csütörtök, december 19, 2024
SzemleTanulmányok

Petőcz Kálmán: A dél-szlovákiai szlovákok választási viselkedése

,
2007/1
PDF verzió

Ta­nul­má­nyunk a dél-szlo­vá­ki­ai szlo­vá­kok vá­lasz­tá­si vi­sel­ke­dé­sét, a vá­lasz­tá­so­kon ki­nyil­vá­ní­tott po­li­ti­kai pre­fe­ren­ci­á­it vizs­gál­ja. E szem­pon­tot szem előtt tart­va át­te­kin­ti a Szlo­vá­ki­á­ban ed­dig meg­ren­de­zett par­la­men­ti, re­gi­o­ná­lis ön­kor­mány­za­ti, hely­ha­tó­sá­gi és köz­tár­sa­sá­gi el­nö­ki vá­lasz­tá­sok, va­la­mint nép­sza­va­zás­ok ered­mé­nye­it.
A vá­lasz­tá­si ered­mé­nye­ket ál­ta­lá­ban já­rá­si vagy ke­rü­le­ti bon­tás­ban vizs­gál­ják a té­má­val fog­lal­ko­zó elem­zők. Ám mi­vel a dé­li já­rá­sok­ban je­len­tős szá­mú ma­gyar ki­sebb­sé­gi sza­va­zó­pol­gár él, ezért a „nagy” szá­mok­ból el­ső pil­lan­tás­ra nem egy­ér­tel­mű, ho­gyan osz­la­nak meg egyéb­ként a szlo­vák pár­tok­ra le­adott sza­va­za­tok a szlo­vák sza­va­zók kö­ré­ben.
A 2006. évi par­la­men­ti vá­lasz­tást Robert Fico Smer ne­vű párt­ja nyer­te meg­le­he­tő­sen nagy fö­lén­­nyel, 29,14%-os ered­mén­­nyel. Gyor­san meg­szü­le­tett a Smer–HZDS– SNS ko­a­lí­ció, ame­lyet né­hány szlo­vá­ki­ai pub­li­cis­ta azon­nal „rém­álom-ko­a­lí­ció”-nak ne­ve­zett el. Mind­há­rom párt­el­nök – Robert Fico mi­nisz­ter­el­nök, Vla­di­mír Meèiar, a De­mok­ra­ti­kus Szlo­vá­ki­á­ért Moz­ga­lom (HZDS) el­nö­ke, va­la­mint Ján Slota, a Szlo­vák Nem­ze­ti Párt (SNS) ve­zé­re – te­kin­tély­el­vű, po­pu­lis­ta, de­ma­góg és na­ci­o­na­lis­ta po­li­ti­kus hí­ré­ben állt. Az utób­bi ket­tő ezt az 1994–1998 kö­zöt­ti kö­zös kor­mány­zá­suk al­kal­má­val már a gya­kor­lat­ban is bi­zo­nyí­tot­ta.
A kor­mány­ala­kí­tás után lát­vá­nyo­san rom­lott a szlo­vák–ma­gyar vi­szony mind Szlo­vá­ki­án be­lül, mind a két ál­lam köz­ti kap­cso­la­tok te­rén. En­nek a fo­lya­mat­nak a ki­csú­cso­so­dá­sa az őszi vi­seg­rá­di csúcs­ta­lál­ko­zó egyik moz­za­na­ta volt, ami­kor Gyurcsány Fe­renc ma­gyar mi­nisz­ter­el­nök – a ren­dez­vény há­zi­gaz­dá­ja – el­uta­sí­tot­ta a két­ol­da­lú meg­be­szé­lést Robert Fico szlo­vák kor­mány­fő­vel.
Kor­mány­pár­ti po­li­ti­ku­sok a szlo­vák–ma­gyar vi­szony­ban be­állt fe­szült­sé­gért a Ma­gyar Ko­a­lí­ció Párt­ját (MKP) okol­ják: az MKP ki­szo­rult a kor­mány­ból, el­vesz­tet­te a be­fo­lyá­sát a kü­lön­bö­ző költ­ség­ve­té­si és eu­ró­pai uni­ós for­rá­sok el­osz­tá­sá­ra, s ezt az új hely­ze­tet nem ké­pes fel­dol­goz­ni. Az MKP és ál­ta­lá­ban a szlo­vá­ki­ai ma­gyar, va­la­mint a ma­gyar­or­szá­gi köz­vé­le­mény ez­zel el­len­tét­ben a vi­szony rom­lá­sá­ért a vá­lasz­tás után meg­ala­kult szlo­vák kor­mány­ko­a­lí­ci­ót okol­ja, pon­to­sab­ban az ab­ban he­lyet fog­la­ló, szél­ső­sé­ges ma­gyar­el­le­nes­sé­gé­ről el­hí­re­sült Szlo­vák Nem­ze­ti Pár­tot.
Sok elem­ző, új­ság­író és po­li­ti­kus a nyár és az ősz fo­lya­mán mint­ha új­ból fel­fe­dez­te vol­na, hogy Szlo­vá­ki­á­ban él­nek ma­gya­rok, és hogy van szlo­vák–ma­gyar vi­szony. Szlo­vák–ma­gyar vi­szony ed­dig is volt, és az MKP kor­mány­zá­sa ide­jé­ben sem volt min­dig a leg­ide­á­li­sabb. Szá­mos – fő­leg he­lyi és re­gi­o­ná­lis szin­ten je­lent­ke­ző – prob­lé­ma ke­ze­lé­sé­re, ren­de­zé­sé­re nem ke­rült sor. Szte­re­o­tí­pi­ák­kal, mí­to­szok­kal, el­len­mí­to­szok­kal volt ter­hes ez a vi­szony ed­dig is.
Az aláb­bi ta­nul­mány iga­zol­ni, eset­leg cá­fol­ni kí­ván­ja azt a né­ze­tet (hi­e­del­met), mi­sze­rint a „dé­li” szlo­vá­kok má­sok, mint az „észa­ki­ak”, hogy ál­ta­lá­ban azok­nak a szlo­vá­kok­nak van ba­juk a ma­gya­rok­kal, a ma­gyar po­li­ti­ku­sok te­vé­keny­sé­gé­vel, a ma­gyar po­li­ti­kai pár­tok cél­ja­i­val, akik éle­tük­ben még ma­gyar em­bert nem lát­tak. Ele­mez­ni kí­ván­ja, mi­lyen tá­mo­ga­tott­sá­ga van a dé­li szlo­vá­kok kö­ré­ben az eu­ró­pai tí­pu­sú, de­mok­ra­ti­kus ér­ték­ren­det kép­vi­se­lő pár­tok­nak, il­let­ve a te­kin­tély­el­vű, a nem­ze­ti és szo­ci­á­lis populizmussal fel­vér­te­zett, de­ma­góg po­li­ti­kai cso­por­to­su­lá­sok­nak.
Meg­kí­sér­li meg­ha­tá­roz­ni Dél-Szlo­vá­kia fo­gal­mát és meg­vizs­gál­ni, va­jon van-e lét­jo­go­sult­sá­ga an­nak az el­kép­ze­lés­nek, hogy a Ma­gyar Ko­a­lí­ció Párt­ja „re­gi­o­ná­lis” párt­tá vál­jon, és az egész ré­gió la­kos­sá­gá­nak ér­dek­kép­vi­se­let­ét és ér­dek­ér­vé­nye­sí­té­sét je­löl­je ki cél­já­ul.

1. Dél-Szlo­vá­kia fo­gal­má­nak meg­ha­tá­ro­zá­sa

A szlo­vák–ma­gyar kér­dés ren­de­zé­sé­nek egyik fon­tos ele­me nyil­ván azok­nak a szlo­vá­kok­nak és ma­gya­rok­nak a vi­szo­nya, akik tény­le­ge­sen együtt él­nek Szlo­vá­kia dé­li ré­szén. Amen­­nyi­ben ezt a vi­szonyt kí­ván­juk vizs­gál­ni, elő­ször is tisz­táz­ni kell, mit ér­tünk Dél-Szlo­vá­ki­án, nem­ze­ti­sé­gi­leg ve­gye­sen la­kott te­rü­le­ten, il­let­ve ma­gya­rok ál­tal la­kott te­rü­le­ten. Eze­ket a fo­gal­ma­kat gyak­ran szi­no­ni­ma­ként hasz­nál­ják mind a szak­iro­da­lom­ban, mind a pub­li­cisz­ti­ká­ban, il­let­ve a po­li­ti­kai köz­be­széd­ben. Szlo­vák szer­zők ál­ta­lá­ban a 14 dél-szlo­vá­ki­ai já­rás al­kot­ta sá­vot szok­ták ve­gyes la­kos­sá­gú te­rü­let­ként kezelni.1 Ma­gyar szer­zők eh­hez a 14 já­rás­hoz ál­ta­lá­ban még hoz­zá­ve­szik a Nyitrai, il­let­ve a Nagymihályi já­rást, va­la­mint Po­zsony és Kas­sa vá­ro­sát.
Szlo­vák elem­zők és po­li­ti­ku­sok ál­ta­lá­ban hang­sú­lyoz­zák, hogy ez a ve­gyes la­kos­sá­gú, ma­gya­rok ál­tal la­kott ré­gió még így is szlo­vák több­sé­gű. (Ami kó­dolt meg­fo­gal­ma­zá­sa an­nak az üze­net­nek, hogy et­ni­kai ala­pú te­rü­le­ti au­to­nó­mi­á­nak lét­jo­go­sult­sá­ga nincs!) Va­ló­ban, ha a 14 já­rást ves­­szük ala­pul, ak­kor a ma­gya­rok a „ma­gyar­lak­ta ré­gi­ók” össz­la­kos­sá­gá­nak alig 40%-át te­szik ki.2 Ha hoz­zá­ves­­szük a Nyitrai és a Nagymihályi já­rást, ak­kor a ma­gya­rok ará­nya az így be­ha­tá­rolt te­rü­let össz­la­kos­sá­gá­nak pusz­tán egy­har­ma­dá­ra csök­ken. Ez per­sze an­nak kö­szön­he­tő, hogy az el­ső­fo­kú ál­lam­igaz­ga­tá­si te­rü­le­ti egy­sé­gek (já­rá­sok) ha­tá­ra­it ilyen mó­don húz­ták meg az 1960-as cent­ra­li­zá­ció fo­lya­mán. Az 1960-as já­rás­ha­tá­ro­kat Dél-Szlo­vá­ki­á­ban csak rész­ben mó­do­sí­tot­ta az 1996-os köz­igaz­ga­tá­si és te­rü­le­ti át­szer­ve­zés: a ma­gyar­lak­ta ré­gi­ók szem­pont­já­ból in­kább hát­rá­nyo­san, mint elő­nyö­sen (vö. Petőcz 1998).
2001-től Szlo­vá­ki­á­ban re­gi­o­ná­lis ön­kor­mány­zat­ok is mű­köd­nek. Lo­gi­kus és ké­zen­fek­vő lett vol­na, ha a re­gi­o­ná­lis ön­kor­mány­zat­ok te­rü­le­té­nek ki­ala­kí­tá­sá­nál job­ban fi­gye­lem­be ve­szik az et­ni­kai el­vet. Ez azon­ban nem tör­tént meg: csak nyolc ön­kor­mány­za­ti egy­ség ala­kult, még­pe­dig az ad­dig lé­te­ző nyolc má­sod­fo­kú ál­lam­igaz­ga­tá­si te­rü­le­ti egy­ség ha­tá­ra­in belül.3
A Dél-Szlo­vá­ki­á­ban élő szlo­vá­kok és ma­gya­rok vi­szo­nyát el­ső íz­ben be­ha­tó mó­don a Márai Sán­dor Ala­pít­vány vizs­gál­ta 1994-ben (Bor­dás et al. 1995). Ér­de­kes mó­don itt is fel­lel­he­tő bi­zo­nyos el­lent­mon­dás ab­ban, ho­gyan ha­tá­roz­zák meg a szer­zők a vizs­gált te­rü­le­tet. Pavol Friè szo­ci­o­ló­gus be­ve­ze­tő ta­nul­má­nyá­ban egy he­lyen „a több­ség­ben ma­gya­rok lak­ta Dél-Szlo­vá­ki­á”-­ról be­szél, ugyan­ak­kor má­sutt Dél-Szlo­vá­kia et­ni­ka­i­lag ve­gyes te­rü­le­tét a 11 dé­li já­rás al­kot­ta ré­gi­ó­ként de­fi­ni­ál­ja (Bor­dás et al. 1995, 15, 27). Amint már fent em­lí­tet­tük, en­nek a két fo­ga­lom­nak a tar­tal­ma nem azo­nos. Friè ugyan­ak­kor a te­rü­let „matrjozska” jel­le­gé­ről ír: „Az et­ni­ka­i­lag ve­gyes la­kos­sá­gú Dél-Szlo­vá­kia egé­szét néz­ve [a szlo­vá­kok – P. K.] ki­sebb­ség­ben van­nak, vi­szont egyes lokalitásokban több­sé­get al­kot­nak. Eze­ken a he­lye­ken a ma­gya­rok van­nak ki­sebb­ség­ben, akik vi­szont bi­zo­nyos még ki­sebb lokalitásokban is­mét több­ség­ben van­nak, és így to­vább” (Bor­dás et al. 1995, 16).
Vé­le­mé­nyem sze­rint a „matrjozska” ha­son­lat itt sán­tít. An­nak el­le­né­re, hogy az utób­bi 80 év­ben lé­nye­ge­sen fel­la­zult a te­rü­let et­ni­kai ho­mo­ge­ni­tá­sa a be­te­le­pí­té­sek, a ter­mé­sze­tes nép­moz­gá­sok, il­let­ve az as­­szi­mi­lá­ció következményeként,4 az et­ni­kai ha­tárt azért még min­dig elég­gé vi­lá­go­san meg le­het von­ni. Te­le­pü­lés­szer­ke­ze­ti szem­pont­ból „matrjozska” jel­le­ge iga­zá­ból csak a Nyitra–Érsekújvár–Léva há­rom­szög­nek van. En­nek a te­rü­let­nek vi­szont már Tri­a­non előtt és a 20. szá­zad har­min­cas éve­i­ben is „matrjozska” jel­le­ge volt. Ezért oko­zott itt kü­lö­nös gon­dot az 1938-as ha­tár ki­je­lö­lé­se, amely egyéb­ként vi­szony­lag hű­en kö­vet­te az et­ni­kai ha­tárt. Ér­sek­új­vár és Lé­va kö­zött „igaz­sá­gos” ha­tárt húz­ni nem le­he­tett. Mint ké­sőbb lát­ni fog­juk, ez a tény az ott élő szlo­vá­kok po­li­ti­kai vi­sel­ke­dé­sé­re má­ig ki­ha­tás­sal van.
Mi­vel cé­lunk az, hogy a ma­gyar több­sé­gű ré­gi­ók­ban élő szlo­vá­kok po­li­ti­kai pre­fe­ren­ci­á­it vizs­gál­juk, ezért ami­kor Dél-Szlo­vá­ki­á­ról be­szé­lünk, a ma­gyar több­sé­gű, te­hát az et­ni­kai ha­tá­ron be­lü­li te­rü­let­ről van szó. En­nek a meg­kö­ze­lí­tés­nek van egy hát­rá­nya, ami ab­ból adó­dik, hogy ilyen köz­igaz­ga­tá­si és sta­tisz­ti­kai egy­ség nem lé­te­zik. Adat­gyűj­tés és ös­­sze­ha­son­lí­tó elem­zés szem­pont­já­ból ez két­ség­kí­vül meg­ne­he­zí­ti a fel­ada­tot, ám a vá­lasz­tott mód­szert még­is cél­sze­rű­nek tart­juk.
Se­gít­ség­kép­pen az 1990–1996 kö­zött funk­ci­o­ná­ló, ún. ide­ig­le­nes köz­igaz­ga­tá­si fel­osz­tást idéz­zük fel. Ek­kor a má­sod­fo­kú ál­lam­igaz­ga­tá­si egy­sé­gek meg­szűn­tek, és a (nagy) já­rá­so­kat ki­sebb kör­ze­tek­re osz­tot­ták. Dél-Szlo­vá­ki­á­ban ezen kör­ze­tek ha­tá­rai töb­bé-ke­vés­bé kö­vet­ték a ma­gyar–szlo­vák et­ni­kai ha­tárt. Ma­gyar­lak­ta te­rü­le­ten, il­let­ve Dél-Szlo­vá­ki­án te­hát azok­nak az 1990-es kör­ze­tek­nek a te­rü­le­tét ért­jük, ahol a ma­gya­rok ará­nya el­ér­te leg­alább a 20%-ot.5 Az így be­ha­tá­rolt te­rü­le­ten az 1991-es nép­szám­lá­lás ada­tai sze­rint kb. 60%-nyi ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű sze­mély élt.

