1990/6; 1991/ 4-5; 1992/1; 1994/1–2. Új­vi­dék, Fo­rum.
Dr. Rehák Lász­ló (sz­erk.): Anya­nyelv „ál­lam­nyelv”. Ta­nul­má­nyok a nem­ze­tek és nem­ze­ti­sé­gek nyel­vé­nek egyen­ran­gú hasz­ná­la­tá­ról Vaj­da­ság­ban. Új­vi­dék, Fo­rum, 1976.
Dr. Rehák Lász­ló: Ki­sebb­ség­től a nem­ze­ti­sé­gig. (Ta­nul­má­nyok a nyelv­hasz­ná­lat­ról is az ön­igaz­ga­tá­sú Ju­go­szlá­vi­á­ban). Új­vi­dék, Fo­rum, 1978.
Dr. Ribár Bé­la (sz­erk.): A re­ál­tu­do­má­nyok ju­go­szlá­vi­ai ma­gyar mű­ve­lői. Új­vi­dék, Vaj­da­sá­gi Ma­gyar Tu­do­má­nyos Tár­sa­ság, 1999.
Dr. Szal­ma Jó­zsef: A vaj­da­sá­gi ma­gyar tu­do­mány­ról és ci­vil­tár­sa­dal­mi szer­ve­ző­dé­sé­ről. In: Ma­gyar Tu­do­mány a Vaj­da­ság­ban – Tu­do­má­nyos mű­he­lye­ink és egye­te­mi ok­ta­tá­sunk. Szerk.: Dr. Ribár Béla–Dr. Szal­ma Jó­zsef. Új­vi­dék, 1999. 17–37. p.
Dr. Sze­li Ist­ván: Az eró­zió el­len (ta­nul­má­nyok, es­­szék). Új­vi­dék, Fo­rum, 1986.
Szö­vet­sé­gi Sta­tisz­ti­kai Hi­va­tal hon­lap­ja: www.szs.s­r.­gov­.yu
Tar­to­má­nyi Ok­ta­tá­si Tit­kár­ság hon­lap­ja: www.p­sok.org.yu
Dr. Tóth La­jos: Anya­nyel­vű ok­ta­tó- és ne­ve­lő­mun­kánk szín­vo­na­lá­nak eme­lé­sé­ért (ne­ve­lés­tu­do­mány). Új­vi­dék, Is­me­ret­ter­jesz­tő fü­ze­tek, 1999.
Dr. Tóth La­jos: Ma­gyar nyel­vű ok­ta­tás a Vaj­da­ság­ban 1944-től nap­ja­in­kig. Sza­bad­ka, Szabadegyetem–Magyarságkutató Tu­do­má­nyos Tár­sa­ság, 1994.
Vaj­da­sá­gi fel­ső­ok­ta­tás fej­lesz­té­si prog­ram I. Sza­bad­ka–Bu­da­pest, 2002.
Vaj­da­sá­gi fel­ső­ok­ta­tás fej­lesz­té­si prog­ram II. Stra­té­gi­ai váz­lat. Bu­da­pest, Ha­tá­ron Tú­li Ok­ta­tás Fej­lesz­té­sé­ért Prog­ram­iro­da, 2002.
Vaj­da­sá­gi fel­ső­ok­ta­tás fej­lesz­té­si prog­ram III. Sza­bad­ka–Bu­da­pest, Ma­gyar­ság­ku­ta­tó Tu­do­má­nyos Társaság–HTOF, 2003.