Ismeretlen Sas-kézirat a pozsonyi zsidóság történetérÅ‘l (GaucsÃk István)
Sas AnÂdor szerÂteÂágaÂzó gazÂdaÂság- és műÂveÂlÅ‘ÂdésÂtörÂtéÂneÂti munÂkásÂsáÂgáÂnak, pubÂliÂkált cikÂkeÂiÂnek, taÂnulÂmáÂnyaÂiÂnak számÂbaÂvéÂteÂle melÂlett küÂlön fiÂgyelÂmet kelÂleÂne szenÂtelÂni lapÂpanÂgó, maÂgánÂtuÂlajÂdonÂba keÂrült kézÂiraÂtaÂiÂnak, szöÂvegÂtöÂreÂdéÂkeÂiÂnek is. Az alábÂbi Sas-taÂnulÂmányt, amely az újÂkoÂri maÂgyarÂorÂszáÂgi zsiÂdó törÂtéÂneÂlem egyik legÂjeÂlenÂtÅ‘Âsebb köÂzösÂséÂgéÂvel, a poÂzsoÂnyi zsiÂdóÂságÂgal fogÂlalÂkoÂzik, Csanda GáÂbor boÂcsáÂtotÂta a szerÂkeszÂtÅ‘Âség renÂdelÂkeÂzéÂséÂre. A dolÂgoÂzaÂtot és a hozÂzá tarÂtoÂzó nyolc kiÂsebb paÂpÃrÂdaÂrabÂra felÂjegyÂzett szöÂvegÂrészÂleÂteÂket 1992-ben kapÂta PárÂkány AnÂtalÂtól, amiÂkor A szloÂváÂkiÂai zsiÂdók ülÂdöÂzéÂse 1939–1945 cÃÂmű köÂteÂtet szerÂkeszÂtetÂte. KéÂzenÂfekÂvÅ‘ volt, hogy a kézÂiraÂtot öszÂÂszeÂhaÂsonÂlÃtÂsuk a SzloÂvák NemÂzeÂti MúÂzeÂum LeÂvélÂtáÂráÂban taÂlálÂhaÂtó Sas-haÂgyaÂték iratÂanyaÂgáÂval, amely pubÂliÂkáÂciÂóÂiÂnak kézÂiraÂtaÂin és néÂhány köÂzöÂletÂlen cikÂkén kÃÂvül kiÂcéÂduÂláÂzott leÂvélÂtáÂri forÂrásÂheÂlyeÂket és szakÂiroÂdalÂmi hiÂvatÂkoÂzáÂsoÂkat is tarÂtalÂmaz.
A szöÂvegÂkriÂtiÂkai búÂvárÂkoÂdás soÂrán egyÂérÂtelÂműÂvé vált, hogy a szóÂban forÂgó Ãrás elÅ‘ÂkéÂpe a vaÂlóÂszÃÂnűÂleg 1940 és 1944 köÂzött néÂmeÂtül megÂjeÂlent tanulmányának.1 A maÂgyar nyelÂvű kézÂiraÂtáÂból több heÂlyen monÂdaÂtoÂkat és – néÂhol miÂniÂmáÂliÂsan átÂfoÂgalÂmazÂva – egész beÂkezÂdéÂseÂket emelt át és épÃÂtett be a néÂmet szövegbe.2 A két válÂtoÂzat köÂzül a maÂgyar nyelÂvű a koÂrábÂbi. DaÂtáÂláÂsáÂra nincs bizÂtos adat. LeÂhetÂséÂges, hogy az Ãrás az 1930-as évek véÂgén szüÂletÂheÂtett. KonÂcepÂciÂóÂjáÂban és felÂépÃÂtéÂséÂben is más a néÂmetÂtÅ‘l: apÂróÂléÂkoÂsabb, inÂkább a leÂvélÂtáÂri forÂráÂsok inÂforÂmáÂciÂóÂit beÂmuÂtaÂtó tuÂlajÂdonÂsáÂgok és leÂÃrás jelÂlemÂzik. SzoÂroÂsan idÅ‘ÂrendÂben