2. A mes­­szi­ről jött em­ber mí­to­sza

A dél-szlo­vá­ki­ai szlo­vá­kok­ról a köz­vé­le­mény egy ré­szé­ben az a hi­e­de­lem él, hogy a ma­gya­rok­hoz va­ló vi­szo­nyu­lá­suk más, mint az „észa­ki” szlo­vá­ko­ké. Ezt a né­ze­tet elő­sze­re­tet­tel ter­jesz­tik egyes saj­tó­or­gá­num­ok és szlo­vák po­li­ti­ku­sok is. Gya­ko­ri­ak az olyan tu­dó­sí­tá­sok, ame­lyek rá­mu­tat­nak, hogy a „lent élő” szlo­vá­kok­nak és ma­gya­rok­nak sem­mi ba­juk sincs egy­más­sal, a fe­szült­sé­ge­ket „fe­lül­ről” vagy „kül­föld­ről” szít­ják. To­váb­bá, hogy a ma­gya­rok­kal ál­ta­lá­ban olyan szlo­vá­kok­nak van ba­juk, akik éle­tük­ben még ma­gyar em­bert nem lát­tak. Ezért le­het pél­dá­ul olyan tá­mo­ga­tott­sá­ga Ján Slotának Zsol­nán.
Eze­ket a né­ze­te­ket ne­ve­zi a Márai Sán­dor Ala­pít­vány (a továbbiakban MSA) idé­zett pub­li­ká­ci­ó­ja „el­len­mí­to­szok”-nak. Egy di­a­met­rá­li­san el­té­rő érv­rend­szert kí­ván­nak el­len­pon­toz­ni, amely sze­rint a szlo­vák–ma­gyar vi­szony so­sem volt jó, és a jö­vő­ben sincs esély a lé­nye­ges ja­vu­lás­ra. Az MSA fel­mé­ré­sei ja­va­részt cá­fol­ták a fent em­lí­tett „el­len­mí­tosz”-t. A szlo­vá­kok ma­gya­rok­hoz fű­ző­dő vi­szo­nyá­nak szo­ci­o­ló­gi­ai és etnopszichológiai vizs­gá­la­ta meg­mu­tat­ta, hogy van­nak ugyan né­mi el­té­ré­sek az észa­ki és a dé­li szlo­vá­kok at­ti­tűd­jei, a fruszt­rá­ci­ók mér­té­ke, a szte­re­o­tí­pi­ák el­ter­jedt­sé­ge és jel­le­ge kö­zött, ezek azon­ban nem an­­nyi­ra je­len­tő­sek, mint ami­re eset­leg szá­mí­ta­ni le­he­tett vol­na.
Mi va­la­mi­vel egy­sze­rűbb és ke­vés­bé idő­igé­nyes mód­szert vá­lasz­tot­tunk a dé­li és az észa­ki szlo­vá­kok ma­gya­rok­hoz fű­ző­dő vi­szo­nyá­nak vizs­gá­la­tá­hoz. Ha ugyan­is fel­tételezzük, hogy a dé­li szlo­vá­kok más­ként vi­szo­nyul­nak a ma­gyar­kér­dés­hez, mint az észa­ki­ak, ak­kor en­nek meg kel­le­ne mu­tat­koz­nia a vá­lasz­tá­so­kon ki­nyil­vá­ní­tott po­li­ti­kai pre­fe­ren­ci­á­i­kon. Te­hát sta­tisz­ti­ka­i­lag szig­ni­fi­kán­san ki­sebb mér­ték­ben kel­le­ne vá­lasz­ta­ni­uk a na­ci­o­na­lis­ta de­ma­gó­gi­át hir­de­tő vagy leg­alább­is an­nak sza­bad te­ret adó pár­to­kat, po­li­ti­ku­so­kat.
A szlo­vá­ki­ai vá­lasz­tá­si ered­mé­nye­ket tag­la­ló elem­zé­sek, pél­dá­ul Vla­di­mír Krivý mun­kái (pl. Krivý – Feglová – Balko, 1996; Krivý 2002a, b) ar­ra mu­tat­nak rá, hogy a HZDS-nek és az SNS-nek nincs je­len­tős tá­mo­ga­tott­sá­ga a dé­li já­rá­sok­ban. Ez két­ség­kí­vül így van, ha a nagy szá­mo­kat néz­zük és a já­rá­si bon­tás­ban köz­zé­tett adat­so­ro­kat vizs­gál­juk. Ha azon­ban te­le­pü­lé­si szin­ten vizs­gál­juk a kér­dést, és azt néz­zük, ho­gyan osz­la­nak meg a pre­fe­ren­ci­ák csak a szlo­vák sza­va­zók kö­ré­ben, sok­kal ár­nyal­tabb ké­pet ka­punk.
Itt lát­szó­lag egy mód­szer­ta­ni prob­lé­má­ba üt­kö­zünk: a Sta­tisz­ti­kai Hi­va­tal ál­tal köz­zé­tett ada­tok­ból nem tud­juk pon­to­san ki­mu­tat­ni, hány ma­gyar, il­let­ve hány szlo­vák sza­va­zott. Azt sem tud­juk tel­jes bi­zo­nyos­ság­gal meg­ál­la­pí­ta­ni, mi­lyen volt a „ke­reszt­sza­va­zás” mér­té­ke, te­hát hány szlo­vák sza­va­zott az MKP-re, és hány ma­gyar sza­va­zott szlo­vák párt­ra. Ezért a ta­nul­mány táb­lá­za­ta­i­ban sze­rep­lő ada­tok egé­szen pre­cí­zen meg­fo­gal­maz­va nem azt mu­tat­ják, ho­gyan sza­vaz­tak a Dél-Szlo­vá­ki­á­ban élő szlo­vá­kok, ha­nem azt, mi­lyen arány­ban sza­vaz­tak a „szlo­vák” pár­tok­ra azok, akik nem az MKP-re vagy az MKP je­lölt­je­i­re vok­sol­tak. Ez ugyan­is pon­to­san meg­ál­la­pít­ha­tó. Ám az ös­­szes ed­di­gi szlo­vá­ki­ai vá­lasz­tás és nép­sza­va­zás ered­mé­nye­i­nek át­ta­nul­má­nyo­zá­sa után elég nagy bi­zo­nyos­ság­gal ál­lít­hat­juk, hogy a ket­tő kö­zöt­ti kü­lönb­ség – leg­alább­is az utób­bi két par­la­men­ti vá­lasz­tás ese­té­ben – oly cse­kély, hogy sta­tisz­ti­kai je­len­tő­sé­ge gya­kor­la­ti­lag nincs. En­nek a prob­lé­má­nak a vizs­gá­la­tá­ra az egyes táb­lá­za­tok elem­zé­se­kor még vis­­sza­té­rünk.

3. A 2006-os par­la­men­ti vá­lasz­tá­sok

3.1. Szlo­vák sza­va­zók és szlo­vák pár­tok­ra sza­va­zók: men­­nyi­re fe­di egy­mást a két hal­maz?

1. táb­lá­zat. Par­la­men­ti vá­lasz­tá­sok 2006. A szlo­vák sza­va­za­tok meg­osz­lá­sa a dél-szlo­vá­ki­ai já­rá­sok­ban (az ada­tok %-ban ér­ten­dők)

Járás Részvételi arány Magyarok

aránya

 MKP SDKÚ KDH SF Smer HZDS SNS KSS
      Mindből Csak a szlovák pártokra szavazókból
Szenc 57,10 20,4 24,01 34,24 8,88 5,07 23,99 8,09 11,62 3,66
Dunaszerdahely 62,62 83,3 86,31 35,28 4,89 5,04 23,67 11,98 5,11 4,02
Galánta 55,76 38,6 45,59 21,56 6,56 3,57 34,83 10,77 12,06 5,02
Vágsellye 53,84 35,7 44,82 26,21 6,49 4,01 32,98 9,26 11,94 3,81
Komárom 54,51 69,1 76,17 26,52 3,61 4,15 31,43 9,40 11,33 4,91
Érsekújvár 58,02 38,3 46,01 17,10 6,85 3,28 37,25 11,15 15,48 3,96
Nyitra 57,08 6,7 8,09 19,70 8,35 3,36 36,57 11,36 12,53 3,91
Léva 54,88 27,9 32,91 20,03 7,54 3,80 34,09 11,94 10,96 4,26
Nagykürtös 55,15 27,4 34,42 16,12 5,05 3,20 39,34 10,49 12,29 6,33
Losonc 51,36 27,6 31,06 18,28 3,67 3,95 37,98 9,54 12,37 6,38
Rimaszombat 55,51 41,3 40,85 12,34 2,70 3,65 39,17 6,07 13,81 6,15
Nagyrőce 52,54 22,0 26,45 11,67 4,23 2,80 43,01 10,64 12,88 7,30
Rozsnyó 53,32 30,6 37,78 17,74 2,12 3,18 40,97 8,92 12,09 6,94
Kassa-környék 50,64 13,2 20,56 20,90 10,15 4,04 33,65 7,96 9,60 3,93
Tőketerebes 49,37 29,3 29,20 17,95 9,44 3,59 37,34 8,46 9,10 4,79
Nagymihály 47,83 11,7 14,63 14,70 8,32 3,21 41,62 9,46 11,00 5,39
Szlovákia 54,67 9,7 11,68 18,35 8,31 3,47 29,14 8,79 11,73 3,88
Csak szlovákok –* – – 20,78 9,41 3,93 33,00 9,95 13,28 4,39

For­rás: a www.statistics.sk/nrsr_2006 alap­ján a szer­ző sa­ját szá­mí­tá­sai.

Meg­jegy­zés: MKP – Ma­gyar Ko­a­lí­ció Párt­ja, SDKÚ – Slovenská demokratická a kresanská únia (Szlo­vák De­mok­ra­ti­kus és Ke­resz­tény Unió), KDH – Kresanskodemokratické hnutie (Ke­resz­tény­de­mok­ra­ta Moz­ga­lom), SF – Slobodné fó­rum (Sza­bad Fó­rum), Smer, SNS – Slovenská národná strana (Szlo­vák Nem­ze­ti Párt), KSS – Komunistická strana Slovenska (Szlo­vá­kia Kom­mu­nis­ta Párt­ja), HZDS – Hnutie za demokratiké slovensko (De­mok­ra­ti­kus Szlo­vá­ki­á­ért Moz­ga­lom)

* Nincs adat.

Néz­zük te­hát az 1. táb­lá­za­tot, amely a 2006-os par­la­men­ti vá­lasz­tások­ról ad ké­pet! Eb­ben az egy eset­ben mi is a „ha­gyo­má­nyos” 16 dé­li já­rást ves­­szük ala­pul. Az ösz­­szes sza­va­zás­ra jo­go­sult sze­mély­re ki­ve­tít­ve meg­ál­la­pít­ha­tó, hogy ezek­ben a já­rá­sok­ban a vá­lasz­tá­si rész­vé­tel nagy­já­ból meg­fe­lelt a szlo­vá­ki­ai át­lag­nak. Nyu­gat­ról ke­let fe­lé ha­lad­va mér­sé­kel­ten csök­kent a rész­vé­te­li arány, ami szin­tén tük­rö­zi az or­szá­gos ten­den­ci­át. A ma­gya­rok több­sé­gét ma­gá­ban fog­la­ló nyu­ga­ti já­rá­sok­ban ma­ga­sabb volt a rész­vé­te­li arány az át­lag­nál (a Dunaszerdahelyi és az Ér­sek­új­vá­ri já­rás­ban rá­adá­sul jó­val ma­ga­sabb). Ezért nagy va­ló­szí­nű­ség­gel meg­ál­la­pít­ha­tó, hogy or­szá­gos vi­szony­lat­ban is ma­ga­sabb volt a ma­gya­rok rész­vé­te­li ará­nya az 54,67%-os át­lag­nál, még­pe­dig kb. 1%-kal, mi­köz­ben Lo­sonc­tól ke­let­re a ma­gya­rok vá­lasz­tá­si ked­ve ala­cso­nyabb volt, mint nyugaton.6
Ha ös­­sze­ha­son­lít­juk az MKP-re sza­va­zók ará­nyát és a 2001-es nép­szám­lá­lás ada­ta­it, azt lát­juk, hogy két já­rás ki­vé­te­lé­vel min­den­hol töb­ben sza­vaz­tak az MKP-re, mint amen­­nyi ma­gyar az adott te­rü­le­ten „hi­va­ta­lo­san” ki­mu­tat­ha­tó. (A két „kakukktojás”-járásban – a Ri­ma­szom­ba­ti­ban és a Tőketerebesiben – is csak mi­ni­má­lis volt az el­té­rés.) En­nek egyik ké­zen­fek­vő ma­gya­rá­za­ta az, hogy vi­szony­lag je­len­tős szá­mú szlo­vák az MKP-re vok­solt. Ezen­kí­vül még egy sor egyéb té­nye­ző játsz(hat)ott sze­re­pet en­nek az ered­mény­nek a ki­ala­ku­lá­sá­nál:
1. Mint már ar­ra rá­mu­tat­tunk, a ma­gya­rok vá­lasz­tá­si ked­ve va­la­mi­vel na­gyobb, mint az or­szá­gos át­lag.
2. A ma­gya­rok ked­ve­zőt­le­nebb kor­fá­ja kö­vet­kez­té­ben a ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű­ek kö­ré­ben ma­ga­sabb a sza­va­zás­ra jo­go­sult sze­mé­lyek ará­nya, mint a szlo­vák nem­ze­ti­sé­gű­ek kö­ré­ben. Szlo­vá­ki­ai vi­szony­lat­ban 2006-ban a sza­va­zás­ra jo­go­sult sze­mé­lyek az össz­la­kos­ság 79%-át tet­ték ki. A 2001. évi nép­szám­lá­lás­nak a bi­o­ló­gi­ai kor­cso­port­ok sze­rin­ti meg­osz­lás­ra vo­nat­ko­zó ada­tai azt mu­tat­ják, hogy Szlo­vá­kia ma­gyar né­pes­sé­gé­nek vi­szont kb. 81-81,5%-a vá­lasz­tó­ko­rú, ami a ha­son­ló össz­né­pes­sé­gi mu­ta­tó­hoz vi­szo­nyít­va leg­alább 2%-kal több.
3. Az MKP-re nem­csak azok sza­vaz­nak, akik hi­va­ta­lo­san ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű­nek vall­ják ma­gu­kat, ha­nem azok kö­zül is so­kan, akik ma­gyar­nak ér­zik ma­gu­kat, te­hát:
– ma­gyar anyanyelvűek;7
– azok, akik va­la­mi­lyen ob­jek­tív vagy szub­jek­tív ok mi­att (akár ké­nyel­mes­ség­ből) hi­va­ta­lo­san szlo­vák­nak je­lö­lik ma­gu­kat;
– a ket­tős iden­ti­tá­sú, ve­gyes há­zas­ság­ból szár­ma­zó sze­mé­lyek egy ré­sze, akik egyéb­ként túl­nyo­mó­részt szlo­vák­nak vall­ják ma­gu­kat.
Ha a ma­gyar anya­nyel­vű­ek szá­má­ból in­du­lunk ki, a sza­va­zás­ra jo­go­sul­tak ará­nyát 81,5%-ra, a vá­lasz­tá­si rész­vé­tel ará­nyát pe­dig 56%-ra tes­­szük, ak­kor kb. 260 000 po­ten­ci­á­lis sza­va­zót ka­punk. Az MKP-re sza­va­zók szá­ma 2006-ban ös­­sze­sen 269 111 volt. En­nél a szá­mí­tás­nál te­hát 9-10 ezer sza­va­zat­több­le­tet ka­punk.
Ha vi­szont a „tisz­ta” szlo­vák ke­rü­le­tek­ben ha­son­lít­juk ös­­sze a nép­szám­lá­lá­si ada­to­kat és az MKP vá­lasz­tá­si ered­mé­nye­it (is­mét a 81,5-es és 56-os ko­ef­fi­ci­en­sek­kel szá­mol­va), ar­ra a kö­vet­kez­te­tés­re jut­ha­tunk, hogy a Trencséni, Zsol­nai és Eper­je­si ke­rü­let­ben 1700-1800 „tisz­ta” szlo­vák sza­va­zott az MKP-re. Ez az egész or­szág­ra ki­ve­tít­ve hoz­zá­ve­tő­le­ge­sen 4500-5000 sza­va­za­tot tesz ki.
Vé­le­mé­nyem sze­rint ez a má­so­dik szám a re­á­lis. Ám ha a 10 000-es szá­mot vesszük is ala­pul, ez alig 4%-a az MKP-re sza­va­zók szá­má­nak, és az ös­­szes sza­va­zó­nak is csak 0,43%-a. Te­hát nem kö­ve­tünk el nagy hi­bát, ha a vá­lasz­tá­si ered­mé­nyek elem­zé­sé­nél a „szlo­vák” sza­va­za­to­kat a „szlo­vák” pár­tok­ra (= nem az MKP-re) le­adott sza­va­za­tok­kal azo­no­sít­juk.

3.2. A szlo­vák sza­va­za­tok meg­osz­lá­sa

Az 1. táb­lá­zat vizs­gá­la­tá­nál el­ső pil­lan­tás­ra szem­be­tű­nik, hogy a Szlo­vák Nem­ze­ti Párt tá­mo­ga­tott­sá­ga egy­ál­ta­lán nem ala­cso­nyabb, mint a szlo­vá­ki­ai át­lag, és a vizs­gált já­rá­sok több­sé­gé­ben a csak szlo­vák sza­va­za­tok­ra ki­ve­tí­tett or­szá­gos mu­ta­tót is meg­kö­ze­lí­ti. Ki­vé­telt pusz­tán a Dunaszerdahelyi já­rás ké­pez, va­la­mint rész­ben a ke­let-szlo­vá­ki­ai já­rá­sok.
A Smer tá­mo­ga­tott­sá­ga kö­rül­be­lül meg­fe­lel az or­szá­gos át­lag­nak. Nyu­gat­ról ke­let­re ha­lad­va mér­sé­kel­ten nö­vek­szik, még­pe­dig az SDKÚ-val for­dí­tott arány­ban, amely­nek a tá­mo­ga­tott­sá­ga vi­szont ke­let fe­lé ha­lad­va csök­ken. Az is szem­be­tű­nő, hogy a kom­mu­nis­ta párt, amely or­szá­go­san nem lép­te át a par­la­ment­be ju­tás­hoz szük­sé­ges 5%-os kü­szö­böt, Dél-Szlo­vá­ki­á­ban a Szenci já­rás ki­vé­te­lé­vel át­la­gon felül tel­je­sí­tett. A leg­jobb ered­ményt Gömörben és Nóg­rád­ban (a Nagy­kür­tös­től Rozs­nyó­ig ter­je­dő ré­gi­ó­ban), te­hát a struk­tu­rá­lis gon­dok­kal és mun­ka­nél­kü­li­ség­gel leg­in­kább súj­tott vi­dé­ken. Itt ta­pasz­tal­hat­juk egyéb­ként a leg­na­gyobb kü­lönb­sé­get a Smer és az SDKÚ kö­zött is, a Smer ja­vá­ra.
A HZDS ered­mé­nye meg­fe­lel az or­szá­gos át­lag­nak, sőt a leg­több já­rás­ban meg is ha­lad­ja azt. Lé­nye­ge­sen el­ma­radt az or­szá­gos tel­je­sít­mé­nyé­től vi­szont a KDH, amely csak a re­gi­o­ná­lis bás­tyái (Po­zsony, Nyitra, Kas­sa) von­zás­kör­ze­té­ben tu­dott át­la­gon felül tel­je­sí­te­ni.
A Sza­bad Fó­rum­nak (SF) bal­ol­da­li li­be­rá­lis prog­ram­já­val nem si­ke­rült be­jut­nia a par­la­ment­be, és az or­szá­gos át­lag­nál a dé­li szlo­vá­kok kö­ré­ben sem volt sok­kal sike­resebb.8
A Smer és az SDKÚ kö­zöt­ti leg­na­gyobb kü­lönb­ség az SDKÚ ja­vá­ra a Szenci és a Dunaszerdahelyi já­rás­ban ta­pasz­tal­ha­tó. Ez nyil­ván a po­zso­nyi, li­be­rá­li­sabb kör­nye­zet ki­su­gár­zá­sá­nak kö­szön­he­tő. Mi­ért van vi­szont ak­ko­ra kü­lönb­ség a két já­rás kö­zött az SNS tel­je­sít­mé­nye te­kin­te­té­ben? Mi le­het az oka az SNS ki­ug­ró­an si­ke­res sze­rep­lé­sé­nek az Ér­sek­új­vá­ri já­rás­ban? Vi­lá­go­sabb ké­pet ka­punk er­ről, ha meg­néz­zük a 2. táb­lá­za­tot, amely a dél-szlo­vá­ki­ai vá­ro­sok vá­lasz­tá­si ered­mé­nye­it mu­tat­ja.

2. táb­lá­zat. A 2006-os par­la­men­ti vá­lasz­tá­sok 15 dél-szlo­vá­ki­ai vá­ros­ban. A szlo­vák sza­va­za­tok meg­osz­lá­sa (az ada­tok %-ban ér­ten­dők)

Város

 

 

 Magyarok

aránya

 

 

 MKP

 

 SDKÚ

 

 KDH

 

 SF

 

 Smer

 

 HZDS

 

 SNS

 

 KSS

 
Mindből Csak a szlovák pártokra szavazókból
Szenc 22,1 26,56 37,70 7,60 6,00 23,11 7,10 12,18 2,63
Somorja 66,6 70,83 45,76 5,31 5,83 23,30 5,76 6,44 2,80
Dunaszerdahely 79,8 81,96 35,20 3,32 4,40 20,18 20,18 4,66 3,55
Nagymegyer 84,6 87,28 30,03 1,80 4,25 21,46 21,18 6,13 3,85
Galánta 36,8 44,37 24,05 4,98 4,75 28,90 7,30 10,20 4,46
Érsekújvár 27,5 39,89 29,33 4,84 5,40 32,90 7,30 10,31 4,29
Komárom 60,1 64,52 32,98 2,87 5,47 29,03 7,90 11,05 4,14
Párkány 70,5 73,71 34,95 3,50 4,60 24,34 11,67 11,26 2,63
Zseliz 50,0 57,56 28,18 3,93 3,34 34,00 8,17 7,06 4,66
Ipolyság 62,0 74,42 34,44 4,76 4,42 26,54 11,53 6,78 3,99
Fülek 64,9 68,71 21,25 1,73 4,09 35,63 8,30 10,26 6,26
Rimaszombat 35,3 33,36 18,06 2,76 5,76 37,84 5,95 12,48 5,22
Tornalja 62,1 69,95 17,46 2,70 2,37 37,77 5,40 9,43 11,40
Rozsnyó 26,8 34,36 30,96 3,41 4,08 33,58 4,19 10,17 5,64
Szepsi 43,7 60,18 23,36 2,41 5,73 33,32 6,93 8,21 5,04
Nagykapos 57,0 63,10 23,90 4,44 3,28 43,80 6,90 6,04 4,90
Királyhelmec 76,9 69,62 36,04 4,05 4,51 31,76 5,80 1,48 3,23
Szlovákia 9,7 11,68 20,78 9,41 3,93 33,00 9,95 13,28 4,39

For­rás: a www.statistics.sk alap­ján a szer­ző sa­ját szá­mí­tá­sai.