tárÂgyalÂja az eseÂméÂnyeÂket. A tuÂdoÂmáÂnyos heÂuÂriszÂtiÂka szinÂte alig taÂpintÂhaÂtó ki. A cÃmÂmel elÂlenÂtétÂben bÅ‘ÂvebÂben csak a 19. száÂzad elÂsÅ‘ négy évÂtiÂzeÂdéÂvel fogÂlalÂkoÂzik, a 18. száÂzadÂra néÂhány staÂtiszÂtiÂkai adaÂtot köÂzöl. A pozsony-váraljai zsiÂdóÂság tárÂsaÂdaÂlomÂtörÂtéÂneÂti rajÂzáÂnak geÂrinÂcét a kiÂváltÂsáÂgaÂit Å‘rÂzÅ‘ néÂmet polÂgárÂság és a zsiÂdóÂság közÂti gazÂdaÂsáÂgi és keÂresÂkeÂdelÂmi jelÂleÂgű konfÂlikÂtuÂsok okaÂiÂnak felÂtáÂráÂsa alÂkotÂja. A néÂmet nyelÂvű dolÂgoÂzaÂta ezÂzel szemÂben ösÂÂszeÂfogÂlaÂlásÂra töÂrekÂszik, bÅ‘Âven fogÂlalÂkoÂzik a Pálffy-féle fölÂdesÂúri olÂtaÂlom kérÂdéÂseÂiÂvel és a loÂkáÂlis poÂzsoÂnyi eseÂményÂsoÂroÂkat orÂszáÂgos viÂszoÂnyok köÂzé heÂlyeÂzi, azokÂban érÂtelÂmeÂzi. TuÂdaÂtoÂsan felÂépÃÂtett szerÂkeÂzeÂte és a téÂma ponÂtos idÅ‘ÂbeÂli beÂhaÂtáÂroÂláÂsa inÂdoÂkoltÂtá teÂszi felÂteÂvéÂsünÂket, hogy a maÂgyar nyelÂvű szöÂveg elÂsÅ‘dÂleÂgeÂsen foÂgalÂmazÂvány volt.3
A maÂgyarÂorÂszáÂgi zsiÂdó törÂtéÂneÂlem iránÂti érÂdekÂlÅ‘ÂdéÂse már 1921–1933 köÂzötÂti munÂkáÂcsi kuÂtaÂtói korÂszaÂkát jelÂleÂmezÂte. TaÂnulÂmáÂnyaÂiÂban a 18. száÂzaÂdi munÂkáÂcsi uraÂdaÂlom zsiÂdóÂsáÂgáÂnak gazÂdaÂsáÂgi és szoÂciÂáÂlis helyÂzeÂtéÂvel, ill. egy zsiÂdó üzÂletÂemÂber üzÂleÂti karÂriÂerÂjéÂvel foglalkozott.4 A poÂzsoÂnyi zsiÂdóÂság törÂtéÂneÂtéÂhez 1933 után, PoÂzsonyÂba vaÂló kölÂtöÂzéÂse után kezdÂheÂtett leÂvélÂtáÂri forÂráÂsoÂkat gyűjÂteÂni. SajÂnos sem a néÂmet nyelÂvű, sem a most közÂzéÂtett szöÂveg nem tarÂtalÂmazÂza a felÂhaszÂnált leÂvélÂtáÂri forÂráÂsoÂkat, esetÂleg a szakirodalmat.5 Sas nem hiÂvatÂkoÂzik egyetÂlen iratÂra sem. VaÂlóÂszÃÂnűÂleg az isÂmeÂretÂterÂjeszÂtésÂre összÂponÂtoÂsÃtÂhaÂtott, amiÂkor kéÂsÅ‘bb ilyen forÂmáÂban pubÂliÂkálÂta néÂmet taÂnulÂmáÂnyát. MinÂden biÂzonÂÂnyal a poÂzsoÂnyi maÂgisztÂráÂtus fondjából, a taÂnácsÂüléÂsi és közÂgyűÂléÂsi jegyÂzÅ‘ÂkönyÂvekÂbÅ‘l merÃthetett.6
GaucsÃk IstÂván