Az Ér­sek­új­vá­ri já­rás két ma­gyar­lak­ta vá­ro­sá­ban, Ér­sek­új­vár­ban és Pár­kány­ban 10-11% kö­rü­li az SNS ered­mé­nye. Ha­son­ló a hely­zet, de az SNS-re néz­ve ked­ve­zőt­le­nebb, a já­rás egész dé­li ré­szé­ben, amely tel­je­sen ma­gyar jel­le­gű. Az SNS mu­ta­tó­it te­hát a já­rás észa­ki fe­le ja­vít­ja fel, amely­nek, mint fen­tebb em­lí­tet­tem, „matrjozska” jel­le­ge van (ma­gyar és szlo­vák fal­vak vál­ta­koz­nak). Eb­ben a já­rás­ban te­hát az et­ni­kai ha­tár kö­ze­lé­ben élő szlo­vá­kok tá­mo­gat­ják a leg­na­gyobb mér­ték­ben az SNS-t.
Néz­zük, ho­gyan vo­nat­koz­tat­ha­tó ez a meg­ál­la­pí­tás a Szenci és a Dunaszer­da­helyi já­rás­ra! A 2. táb­lá­zat­ból lát­juk, hogy az SNS vo­nat­ko­zá­sá­ban a két já­rás vá­ro­sai „má­sol­ják” a já­rá­si áb­rát. Som­or­ján, Dunaszerdahelyen és Nagymegyeren az SNS tá­mo­ga­tott­sá­ga jó­val ala­cso­nyabb, mint Szencen.
En­nek a ma­gya­rá­za­ta a kö­vet­ke­ző le­het: Mind­két já­rás­ban vi­szony­lag ma­gas volt a né­pes­ség­nö­ve­ke­dés az 1989 utá­ni idő­szak­ban (1991–2001 kö­zött 3,9, il­let­ve 2,8 százalékponttal).9 Eköz­ben a ma­gya­rok szá­ma csök­kent (13,6, il­let­ve 1,7 szá­za­lék­pont­tal), te­hát a nö­ve­ke­dés a szlo­vák nem­ze­ti­sé­gű­ek­nél je­lent meg. A nö­ve­ke­dés el­ső­sor­ban a be­köl­tö­zé­sek­nek tud­ha­tó be. De mi­köz­ben a Dunaszerdahelyi já­rás­ba, fő­leg Fel­ső-Csal­ló­köz­be, po­zso­nyi szlo­vák csa­lá­dok köl­töz­tek „le”, Szencre az et­ni­kai ha­tá­ron le­vő vagy a mö­göt­te fek­vő fal­vak­ból szár­má­zó szlo­vá­kok köl­töz­tek „fel” (kö­ze­lebb Po­zsony­hoz). A fel­ső-csal­ló­kö­zi „új szlo­vá­kok” a po­zso­nyi li­be­rá­li­sabb men­ta­li­tást hoz­zák ma­guk­kal – egyéb­ként is ja­va­részt Po­zsony­ban dol­goz­nak. Azt, hogy le­köl­töz­nek a tisz­ta ma­gyar fal­vak­ba, il­let­ve Som­or­já­ra, ön­ként vál­lal­ták – tisz­tá­ban vol­tak an­nak min­den ve­le­já­ró­já­val, hogy ott ma­gyar kö­zeg­be ke­rül­nek.
Ha job­ban meg­néz­zük a 2. táb­lá­za­tot, azt lát­juk, hogy Somorja a vizs­gált vá­ro­sok kö­zül az egyet­len, ahol a szlo­vá­kok kö­ré­ben a 2006 előt­ti kor­mány­ko­a­lí­ció szlo­vák ré­sze fö­lé­nye­sen győ­zött. (Ha az SDKÚ-ból ki­vált Sza­bad Fó­ru­mot is ide­szá­mít­juk, va­la­mint az Új Pol­gá­ri Szö­vet­sé­get [Aliancia nového obèana, ANO], amely a táb­lá­zat­ban nem sze­re­pel.) A má­sik vá­ros, ahol nem nyert az új kor­mány­ko­a­lí­ció, ép­pen Szenc, nyil­ván a ré­geb­ben ott élő szlo­vá­kok­nak, il­let­ve a rész­ben szin­tén Po­zsony­ból „ki­köl­tö­zők”-nek kö­szön­he­tő­en. Az ös­­szes töb­bi vizs­gált vá­ros­ban vi­szont az ad­di­gi el­len­zék (te­hát a nem­ze­ti po­pu­lis­tá­nak ne­vez­he­tő pár­tok ko­a­lí­ci­ó­ja) szer­zett több­sé­get.
Ves­sünk most egy pil­lan­tást ar­ra, ho­gyan sza­vaz­tak a „ma­gyar ten­ger” kel­lős kö­ze­pén élő dunaszerdahelyi és nagymegyeri szlo­vá­kok! Kö­rül­be­lül fe­le-fe­le arány­ban ré­sze­sí­tet­ték előny­ben az ad­di­gi kor­mány­pár­to­kat, il­let­ve az el­len­zé­ket. Ám azok, akik a nem­ze­ti po­pu­lis­ta pár­to­kat vá­lasz­tot­ták, in­kább a HZDS fe­lé haj­lot­tak, mint az SNS fe­lé. Egé­szen meg­le­pő­en ma­gas eb­ben a két vá­ros­ban – a töb­bi vá­ros­hoz ké­pest – a HZDS-re sza­va­zók ará­nya. Ez leg­in­kább az­zal ma­gya­ráz­ha­tó, hogy a „tisz­ta” ma­gyar kör­nye­zet­ben élő szlo­vá­kok, akik fruszt­rá­ci­ó­ként élik meg ezt a hely­ze­tet, sok­kal in­kább Vla­di­mír Meèiarban lát­ják a tá­maszt vélt vagy va­lós sé­rel­me­ik ke­ze­lé­sé­ben, sok­kal in­kább ben­ne lát­ják a „meg­vál­tót”, mint Ján Slotában. Ér­zik, hogy Slota stí­lu­sa az ő kör­nye­ze­tük­ben nem „be­vet­he­tő”. Meèiart az el­kö­vet­ke­ző évek­ben nyil­ván Robert Fico fog­ja e „mes­si­á­si” sze­rep­ben fel­vál­ta­ni.
A (töb­bé-ke­vés­bé) ho­mo­gén ma­gyar töm­bön be­lül Meèiarra és Slotára el­ső­sor­ban azok a szlo­vá­kok és le­szár­ma­zot­ta­ik sza­vaz­nak, akik az 1918-tól 1990-ig ter­je­dő idő­szak­ban nem ön­ként, sza­bad el­ha­tá­ro­zás­ból jöt­tek le Dél-Szlo­vá­ki­á­ba, ha­nem va­la­mi­lyen kül­de­tés tel­je­sí­tő­i­ként, még­pe­dig az et­ni­kai ha­tár mö­göt­ti te­rü­le­tek­ről. ők to­vább­ra sem tud­ják fel­dol­goz­ni ma­guk­ban az ab­ból szár­ma­zó fruszt­rá­ci­ót, hogy „sa­ját ál­la­muk te­rü­le­tén” má­sok aka­ra­ta is ér­vé­nye­sül, hogy Szlo­vá­kia nem csak a szlo­vá­ko­ké, hogy a kül­de­tés – te­hát a ma­gyar­lak­ta vi­dé­kek be­ta­go­lá­sa a szlo­vák ál­lam­test­be, eset­leg elszlovákosítása („visszaszlovákosítása”) – nem si­ke­rült ma­ra­dék­ta­la­nul, leg­alább­is az ő ge­ne­rá­ci­ó­juk szá­má­ra és ide­jé­ben biz­to­san nem. A szlo­vák nem­zet­ál­lam meg­ala­kult, ben­ne még­is ide­gen kör­nye­zet­ben ér­zik ma­gu­kat. Fel­ve­szik a „sün­disz­nó­ál­lást” a „ter­jesz­ke­dő, kö­ve­te­lé­se­i­ket ál­lan­dó­an fo­ko­zó, és a szlo­vá­ko­kat sa­ját ál­la­mu­kon be­lül diszk­ri­mi­ná­ló” ma­gya­rok­kal szemben.10
Ke­let fe­lé ha­lad­va az ada­tok ta­nul­má­nyo­zá­sá­nál is­mét va­la­mi­vel ár­nyal­tabb ké­pet ka­punk, ha a já­rá­si táb­lá­za­tot a vá­ro­sok­ról ké­szí­tett táb­lá­zat­tal vet­jük ös­­sze. Mi­vel a ma­gyar et­ni­kai sáv Ipoly­ság­tól ke­let­re sok­kal kes­ke­nyebb, mint nyu­ga­ton, így a já­rá­sok észak–dé­li el­nyúlt­sá­gá­ból kö­vet­ke­ző tor­zu­lás sok­kal job­ban ér­vé­nye­sül. A vá­ro­si táb­lá­zat­ból lát­juk, hogy Bod­rog­köz­ben gya­kor­la­ti­lag ki­ala­kult a szlo­vák két­párt­rend­szer: a Smer és az SDKÚ fel­osz­tot­ta egy­más kö­zött a te­re­pet, az Ung-vidéken a Smer fö­lé­nye­sen ta­rolt. A gömöri és nóg­rá­di vá­ro­sok­ban is át­la­gon fe­lü­li a Smer tá­mo­ga­tott­sá­ga – a HZDS ká­rá­ra. A KDH gya­kor­la­ti­lag nem lé­te­zik, vi­szont a SNS tá­mo­ga­tott­sá­ga elég­gé je­len­tős, ami va­ló­szí­nű­leg leg­alább úgy a ro­mák je­len­lé­té­re va­ló re­ak­ció, mint a ma­gya­ro­ké­ra.

4. Az ed­di­gi szlo­vá­ki­ai vá­lasz­tá­sok ös­­sze­ha­son­lí­tá­sa

4.1. Egy szlo­vák szi­get a ma­gyar ten­ger­ben

To­vább­lép­ve meg­kí­sé­rel­jük ös­­sze­ha­son­lí­ta­ni az ed­di­gi négy szlo­vá­ki­ai par­la­men­ti vá­lasz­tás ered­mé­nye­it öt dél-szlo­vá­ki­ai te­le­pü­lé­sen. Emel­lett meg­pró­bá­lunk rá­mu­tat­ni azok­ra a tren­dek­re, ame­lyek kö­ve­tik az or­szá­gos fo­lya­ma­to­kat, il­let­ve ame­lyek el­tér­nek azok­tól. Az ed­dig tár­gyalt te­le­pü­lé­sek kö­zé beemel­jük a Ko­má­ro­mi já­rás­ban fek­vő Újgyallát (Dulovce).
Újgyalla egy „tisz­ta” szlo­vák szi­get, kö­rül­vé­ve ma­gyar te­le­pü­lé­sek­kel, mé­lyen a ma­gyar töm­bön be­lül. A tö­rö­kök ki­űzé­sét kö­ve­tő­en, a 18. szá­zad kö­ze­pén kezd­ték a szlo­vák csa­lá­dok észak­ról va­ló ide­te­le­pí­té­sét. A ki­egye­zés után a fa­lu kez­dett el­ma­gya­ro­sod­ni, de nem an­­nyi­ra, hogy el­ve­szít­se szlo­vák jel­le­gét. 1918 után szer­ve­zet­ten új te­le­pe­sek ér­kez­tek, és a fa­lu is­mét tel­je­sen szlo­vák lett. 1938–1941 kö­zött az új te­le­pe­sek kö­zül so­kan el­hagy­ták a fa­lut, 1945 után azon­ban vis­­sza­tér­tek. Is­mét ki­ala­kult Újgyalla tisz­ta szlo­vák jel­le­ge, amit a mai na­pig is őriz.
Az újgyallai szlo­vá­kok vá­lasz­tá­si vi­sel­ke­dé­sét vizs­gál­va 2002-ig Vla­di­mír Meèiar „min­den­ha­tó­sá­gát” fi­gyel­het­jük meg. A HZDS-re lé­nye­ge­sen na­gyobb arány­ban sza­vaz­tak a fa­lu­ban, mint or­szá­gos vi­szony­lat­ban a szlo­vá­kok kö­ré­ben. Az 1994-es 58%-os, de még a 2002-es 38%-os ered­mény is te­kin­télyt pa­ran­cso­ló.
3. táb­lá­zat. Par­la­men­ti vá­lasz­tá­sok öt dél-szlo­vá­ki­ai te­le­pü­lé­sen 1994–2006. A szlo­vák sza­va­za­tok el­osz­lá­sa (az ada­tok %-ban ér­ten­dők)

Év

 

 Közigazgatási egység Részvétel

 

 Magyar Koalíció

 

 Magyarok aránya

 

 Szlovák pártok eredménye, csak a rájuk leadott szavazatok alapján
DÚ KDH DS SDĽ* HZDS SNS ZRS
1994 Szlovákia 75,6 10,18 10,8 8,57 10,08 3,42 10,41 34,96 5,40 7,34
Somorja 66,0 69,22 71,0 16,02 7,57 4,78 20,89 23,72 6,62 7,01
Komárom 68,5 59,16 63,6 17,85 4,97 7,44 19,95 21,96 6,58 7,59
Újgyalla 78,0 0,85 –** 4,01 7,74 5,92 4,58 58,41 5,92 8,31
Tornalja 70,0 61,46 67,8 20,96 2,18 3,22 19,38 23,81 3,08 10,24
Királyhelmec 60,0 67,49 80,4 10,61 3,96 5,29 46,17 10,61 0,70 3,29
1998     MKP*** 1991 SDK (DÚ+KDH+DS+2)**** SOP SDĽ HZDS SNS ZRS+

KSS
Szlovákia 84,2 9,12 10,8 26,33 8,01 14,66 27,00 9,07 4,09
Somorja 84,0 62,22 71,0 57,30 6,83 14,55 12,33 4,86 2,19
Komárom 85,0 55,06 63,6 50,27 9,71 12,26 17,69 5,14 3,38
Újgyalla 82,0 1,08 n.a. 22,12 5,02 6,76 44,06 12,97 7,66
Tornalja 81,0 53,79 67,8 38,60 11,03 15,87 18,05 3,96 6,26
Királyhelmec 79,0 54,59 80,4 42,00 32,02 11,70 8,50 1,20 1,80
2002     MKP 2001 SDKÚ KDH ANO Smer HZDS SNS+

PSNS

 KSS
Szlovákia 70,1 11,16 9,7 16,98 9,29 9,02 15,15 21,95 7,85 7,11
Somorja 72,0 72,80 66,6 36,47 4,96 9,89 16,43 12,39 5,00 4,30
Komárom 69,5 66,28 60,1 22,86 2,85 15,75 18,18 14,26 3,50 6,32
Újgyalla 66,0 1,66 2,9 7,33 7,78 7,22 14,77 37,92 12,29 1,80
Tornalja 62,5 63,47 62,1 15,11 2,10 14,21 16,73 10,68 3,07 14,70
Királyhelmec 56,0 76,02 76,9 22,10 4,13 15,89 16,01 11,88 2,25 8,47
2006     MKP 2001 SDKÚ KDH SF Smer HZDS SNS KSS
Szlovákia 54,7 11,68 9,7 20,78 9,41 3,93 33,00 9,95 13,28 4,39
Somorja 59,8 70,83 66,6 45,76 5,31 5,83 23,30 5,76 6,44 2,80
Komárom 50,4 64,52 60,1 32,98 2,87 5,47 29,03 7,90 11,05 4,14
Újgyalla 53,9 1,05 2,9 13,09 10,42 1,47 39,43 13,63 16,71 2,13
Tornalja 49,5 69,95 62,1 17,44 2,70 2,36 37,70 5,39 9,42 11,38
Királyhelmec 46,8 69,62 76,9 36,04 4,05 4,51 31,76 5,80 1,48 3,23

For­rás: a www.statistics.sk alap­ján a szer­ző sa­ját szá­mí­tá­sai.

Meg­jegy­zés: MKP – Ma­gyar Ko­a­lí­ció Párt­ja, DÚ – Demokratická únia (De­mok­ra­ti­kus Unió), KDH – Kresanskodemokratické hnutie (Ke­resz­tény­de­mok­ra­ta Moz­ga­lom), DS – Demokratická strana (De­mok­ra­ta Párt), SD¼ – Strana demokratickej ¾avice (De­mok­ra­ti­kus Bal­ol­dal Párt­ja), HZDS – Hnutie za demokratiké Slovensko (De­mok­ra­ti­kus Szlo­vá­ki­á­ért Moz­ga­lom), SNS – Slovenská národná strana (Szlo­vák Nem­ze­ti Párt), ZRS – Združenie robotníkov Slovenska (Szlo­vák Mun­kás­szö­vet­ség), SDK – Slovenská demokratická koalícia (Szlo­vák De­mok­ra­ti­kus Ko­a­lí­ció), PSNS – Pravá Slovenská národná strana (Iga­zi Szlo­vák Nem­ze­ti Párt)
* Az SD¼ a Kö­zös Vá­lasz­tás (Spoloèná vo¾ba) el­ne­ve­zé­sű vá­lasz­tá­si ko­a­lí­ci­ót ve­zet­te, amely raj­ta kí­vül az SDSS (Sociálnodemokratická strana Slovenska – Szlo­vák Szo­ci­ál­de­mok­ra­ta Párt), az SZS (Strana zelených – Zöl­dek Párt­ja) és a HP (Hnutie po¾nohospodárov – Szö­vet­ke­ze­ti Moz­ga­lom) pár­to­kat tö­mö­rí­tet­te.
** Nincs adat.
*** A sza­va­zat­arány­ok ki­szá­mí­tá­sá­nál fi­gye­lem­be vet­tük a (ma­gyar) Moz­ga­lom a Meg­bé­ké­lé­sért és a Jó­lét­ért ered­mé­nyét is. Ez or­szá­go­san 0,12%-ot tett ki.
**** Az SDK vá­lasz­tá­si ko­a­lí­ció to­váb­bi két tag­ja az SDSS és a SZ (Strana zelených – Zöl­dek Párt­ja).

Eh­hez ké­pest a Szlo­vák Nem­ze­ti Párt11 sze­rep­lé­se sze­ré­nyebb­nek tű­nik. Mint már ar­ra rá­mu­tat­tunk Dunaszerdahely és Nagymegyer ese­té­ben, Meèiarban a vi­szony­la­gos el­szi­ge­telt­ség­ben élő szlo­vá­kok na­gyobb tá­maszt vél­nek fel­fe­dez­ni (leg­alább­is 2002-ig így volt), mint az SNS-es po­li­ti­ku­sok­ban. En­nek el­le­né­re lát­ni kell, hogy a Szlo­vák Nem­ze­ti Párt is min­dig job­ban tel­je­sí­tett Újgyallán, mint or­szá­go­san. Sőt, a Szlo­vák Nem­ze­ti Párt tá­mo­ga­tott­sá­ga fo­lya­ma­to­san nő. A 2006-os par­la­men­ti vá­lasz­tá­sok so­rán el­ső íz­ben meg­előz­te a HZDS-t, még­hoz­zá elég nagy kü­lönb­ség­gel.
Az SNS 16,7%-a rend­kí­vül ma­gas szám, és nem ar­ra vall, hogy a dé­li szlo­vá­kok ma­ra­dék­ta­la­nul ki­bé­kül­tek vol­na a ma­gyar ki­sebb­ség kor­mány­za­ti sze­rep­vál­la­lá­sá­val, a ma­gyar elem na­gyobb tér­hó­dí­tá­sá­val. Az a té­tel is meg­kér­dő­je­le­ző­dik, hogy a szlo­vák–ma­gyar vi­szony­ban új­ból fel­lán­go­ló in­du­la­tok csak­is a vá­lasz­tá­sok utá­ni tör­té­né­sek­kel ma­gya­ráz­ha­tók. A Smer szin­tén na­gyon jól sze­re­pelt Újgyallán. 39,5%-os ered­mé­nye lé­nye­ge­sen jobb, mint a párt or­szá­gos át­la­ga. Mind­há­rom po­pu­lis­ta párt ered­mé­nyét ös­­sze­ha­son­lít­va azt lát­juk, hogy Vla­di­mír Meèiar a fa­lu­ban még min­dig nép­sze­rűbb, mint más vi­dé­ke­ken, ám sza­va­za­tai fo­ko­za­to­san át­száll­nak a Smerre és az SNS-re.
A négy vá­lasz­tást ös­­sze­ha­son­lít­va meg­ál­la­pít­hat­juk, hogy a nyu­ga­ti tí­pu­sú és a po­pu­lis­ta pár­tok köz­ti sza­va­zat­arány a fa­lu­ban gya­kor­la­ti­lag nem vál­to­zik – 25:75 kö­rül van. Újgyalla egy kü­lön vi­lág, ahol a nem­ze­ti ho­va­tar­to­zás sok­kal hang­sú­lyo­sab­ban je­le­nik meg vá­lasz­tá­si mo­ti­vá­ci­ó­ként, mint más ré­gi­ók­ban.
Ez az „izolacionizmus” más po­li­ti­kai meg­nyil­vá­nu­lá­sok­nál is ki­ta­pint­ha­tó. A 2003. évi EU-csatlakozásról szó­ló nép­sza­va­zá­son csu­pán 41,36%-nyi újgyallai vá­lasz­tó­pol­gár vett részt, eb­ből is 13,5% a be­lé­pés el­len sza­va­zott. Az or­szá­gos szá­mok­tól, il­let­ve a dél-szlo­vá­ki­ai vá­ro­so­ké­tól me­rő­ben el­té­rő ez az ered­mény. Szlo­vá­kia sza­va­zás­ra jo­go­sult pol­gá­ra­i­nak ugyan­is 52,15%-kal já­rult az ur­nák­hoz a nép­sza­va­zás­kor, de Som­or­ján 58,15%, Ko­má­rom­ban pe­dig 57,39% volt a rész­vé­te­li arány. Or­szá­gos vi­szony­lat­ban 6,20%-nyi­an sza­vaz­tak a be­lé­pés el­len, Som­or­ján pusz­tán 2,74%, Ko­má­rom­ban pe­dig csak 2,73%.

4.2. Ma­gyar több­sé­gű vá­ro­sok – a ma­gya­rok

A ma­gya­rok sza­va­zá­sá­ra uta­ló szá­mok­ból lát­ha­tó (lásd 3. táb­lá­zat), hogy míg 2006-ban és 2002-ben gya­kor­la­ti­lag min­den ma­gyar sza­va­zó az MKP-re sza­va­zott, sőt még azok is, akik hi­va­ta­lo­san nem vall­ják ma­gu­kat ma­gyar­nak, ad­dig az 1994-es és az 1998-as vá­lasz­tá­son ez né­mi­leg el­té­rő­en ala­kult. Ál­ta­lá­ban ke­ve­seb­ben sza­vaz­tak az MKP-re, mint amen­­nyi­re az 1991. évi nép­szám­lá­lá­si ada­tok­ból szá­mí­ta­ni le­he­tett vol­na.
1998-ban a ma­gya­rok – a szlo­vá­kok­hoz ha­son­ló­an – na­gyon óhaj­tot­ták a vál­to­zást. Mi­vel en­nek a zá­lo­gát kö­zü­lük is so­kan a Mikuláš Dzurinda ál­tal ve­ze­tett Szlo­vák De­mok­ra­ti­kus Ko­a­lí­ci­ó­ban vél­ték fel­fe­dez­ni, a sza­va­zó­ur­nák­nál nyo­ma­té­kot ad­tak eme meg­győ­ző­dé­sük­nek. A ma­gya­rok szin­tén ki akar­ták ven­ni a ré­szü­ket a nagy pár­harc, a „jó” (vagy leg­alább re­mé­nye­ket kel­tő) Dzurinda és a „rossz” Meèiar köz­ti küz­de­lem el­dön­té­sé­ben. Ez­zel ma­gya­ráz­ha­tó az SDK na­gyon ma­gas, il­let­ve az MKP vi­szony­lag ala­csony sza­va­za­ti ará­nya a ma­gyar­lak­ta vá­ro­sok­ban. Ke­le­ten a ma­gya­rok kö­zött is hó­dí­tott a „Schuster-jelenség”. A ké­sőb­bi köz­tár­sa­sá­gi el­nök párt­ja, a SOP (Strana obèianskeho porozumenia – Pol­gá­ri Egyet­ér­tés Párt­ja) el­ső­sor­ban Ke­let-Szlo­vá­ki­á­ban szer­zett vok­sa­i­nak kö­szön­het­te par­la­ment­be ju­tá­sát – fi­gye­lem­re mél­tó a Királyhelmecen el­ért 32%-os „szlo­vák” rész­arány –, de Dél-Szlovákia-szerte is akad­tak szép szám­mal tá­mo­ga­tói, mi­u­tán a vá­lasz­tá­si kam­pány­ban elég sok gesz­tust tett a ma­gya­rok fe­lé. A De­mok­ra­ti­kus Bal­ol­dal Párt­ja (SD¼), ha­son­ló­an az 1994-es vá­lasz­tás­hoz, szin­tén szer­zett szá­mot­te­vő ma­gyar sza­va­za­tot. E há­rom szlo­vák párt ma­gyar te­rü­le­ten foly­ta­tott vi­szony­lag si­ke­res hó­dí­tá­sá­hoz ter­mé­sze­te­sen hoz­zá­já­rult az, hogy a Vla­di­mír Meèiar ál­tal kez­de­mé­nye­zett új vá­lasz­tó­jo­gi tör­vény ar­ra kényszerítette a Ma­gyar Ko­a­lí­ció há­rom párt­ját, a Ma­gyar Ke­resz­tény­de­mok­ra­ta Moz­gal­mat, az Együtt­élés Po­li­ti­kai Moz­gal­mat és a Ma­gyar Pol­gá­ri Pár­tot, hogy egye­sül­je­nek. Az egye­sü­lés fo­lya­ma­tát kí­sé­rő, az egyes pár­to­kon be­lü­li és a pár­tok köz­ti vi­ták, bo­nyo­dal­mak, ki­sebb-na­gyobb eti­kát­lan­sá­gok a pár­tok sza­va­zó­bá­zi­sá­nak egy ré­szét el­ked­vet­le­ní­tet­ték.
1994-ben fő­leg a bal­ol­da­li ér­zel­mű ma­gya­rok kö­zül ke­rül­tek ki azok, akik nem az MKP-t erő­sí­tet­ték. Eb­ben ter­mé­sze­te­sen köz­re­ját­szott az, hogy az SD¼-nek vol­tak be­fu­tó he­lyen sze­rep­lő ma­gyar je­lölt­jei, és volt ki­sebb­sé­gi prog­ram­ja. A párt királyhelmeci ered­mé­nye, mi­sze­rint a szlo­vák pár­tok­ra le­adott sza­va­za­tok 46%-át gyűj­töt­te be, ezek­nek a té­nyek­nek tud­ha­tó be. Itt még nyil­ván na­gyobb mér­ték­ben sze­re­pet ját­szot­tak a ré­gi párt­kö­tő­dé­sek is és a nyíl­tan vál­lalt bal­ol­da­li ér­zel­mek. 1994-ben a Ma­gyar Ko­a­lí­ció gyen­gébb sze­rep­lé­sé­hez nyil­ván hoz­zá­já­rult a há­rom ak­ko­ri ma­gyar párt he­te­kig el­hú­zó­dó, konf­lik­tu­sok­kal te­li tár­gya­lás­so­ro­za­ta a vá­lasz­tá­si szö­vet­ség meg­kö­té­sé­nek fel­tét­ele­i­ről.
Min­dent ös­­sze­vet­ve: 1994-ben és 1998-ban még vol­tak szlo­vák pár­tok, me­lyek tud­tak vagy akar­tak va­la­mit nyúj­ta­ni a ma­gya­rok­nak. 2002-től kez­dő­dő­en azon­ban, kü­lö­nös­kép­pen pe­dig azok után, hogy biz­tos­sá vált az or­szág csat­la­ko­zá­sa az Eu­ró­pai Uni­ó­hoz, a szlo­vák pár­tok le­mond­tak er­ről az igye­ke­ze­tük­ről, és tel­je­sen át­en­ged­ték a te­re­pet az MKP-nek. Éke­sen bi­zo­nyít­ják ezt a tényt eme pár­tok 2006-os vá­lasz­tá­si prog­ram­jai: a ki­sebb­sé­gi kér­dés­kör­rel egyik sem fog­lal­ko­zik be­ha­tó­an. Eköz­ben vi­szont egyik szlo­vák párt sem fe­led­ke­zik meg ar­ról, hogy idő­ről idő­re elő ne húz­za az ún. ma­gyar kár­tyát, és ne áll­jon ki ke­mé­nyen a „szlo­vák ál­la­mi és nem­ze­ti ér­de­kek” meg­vé­dé­se mel­lett, füg­get­le­nül at­tól, hogy egyéb­ként a ma­gyar ki­sebb­ség po­li­ti­kai párt­ja szö­vet­sé­ge­se-e vagy sem.
A szlo­vá­ki­ai ma­gyar vá­lasz­tó­nak je­len­leg szin­te csak egy vá­lasz­tá­sa van: az MKP-re sza­vaz­ni. Ám hi­ba len­ne eb­ből a tény­ből azt a kö­vet­kez­te­tést le­von­ni, hogy a szlo­vá­ki­ai ma­gya­rok mes­­sze­me­nő­en elé­ge­det­tek len­né­nek párt­juk po­li­ti­zá­lá­sá­val. Tény, hogy or­szá­gos vi­szony­lat­ban egy szá­za­lék­nyi­val töb­ben men­tek el sza­vaz­ni, ez azon­ban így is csak 56%-ot tesz ki. Ez a szám – a ma­gya­rok kor­fá­já­nak ala­ku­lá­sát fi­gye­lem­be vé­ve – azt je­len­ti, hogy a fi­a­ta­lok kö­ré­ben még en­nél is jó­val ki­sebb a vá­lasz­tá­si kedv, a po­li­ti­ka és a köz­ügyek irán­ti ér­dek­lő­dés.
A 2006. évi de­cem­be­ri hely­ha­tó­sá­gi vá­lasz­tá­sok al­kal­má­val hat ma­gyar több­sé­gű vá­ros­ban – Nagymegyeren, Pár­kány­ban, Ipoly­sá­gon, Ko­má­rom­ban, Királyhel­me­cen és Tornalján – nem az MKP pol­gár­mes­ter­je­lölt­je győ­zött. Rá­adá­sul há­rom eset­ben MKP-s par­la­men­ti kép­vi­se­lő volt a vesz­tes. A szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság egyik bás­tyá­já­ban, Dunaszerdahelyen csak haj­szál­lal nyert az MKP ál­tal tá­mo­ga­tott pol­gár­mes­ter­je­lölt, cse­kély 76 sza­va­zat­tal. Ko­má­rom­ban még en­nél is szo­ro­sabb ered­mény szü­le­tett. A hi­va­tal­ban lé­vő pol­gár­mes­ter, aki az MKP par­la­men­ti kép­vi­se­lő­je, csu­pán 23 sza­va­zat­tal tu­dott győz­ni. Ko­má­rom­ban négy ma­gyar je­lölt in­dult, mi­köz­ben a he­lyi MKP-alapszervezet pol­gár­mes­ter­je­lölt­je nem volt azo­nos az or­szá­gos ve­ze­tés ál­tal tá­mo­ga­tott je­lölt­tel – a hi­va­tal­ban lé­vő pol­gár­mes­ter­rel –, aki ezért a vá­lasz­tás ide­jé­re fel­füg­gesz­tet­te párt­tag­sá­gát. A má­so­dik he­lyen vég­zett szlo­vák nem­ze­ti­sé­gű ko­má­ro­mi je­lölt (aki egyéb­ként tö­ké­le­te­sen be­szél ma­gya­rul) szé­les tá­mo­ga­tott­sá­got él­ve­zett a szlo­vá­kok kö­ré­ben.

4.3. Ma­gyar több­sé­gű ré­gi­ók – a szlo­vá­kok

A ko­má­ro­mi pol­gár­mes­ter-vá­lasz­tás szo­ros „ma­gyar–szlo­vák” ered­mé­nyét egy­sze­rű len­ne az MKP he­lyi szer­ve­ze­te pil­la­nat­nyi bel­ső vál­sá­gá­nak ro­vá­sá­ra ír­ni, s el­köny­vel­ni, hogy a vá­lasz­tó­pol­gár­ok is­mét böl­csen vi­sel­ked­tek, hi­szen „nem en­ged­ték, hogy Ko­má­rom­nak szlo­vák pol­gár­mes­te­re le­gyen”. Ha vi­szont meg­vizs­gál­juk a 2005. évi re­gi­o­ná­lis ön­kor­mány­za­ti vá­lasz­tá­sok ko­má­ro­mi ered­mé­nye­it, ak­kor már en­nél sok­kal bo­nyo­lul­tabb ké­pet ka­punk.
Ak­kor ugyan­is Anton Marek, aki a 2006-os pol­gár­mes­ter-vá­lasz­tás­on csak 23 sza­va­zat­tal ma­radt alul Bastrnák Ti­bor hi­va­tal­ban lé­vő pol­gár­mes­ter­rel szem­ben, Ko­má­rom vá­ro­sá­ban fö­lé­nye­sen le­kö­röz­te az ös­­szes ma­gyar je­löl­tet. Marek ös­­sze­sen 3295 vok­sot ka­pott, ami a Ko­má­rom­ban le­adott sza­va­za­tok kö­zel 49%-a volt, míg Bastrnák csak 2087 sza­va­za­tot szer­zett, ami 31%-ot tett ki.12 Mind­ez egy­ben azt is je­len­ti, hogy amen­­nyi­ben Marekra csak szlo­vá­kok sza­vaz­tak, és fel­te­he­tő­en a vok­so­ló szlo­vá­kok több­sé­ge őt ka­ri­káz­ta be, ak­kor a szlo­vá­kok kö­ré­ben a rész­vé­te­li arány 30% fö­löt­ti volt! Ez ön­ma­gá­ban nem lát­szik túl sok­nak, ám ha ös­­sze­ha­son­lít­juk a szlo­vá­ki­ai 18%-os, il­let­ve a Ko­má­ro­mi já­rás­ban ki­mu­ta­tott 22%-os arán­­nyal, ak­kor ez a szám már je­len­tős­nek mond­ha­tó. Eköz­ben a ma­gya­rok rész­vé­te­li ará­nya Ko­má­rom­ban alig ha­lad­ta meg a 15%-ot, te­hát ala­cso­nyabb volt az or­szá­gos át­lag­nál.
Anton Marek 2005-ben vé­gül nem ju­tott be a nyitrai re­gi­o­ná­lis ön­kor­mány­za­ti kép­vi­se­lő-tes­tü­let­be. 260 sza­va­zat­tal ma­radt le a be­fu­tó „ma­gyar nyol­cas” mö­gött, mi­vel a já­rás te­le­pü­lé­se­in ke­ve­sebb sza­va­za­tot fo­gott, mint a vá­ros­ban. Ered­mé­nye még­is mi­nő­sé­gi ug­rást je­len­tett a 2001. évi, el­ső íz­ben meg­ren­de­zett re­gi­o­ná­lis ön­kor­mány­za­ti vá­lasz­tás­hoz ké­pest. Ak­kor ugyan­is Marek még 8683 sza­va­zat­tal ma­radt le a be­ju­tó „ma­gyar nyol­cas” utol­só tag­já­tól. Rá­adá­sul, Marek 2005-ben 2001-hez vi­szo­nyít­va nö­vel­te a já­rás­ban szer­zett sza­va­za­ta­i­nak szá­mát – 5886-ról 6322-re –, an­nak el­le­né­re, hogy a rész­vé­te­li arány 37,43%-ról 22,13%-ra csök­kent. Bastrnák Ti­bor pol­gár­mes­ter sza­va­za­tai vi­szont 19 810-ről 8064-re csök­kentek.
Ves­sünk még egy pil­lan­tást a 2006. évi hely­ha­tó­sá­gi vá­lasz­tá­sok ko­má­ro­mi ered­mé­nye­i­re! Anton Marek ugyan nem lett polgármester,13 ám a vá­ro­si kép­vi­se­lő-tes­tü­le­ti vá­lasz­tá­sok­nál mes­­sze a leg­több sza­va­za­tot kap­ta – 1909-et. A leg­na­gyobb – 3. szá­mú sza­va­zó­kör­zet­ben – 552 sza­va­zat­tal meg­előz­te az MKP he­lyi szer­ve­ze­té­nek elnökét.14 Eb­ben a kör­zet­ben a négy leg­több sza­va­za­tot ka­pott je­lölt kö­zül há­rom volt szlo­vák (il­let­ve szlo­vák­nak el­köny­velt füg­get­len je­lölt).
Or­szá­gos szin­ten te­hát a ma­gya­rok kö­zött to­vább­ra is erő­sen mű­kö­dik az „ön­vé­del­mi ösz­tön”, ami az MKP-re va­ló tö­me­ges sza­va­zás­ban nyil­vá­nul meg. Re­gi­o­ná­lis és he­lyi szin­ten azon­ban mu­tat­koz­nak a ki­áb­rán­dult­ság, a csa­ló­dott­ság és a fá­sult­ság je­lei. Az egy­párt­rend­szer je­len­leg mű­kö­dő mo­dell­je nyil­ván nem fe­lel meg a szer­te­ága­zó he­lyi ér­de­kek meg­je­le­ní­té­sé­hez. A má­sik ol­da­lon vi­szont azt lát­juk, hogy a dél-szlo­vá­ki­ai szlo­vá­kok közt kezd mű­köd­ni az a faj­ta „ön­vé­del­mi ösz­tön”, amely a ma­gyar vá­lasz­tó­kat or­szá­gos szin­ten jel­lem­zi.
2005-ben, ami­kor a Nyitrai ke­rü­let­ben a szlo­vák pár­tok – te­kin­tet nél­kül po­li­ti­kai és ide­o­ló­gi­ai be­ál­lí­tott­sá­guk­ra – vá­lasz­tá­si szö­vet­sé­get kö­töt­tek, hogy meg­szün­tes­sék az MKP do­mi­nan­ci­á­ját a re­gi­o­ná­lis ön­kor­mány­za­ti kép­vi­se­lő-tes­tü­let­ben, az MKP, va­la­mint a ma­gyar saj­tó ezt az ér­dek­szö­vet­sé­get éle­sen el­ítél­te. Ko­má­rom­ban azon­ban nyil­ván egy kis­sé más­ról van szó: nem a szlo­vák pár­tok fog­tak ös­­sze, ha­nem a szlo­vák vá­lasz­tók so­ra­koz­tak fel a füg­get­len szlo­vák je­löl­tek egy cso­port­ja mögött.15
Mint fen­tebb rá­mu­tat­tunk, az 1994. évi és az 1998. évi par­la­men­ti vá­lasz­tá­sok­nál vi­szony­lag sok ma­gyar sza­va­zott szlo­vák párt­ra. Ezért a 3. táb­lá­zat­ban ta­lál­ha­tó, a szlo­vák sza­va­zók eme két vá­lasz­tá­son ta­nú­sí­tott vi­sel­ke­dé­sé­re vo­nat­ko­zó ada­tok nyil­ván né­mi mó­do­sí­tás­ra szo­rul­nak. 1998-ban a csak szlo­vák sza­va­za­tok­ból az SDKÚ, a SOP és az SD¼ nyil­ván va­la­mi­vel ki­sebb, a HZDS és az SNS nyil­ván na­gyobb mér­ték­ben ré­sze­sült.
Itt az 1999. évi köz­tár­sa­sá­gi­el­nök-vá­lasz­tás ered­mé­nye­it hí­vjuk se­gít­sé­gül. Ezen a vá­lasz­tá­son ös­­sze­sen 10 je­lölt in­dult, de már elő­re nyil­ván­va­ló volt, hogy va­ló­szí­nű­leg Vla­di­mír Meèiar és Ru­dolf Schuster kö­zött dől el a ver­seny. Ez az el­ső ilyen vá­lasz­tás volt Szlo­vá­ki­á­ban, ezért vi­szony­lag nagy volt az ér­dek­lő­dés és az eb­ből kö­vet­ke­ző vá­lasz­tá­si rész­vé­tel. Mi­vel az MKP egy­ér­tel­mű­en ki­állt az egyik je­lölt mel­lett, így a szlo­vá­kok és ma­gya­rok rész­vé­te­li ará­nya kö­zött nem volt lé­nye­ges el­té­rés.

4. táb­lá­zat. Köz­tár­sa­sá­gi­el­nök-vá­lasz­tás 1999. A sza­va­za­tok meg­osz­lá­sa négy dél-szlo­vá­ki­ai te­le­pü­lé­sen (az ada­tok %-ban ér­ten­dők)

Település Első forduló* Második forduló
Részvétel Mečiar** Schuster Vášáryová Slota Mjartan Részvétel Mečiar** Schuster
Somorja 71,7 6,32 (16) 83,51 7,00 0,55 1,10 77,5 7,29 (20) 92,70
Komárom 71,9 9,44 (20) 81,14 5,93 0,52 1,34 78,0 10,15 (29) 89,84
Újgyalla 70,7 61,08 25,91 5,20 2,39 4,05 70,7 68,14 31,85
Komját 77,7 68,52 20,81 2,60 2,39 3,51 79,2 77,53 22,44
Szlovákia 73,9 37,23 47,37 6,60 2,50 3,59 74,6 42,81 57,18

For­rás: www.statistics.sk, il­let­ve a szer­ző sa­ját szá­mí­tá­sai.

Meg­jegy­zés:
* Ös­­sze­sen 10 je­lölt in­dult, ezért a fel­tün­te­tett szá­za­lék­arány­ok ös­­sze­ge ke­ve­sebb, mint száz. Michal Kováè ad­di­gi köz­tár­sa­sá­gi el­nök még a vá­lasz­tás előtt vis­­sza­lé­pett. A töb­bi há­rom je­lölt ered­mé­nye ös­­szes­sé­gé­ben is na­gyon ala­csony volt.
** A zá­ró­jel­ben sze­rep­lő ér­ték ar­ra utal, mi­lyen arány­ban sza­vaz­tak Meèiarra a szlo­vák sza­va­zók. Nagy va­ló­szí­nű­ség­gel rá csak szlo­vá­kok sza­vaz­tak, a ma­gya­rok nem. Az ös­­szes le­adott sza­va­zat Meèiarra eső re­la­tív ér­té­két vi­szo­nyí­tot­tuk a szlo­vák sza­va­zók szá­má­hoz, fel­té­te­lez­vén, hogy a ma­gya­rok és a szlo­vá­kok vá­lasz­tá­si rész­vé­te­li ará­nya nem tért el lé­nye­ge­sen egy­más­tól.

Ha fel­té­te­lez­zük, hogy Meèiarra csak szlo­vá­kok sza­vaz­tak (ami nagy va­ló­szí­nű­ség­gel ál­lít­ha­tó), ak­kor ki­szá­mít­ha­tó, hogy Meèiar Som­or­ján a „tisz­tán” szlo­vák sza­va­za­tok­nak kö­rül­be­lül a 16%-át sze­rez­te meg az el­ső kör­ben, Ko­má­rom­ban pe­dig az ilyen sza­va­za­tok 20%-át. 1998 nya­ra és 1999 ta­va­sza kö­zött nem vál­toz­ha­tott lé­nye­ge­sen Meèiar nép­sze­rű­sé­ge, ezért a 3. és 4. táb­lá­zat kö­zöt­ti kb. 2,5-3,5 szá­za­lék­pont­nyi el­té­rés je­len­ti azt a tor­zí­tást, amit a ma­gya­rok szlo­vák pár­tok­ra le­adott sza­va­za­tai je­len­tet­tek 1998-ban.
Meèiar az el­nök­vá­lasz­tás má­so­dik for­du­ló­já­ban szá­mí­tá­sa­ink sze­rint – mi­köz­ben is­mét fel­té­te­lez­zük, hogy a ma­gya­rok Schusterre sza­vaz­tak – Som­or­ján 20%-kal, Ko­má­rom­ban pe­dig 29%-kal ré­sze­se­dett a szlo­vá­kok sza­va­za­ta­i­ból. Meèiar nyil­ván be­gyűj­töt­te Slotának és Mjartannak az el­ső for­du­ló­ban szer­zett sza­va­za­ta­it, il­let­ve az SNS és a ZRS (és a KSS) tá­mo­ga­tó­i­nak vok­sa­it.
Már itt meg­fi­gyel­he­tő a somorjai és a ko­má­ro­mi szlo­vá­kok vá­lasz­tá­si vi­sel­ke­dé­se kö­zöt­ti el­té­rés, ami­re a 2006. évi par­la­men­ti vá­lasz­tás elem­zé­se­kor rá­mu­tat­tunk. Egy­részt a kb. 9%-nyi kü­lönb­ség elég szá­mot­te­vő. En­nél ér­de­ke­sebb azon­ban az ál­ta­lá­nos trend: 1994–1998 kö­zött Som­or­ján sok­kal na­gyobb mér­ték­ben vesz­tet­tek nép­sze­rű­ség­ük­ből a po­pu­lis­ta pár­tok, mint Ko­má­rom­ban. Kö­rül­be­lül azo­nos szint­ről, 37-38%-ról az egyik he­lyen 20%-ra, a má­sik he­lyen vi­szont csak 29%-ra esett vis­­sza nép­sze­rű­ség­ük.
Az el­nök­vá­lasz­tás­nál me­rő­ben más­kép­pen sza­vaz­tak azok a szlo­vá­kok, akik zárt kö­zös­sé­gek­ben él­nek a ma­gyar töm­bön be­lül. A már em­lí­tett Újgyallán 68%-os volt Meèiar ered­mé­nye a má­so­dik for­du­ló­ban, de már az el­ső for­du­lót is ma­ga­biz­to­san meg­nyer­te. Még jobb ered­ményt ért el az 1994–1998 kö­zöt­ti idő­szak­ban reg­ná­ló mi­nisz­ter­el­nök a fent em­lí­tett, Nyitra–Érsekújvár–Léva kö­zött el­te­rü­lő, „matrjozska” jel­le­gű ré­gi­ó­ban. Komját (Komjatice) te­le­pü­lé­sen több mint 77%-ot szer­zett! (A „matrjozska” ré­gi­ó­val a ké­sőb­bi­ek­ben kü­lön fog­lal­ko­zom.)
A 2004. évi köz­tár­sa­sá­gi­el­nök-vá­lasz­tást be­mu­ta­tó táb­lá­zat­ból ar­ra kö­vet­kez­tet­he­tünk, hogy Meèiar nép­sze­rű­sé­ge a somorjai és a ko­má­ro­mi szlo­vá­kok kö­ré­ben 1999-hez vi­szo­nyít­va gya­kor­la­ti­lag nem vál­to­zott. Som­or­ján az el­ső for­du­ló­ban kb. 20%-ot, Ko­má­rom­ban pe­dig kb. 26%-ot sze­rez.

5. táb­lá­zat. Köz­tár­sa­sá­gi­el­nök-vá­lasz­tás 2004. A sza­va­za­tok meg­osz­lá­sa négy dél-szlo­vá­ki­ai te­le­pü­lé­sen (az ada­tok %-ban ér­ten­dők)

Település

 

 Első forduló* Második forduló
Részvétel Mečiar** Gašparovič Kukan Bútora Mikloško Schuster Részvétel Mečiar Gašparovič
Somorja 28,2 10,58 (20) 7,18 (14) 43,04 17,58 13,47 6,78 20,5 17,15 (26) 82,85
Komárom 27,2 16,31 (26) 13,08 (20) 36,60 12,68 10,50 8,86 21,7 22,17 (31) 77,82
Újgyalla 49,3 51,06 21,21 15,60 2,72 2,42 5,45 43,9 59,73 40,26
Komját 57,3 46,75 31,02 10,41 3,43 2,84 4,34 53,15 55,79 44,20
Szlovákia 47,9 32,73 (36) 22,28 (25) 22,09 6,51 6,51 7,42 43,5 40,08 59,91

For­rás: www.statistics.sk, il­let­ve a szer­ző sa­ját szá­mí­tá­sai.

Meg­jegy­zés:
* Ös­­sze­sen 12 je­lölt in­dult, ezért a fel­tün­te­tett szá­za­lék­arány­ok ös­­sze­ge ke­ve­sebb, mint száz. A töb­bi hat je­lölt ered­mé­nye azon­ban ös­­szes­sé­gé­ben is na­gyon ala­csony volt.
** A zá­ró­jel­ben sze­rep­lő ér­ték ar­ra utal, mi­lyen arány­ban sza­vaz­tak Meèiarra, il­let­ve Gašparovièra a szlo­vák sza­va­zók. A szá­mí­tás mód­sze­ré­hez lásd a 4. táb­lá­zat­hoz csa­tolt meg­jegy­zést az­zal a ki­egé­szí­tés­sel, hogy itt még egy to­váb­bi koeficienst kel­lett köz­be­ik­tat­ni. A ma­gya­rok és a szlo­vá­kok rész­vé­te­li ará­nya ugyan­is lé­nye­ge­sen el­tért egy­más­tól ab­ból ki­fo­lyó­lag, hogy az MKP nem tá­mo­ga­tott tel­je­sen egy­ér­tel­mű­en egy je­löl­tet sem. Ezért ab­ból a fel­té­te­le­zés­ből in­dul­tunk ki, hogy a szlo­vá­kok rész­vé­te­li ará­nya a dé­li já­rá­sok­ban is az or­szá­gos át­lag­nak fe­lelt meg.

A szá­mí­tás eb­ben az eset­ben va­la­mi­vel bo­nyo­lul­tabb volt, mint az 1999. évi vá­lasz­tá­sok ada­ta­i­nak elem­zé­se­kor, ugyan­is a ma­gya­rok és a szlo­vá­kok lé­nye­ge­sen el­té­rő arány­ban vet­tek részt a vá­lasz­tá­so­kon. Az MKP egy ide­ig fon­tol­gat­ta, hogy sa­ját je­löl­tet ál­lít, az­tán et­től el­állt, és tel­je­sen egy­ér­tel­mű­en egyet­len szlo­vák je­löl­tet sem tá­mo­ga­tott. Ez ki­ha­tás­sal volt a ma­gya­rok vá­lasz­tá­si ked­vé­re. Ezért fel­té­te­lez­zük, hogy a ma­gyar­lak­ta já­rá­sok­ban a ma­gya­rok vá­lasz­tá­si ked­ve na­gyon ala­csony volt, ami lé­nye­ge­sen ron­tot­ta a já­rá­si rész­vé­te­li arányt, azon­ban a szlo­vá­kok ha­son­ló mér­ték­ben já­rul­tak az ur­nák­hoz, mint or­szá­gos vi­szony­lat­ban.
A má­so­dik for­du­ló­ban, szá­mí­tá­sa­ink sze­rint, Meèiar Som­or­ján 26%-ot szer­zett a szlo­vá­kok kö­ré­ben, Ko­má­rom­ban pe­dig 31%-ot. Az el­ső for­du­ló­hoz ké­pest je­lent­ke­ző több­le­tet két ös­­sze­te­vő al­kot­hat­ta: egy­részt, hogy az el­ső for­du­ló­ban Gašparovièra sza­va­zók egy ki­sebb há­nya­da nyil­ván „vis­­sza­tért” Meèiarhoz; más­részt, hogy a töb­bi je­lölt vá­lasz­tói kö­zül so­kan ott­hon ma­rad­tak (er­re utal a két for­du­ló rész­vé­te­li ará­nya kö­zöt­ti kü­lönb­ség).
A ko­má­ro­mi szlo­vá­kok „ra­di­ka­li­zá­ló­dá­sa” a somorjaiakhoz ké­pest még in­kább nyo­mon kö­vet­he­tő a 2005. évi re­gi­o­ná­lis ön­kor­mány­za­ti vá­lasz­tá­so­kon. Mi­vel a Nagy­szom­ba­ti ke­rü­let­ben a me­gyei el­nö­ki tiszt­sé­gért foly­ta­tott küz­de­lem­ben MKP-jelölt nem vett részt, a Nyitrai ke­rü­let­ben pe­dig a má­so­dik for­du­ló előtt vis­­sza­lé­pett, a vá­lasz­tás má­so­dik for­du­ló­ja a ma­gya­rok csak­nem tel­jes ér­dek­te­len­sé­ge mel­lett zaj­lott.

6. táb­lá­zat. Re­gi­o­ná­lis ön­kor­mány­za­ti vá­lasz­tá­sok 2005. A „me­gye­fő­nök” vá­lasz­tá­sá­nak második for­du­ló­ja (az ada­tok %-ban ér­ten­dők)

Közigazgatási egység

 

 Részvétel HZDS-jelölt*

 

 SDKÚ-jelölt**

 
Mind Szlovák
Somorja 4,6 15,0 22,95 77,05
Dunaszerdahelyi járás 4,9 19,0 16,78 83,21
Nagyszombati kerület 9,4 13,5 54,74 45,25
Komárom 8,5 23,0 58,22 41,78
Újgyalla 20,1 20,0 84,80 15,20
Komáromi járás 6,8 23,0 50,76 49,23
Komját 22,0 22,0 90,45 9,55
Érsekújvári járás 13,9 23,0 68,22 31,77
Nyitrai kerület 16,2 24,0 74,08 25,91

For­rás: a www.statistics.sk alap­ján a szer­ző sa­ját szá­mí­tá­sai.

Meg­jegy­zés:
* A Nagy­szom­ba­ti ke­rü­let­ben a két je­löl­tet a kö­vet­ke­ző párt­ko­a­lí­ci­ók tá­mo­gat­ták:
Ti­bor Mikuš – HZDS, PSNS, ZSNS, ¼avicový blok; Jozef Klokner – SDKÚ, KDH, DS.
** A Nyitrai ke­rü­let­ben a 2. for­du­ló­ba ju­tott két je­lölt mö­gött ezek a pár­tok áll­tak:
Milan Belica – HZDS, PSNS, ZSNS, ¼avicový blok, KSS, ASV; Ján Greššo: SDKÚ, DS.

Mind­két ke­rü­let­ben úgy esett, hogy a HZDS és az SDKÚ je­lölt­je kö­zött dőlt el a vá­lasz­tás. Mint lát­juk, Som­or­ján az SDKÚ je­lölt­je nyert fö­lé­nye­sen, a HZDS a szlo­vák sza­va­za­tok „sta­bil” kb. 20%-át kap­ta. Ko­má­rom­ban ez­zel szem­ben a HZDS je­lölt­je nyert, még­pe­dig szo­kat­la­nul nagy előn­­nyel, 58%-os ered­mén­­nyel. A Ko­má­ro­mi já­rás egé­szé­ben is a HZDS-jelölt nyert, ha­bár sok­kal szo­ro­sabb küz­de­lem­ben.
A zárt kö­zös­ség­ben élő újgyallai és komjáti szlo­vá­kok szá­má­ra nem volt két­sé­ges, ki­re kell sza­vaz­ni. A me­gyei­el­nök-vá­lasz­tá­son a HZDS je­lölt­je 84%-ot, il­let­ve 90%-ot (!) szer­zett a két fa­lu­ban, a köz­tár­sa­sá­gi­el­nök-vá­lasz­tá­son pe­dig Meèiar ké­nyel­me­sen meg­ver­te Gašparovièot. Itt egy ér­de­kes je­len­sé­get fi­gyel­he­tünk meg: Meèiar a má­so­dik for­du­ló­ban el­vit­te Gašparoviè sza­va­za­ta­i­nak egy ré­szét is (kb. 30-40%-át), Gašparovièot pe­dig a töb­bi je­lölt sza­va­za­tai erő­sí­tet­ték.

4.4. A „matrjozska” je­len­ség

Vé­ge­ze­tül a „matrjozska” ré­gi­ó­ban ta­lál­ha­tó szlo­vák te­le­pü­lé­sek vá­lasz­tá­si ada­ta­it te­kint­jük át. Mint már fen­tebb em­lí­tet­tük, a Márai Sán­dor Ala­pít­vány 1995-ben ki­adott ku­ta­tá­si je­len­té­se nyo­mán azt a te­le­pü­lés­szer­ke­ze­tet ne­vez­tük „matrjozska” jel­le­gű­nek, amely­ben vi­szony­lag zárt szlo­vák, il­let­ve ma­gyar te­le­pü­lé­sek vált­ják egy­mást. Ez a Nyitra, Ér­sek­új­vár és Lé­va kö­zött el­te­rü­lő ré­gió, amely­nek na­gyobb ré­sze az 1938-as ha­tár­re­ví­zió nyo­mán Ma­gyar­or­szág­hoz ke­rült. Je­len ta­nul­mány cél­ja­i­ra – gya­kor­la­ti szem­pont­ok mi­att – ezt a ré­gi­ót le­szű­kí­tet­tük az Ér­sek­új­vá­ri já­rás észa­ki fe­lé­re, amely a 2001-es rész­le­ges köz­igaz­ga­tá­si át­szer­ve­zés után Ér­sek­új­vá­ri kör­zet­ként (obvod) funk­ci­o­nál.
A kör­zet 37 te­le­pü­lé­se kö­zül (Ér­sek­új­vár vá­ro­sát nem szá­mít­va) 25 „tisz­ta” szlo­vák, 11 „tisz­ta” ma­gyar és 1 ve­gyes lakosságú.16
Néz­zük elő­ször a 2004. évi nép­sza­va­zást az elő­re­ho­zott vá­lasz­tások­ról!

7. táb­lá­zat. Nép­sza­va­zás az elő­re­ho­zott vá­lasz­tás­okról 2004 (az ada­tok %-ban ér­ten­dők)

Település

 

 Részvétel

 

 Igen

 

 Nem

 

 Igen* szlovákok
Somorja 10,41 72,63 26,78 25,0
Komárom 14,04 81,32 17,81 32,5
Újgyalla 39,70 87,93 9,87 35,0
Komját 52,05 91,61 7,38 47,5
„Matrjozska” 48,58 90,12 9,87 43,8
Szlovákia 35,86 86,78 11,93 34,7

For­rás: a www.statistics.sk alap­ján a szer­ző sa­ját szá­mí­tá­sai.
Megjegyzés: * Az ös­­szes sza­va­zás­ra jo­go­sult szlo­vák szá­má­hoz vi­szo­nyít­va.

A szak­szer­ve­ze­tek ál­tal kez­de­mé­nye­zett, de Robert Fico párt­ja ál­tal is tá­mo­ga­tott nép­sza­va­zás ered­mé­nye­i­ből le­szűr­he­tő, mi­lyen erő­sen óhaj­tot­ták a dé­li szlo­vá­kok a Dzurinda-kormány, és ve­le együtt az MKP mi­előb­bi le­vál­tá­sát. Som­or­ján és Ko­má­rom­ban az ös­­szes sza­va­zás­ra jo­go­sult szlo­vák 25%-a, il­let­ve 32%-a vet­te a fá­radt­sá­got, hogy de­monst­rál­ja a vál­toz­ta­tás igé­nyét. Újgyallán 35%-nyi­an vol­tak az elő­re­ho­zott vá­lasz­tást kí­vá­nók, Komjáton vi­szont már majd­nem 48%-nyi­an, az egész „matrjozska” ré­gi­ó­ban 44%-nyi­an. Meg­jegy­zen­dő, hogy ezt a nép­sza­va­zást Vla­di­mír Meèiar nem tá­mo­gat­ta.
Ves­sük ös­­sze most en­nek a nép­sza­va­zás­nak az ered­mé­nye­it a 2000. évi nép­sza­va­zás­sal, ame­lyet vi­szont a HZDS kez­de­mé­nye­zett, szin­tén az elő­re­ho­zott vá­lasz­tások ki­írá­sa ér­de­ké­ben! Ek­kor az or­szá­gos rész­vé­te­li arány csak 20%-os volt, a ma­gyar­lak­ta vi­dé­ken pe­dig a nép­sza­va­zás csőd­be tor­kol­lott. A Dunaszerdahelyi já­rás­ban a sza­va­zó­pol­gá­rok­nak pusz­tán 1,17%-a já­rult az ur­nák­hoz, eb­ből Som­or­ján 2,51%-nyi­an sza­vaz­tak. A Ko­má­ro­mi já­rás­ban 3,67%-os volt a rész­vé­te­li arány, eb­ből a já­rá­si szék­he­lyen 4,18%-os. Te­hát a szlo­vá­kok, ezen be­lül a HZDS hí­vei sem men­tek el sza­vaz­ni nagy szám­ban. Az em­be­rek még ér­dek­lő­dés­sel vár­ták az új kor­mány ered­mé­nye­it, sen­ki­nek sem volt ked­ve ilyen ha­mar ki­ten­ni ma­gát egy újabb vá­lasz­tá­si kam­pány okoz­ta meg­ter­he­lés­nek. Nem így az újgyallai és a „matrjozska” te­rü­le­tén élő szlo­vá­kok! Újgyallán 38%-nyi­an sza­vaz­tak, Komjáton pe­dig több mint 43%-nyi­an. Mind­két fa­lu­ban 95%-os volt az igen­nel sza­va­zók ará­nya.
Most pe­dig néz­zük meg, ho­gyan ala­kul­tak a „matrjozskán” be­lül élő szlo­vá­kok vá­lasz­tá­si szo­ká­sai a négy ed­di­gi par­la­men­ti vá­lasz­tás so­rán!
8. táb­lá­zat. A nem­ze­ti po­pu­lis­ta pár­tok ered­mé­nyei a „matrjozska” jellegű területen 1994–2006 (az ada­tok %-ban ér­ten­dők)

Év Terület Nemzeti populista pártok Összesen
1994   HZDS SNS ZRS  
„Matrjozska” 52,94 10,48 8,18 70,43
Szlovákia 38,93 6,01 6,98 53,12
1998   HZDS SNS    
„Matrjozska” 44,34 15,09   59,43
Szlovákia 29,78 10,00   39,78
2002   HZDS SNS+PSNS Smer  
„Matrjozska” 32,50 11,82 17,57 61,89
Szlovákia 21,96 7,86 15,16 44,98
2006   HZDS SNS Smer  
„Matrjozska” 13,03 19,60 40,03 72,66
Szlovákia 9,95 13,28 33,00 56,23

For­rás: a www.statistics.sk alap­ján a szer­ző sa­ját szá­mí­tá­sai.

Azt lát­juk, hogy ez a te­rü­let po­li­ti­kai ér­te­lem­ben na­gyon ne­he­zen „európaizálódik”. Az or­szá­gos át­lag­hoz ké­pest a po­pu­lis­ta pár­tok itt min­dig leg­alább 15-20%-kal több sza­va­za­tot kap­nak. Még 1998-ban is, ami­kor az or­szág a nagy vál­tás él­mé­nyét él­te meg, ezen a vi­dé­ken az eu­fó­ri­á­nak a hal­vány je­lei sem mu­tat­koz­tak. A HZDS–SNS ket­tős ak­kor is meg­sze­rez­te a vok­sok majd­nem 60%-át.
Va­jon ér­vé­nyes ez a kép­let a nóg­rá­di és gömöri – ma­gyar te­le­pü­lé­sek kö­zé zárt – szlo­vák te­le­pes fal­vak­ra is? Er­re lás­sunk né­hány szá­mot a 2006-os par­la­men­ti vá­lasz­tá­sok ered­mé­nye­i­ből! Az SNS Romhánypusztán (Lipovany) 19,28%-ot, Sá­tor­osbányán (Šiatorská Bukovinka) 21,73%-ot, Rátkapusztán (Ratka) 17,53%-ot, Bot­tovón 11,20%-ot szer­zett. Át­la­gon fe­lü­li ered­ményt ért el ezek­ben a fal­vak­ban a Smer és a HZDS is, sőt a HZDS Rátkapusztán 40,28%-nyi sza­va­za­tot gyűj­tött be.
Mi le­het en­nek az oka? Az egyik ok nyil­ván a kon­zer­va­tí­vabb, vi­dé­ki tra­dí­ci­ók­ban rej­lik: rész­ben ezért ta­pasz­tal­ha­tó itt ak­ko­ra el­to­ló­dás még a ma­gyar vá­ro­sok­ban élő (kon­zer­va­tí­vabb, el­szi­ge­telt­sé­gük miatt fruszt­rált, hely­ze­tük­kel elé­ge­det­len, a ma­gyar do­mi­nan­ci­á­val ki­bé­kü­let­len) szlo­vá­kok sza­va­zá­si kép­le­te­i­hez vi­szo­nyít­va is.
A nem­ze­ti po­pu­lis­ta pár­tok ek­ko­ra si­ke­re a „matrjozska” jel­le­gű te­rü­le­ten, va­la­mint az et­ni­kai ha­tár men­tén azon­ban csak egy en­nél még na­gyobb fruszt­rá­ci­ó­val ma­gya­ráz­ha­tó. Ez pe­dig nem le­het más, mint az 1938-as tra­u­ma. Ezt a tra­u­mát de­le­gál­ják az idő­seb­bek a má­so­dik, har­ma­dik ge­ne­rá­ci­ó­ra is. Ugyan­úgy, ahogy a tri­a­no­ni tra­u­ma, il­let­ve a hon­ta­lan­ság éve­i­nek nem­ze­dék­ről nem­ze­dék­re át­adott ne­ga­tív él­mé­nye te­re­li vég­ső so­ron a par­la­men­ti vá­lasz­tá­sok al­kal­má­val a ma­gya­ro­kat az MKP „vé­dő­szár­nyai” alá, ugyan­így ke­re­sik az et­ni­kai ha­tá­ron és azon be­lül élő, az eu­ró­pai ér­ték­ren­det nem is­me­rő vagy azt ne­he­zen be­fo­ga­dó szlo­vá­kok azt a po­li­ti­kai erőt, amely­ről el­hi­szik, hogy egy ha­son­ló tra­u­má­tól őket meg­vé­de­ni ké­pes.
Ös­­sze­fog­la­lás

Az et­ni­kai ha­tá­ron be­lül élő szlo­vá­kok vá­lasz­tá­si vi­sel­ke­dé­sé­nek vizs­gá­la­ta meg­mu­tat­ta, hogy nincs szig­ni­fi­káns kü­lönb­ség köz­tük és a más­hol élő szlo­vá­kok kö­zött ab­ban a te­kin­tet­ben, hogy „meg­ér­tőb­bek”, „nagy­vo­na­lúb­bak” len­né­nek a ma­gya­rok „kö­ve­te­lé­sei” iránt, il­let­ve a ma­gyar po­li­ti­kai kép­vi­se­let ál­tal hir­de­tett cé­lok iránt. Ter­mé­sze­te­sen je­len­tős kü­lönb­ség ta­pasz­tal­ha­tó a vá­ro­si és a vi­dé­ki szlo­vá­kok po­li­ti­kai pre­fe­ren­ci­ái kö­zött. A vá­ro­sok­ban élő szlo­vá­kok nagy ré­sze nyi­tott az eu­ró­pai esz­mék iránt, a de­mok­ra­ti­kus, sőt a li­be­rá­lis po­li­ti­ka fe­lé. Ne fe­led­kez­zünk meg az SDK óri­á­si si­ke­ré­ről az 1998. évi vá­lasz­tá­sok al­kal­má­val, avagy pél­dá­ul a ma­gát li­be­rá­lis­nak de­fi­ni­á­ló ANO si­ke­ré­ről a 2002. évi vá­lasz­tá­so­kon. A bal­ol­da­li be­ál­lí­tott­ság na­gyobb je­len­lé­te vi­lá­go­san meg­mu­tat­ko­zik a sze­gé­nyebb, kö­zép-szlo­vá­ki­ai és ke­let-szlo­vá­ki­ai ré­gi­ók­ban. Ugyan­ak­kor a po­pu­lis­ta pár­tok tá­mo­ga­tott­sá­ga is je­len­tős, ha­bár ré­gi­ók sze­rint vál­to­zik. Po­zsony kö­zel­sé­ge és ki­su­gár­zá­sa ér­ző­dik Som­or­ján és Szencen, más­hol az 1989 előtt be­te­le­pí­tett szlo­vá­kok fruszt­rá­ci­ó­ját még nö­ve­li az MKP re­gi­o­ná­lis és he­lyi po­li­ti­ku­sa­i­nak nem elég­gé meg­fon­tolt po­li­ti­zá­lá­sa. Kü­lön ka­te­gó­ri­át ké­pez­nek a ma­gyar töm­bön be­lül el­he­lyez­ke­dő zárt szlo­vák fa­lu­si kö­zös­sé­gek. Ezek az ös­­szes ed­di­gi par­la­men­ti, hely­ha­tó­sá­gi, re­gi­o­ná­lis ön­kor­mány­za­ti vagy köz­tár­sa­sá­giel­nö­k-vá­lasz­tá­son, il­let­ve nép­sza­va­zás al­kal­má­val tö­ret­le­nül ki­tar­tot­tak a po­pu­lis­ta pár­tok, a nem­ze­ti po­pu­lis­ta po­li­ti­ku­sok vagy az izolacionalista esz­mék tá­mo­ga­tá­sa mel­lett. Ez a vi­sel­ke­dés nagy va­ló­szí­nű­ség­gel ös­­sze­füg­gés­be hoz­ha­tó a Fel­vi­dék 1938-as vis­­sza­csa­to­lá­sá­ból szár­ma­zó tra­u­má­val.
Min­dent egy­be­vet­ve meg­ál­la­pít­ha­tó, hogy az MKP-re na­gyon kis arány­ban sza­vaz­nak szlo­vá­kok. Ugyan­ez meg­ál­la­pít­ha­tó for­dí­tott vi­szony­lat­ban is. Ez vál­to­zást je­lent az 1994. évi és az 1998. évi vá­lasz­tá­sok­hoz ké­pest, ami­kor nagy­szá­mú ma­gyar sza­va­zott a bal­ol­da­li pár­tok­ra, il­let­ve az SDK-ra. An­nak az igény­nek és el­kép­ze­lés­nek, ame­lyet né­hány ma­gyar po­li­ti­kus oly­kor meg­fo­gal­maz, hogy az MKP tör­jön ki az et­ni­kai párt kény­szer­zub­bo­nyá­ból, és vál­jon re­gi­o­ná­lis párt­tá, nincs be­fo­ga­dó táp­ta­la­ja és lét­jo­go­sult­sá­ga. Az sem vi­lá­gos, ho­gyan ha­tá­rol­ha­tó be az a ré­gió, amely­nek ér­de­ke­it kép­vi­sel­ni kí­ván­ná az MKP, ha nem akar­ja meg­vál­toz­tat­ni az or­szág te­rü­le­ti-köz­igaz­ga­tá­si fel­osz­tá­sát.
Dél-Szlo­vá­ki­á­ban az egyik leg­sú­lyo­sabb meg­ol­dat­lan prob­lé­ma a he­lyi és a re­gi­o­ná­lis ki­sebb­sé­gi ér­dek­kép­vi­se­let és ér­dek­ér­vé­nye­sí­tés köl­csö­nö­sen elő­nyös mód­ja. Je­len ál­la­po­tok kö­zött ugyan­is ott, ahol (és ami­kor) a szlo­vá­kok van­nak több­ség­ben, ők majorizálják a ma­gya­ro­kat, ahol (és ami­kor) vi­szont a ma­gya­rok van­nak több­ség­ben, ők játs­­szák el a he­ge­món sze­re­pét. En­nek a kér­dés­nek a ren­de­zé­se nem (csak­) a jó­in­du­lat vagy a po­li­ti­kai aka­rat dol­ga, ha­nem az in­téz­mé­nyek és a me­cha­niz­mu­sok ki­ala­kí­tá­sá­nak, ki­épí­té­sé­nek ügye. Az et­ni­kai vi­szo­nyo­kat a leg­jobb és leg­cél­ra­ve­ze­tőbb vi­lá­gos ke­re­tek, sza­bály­rend­sze­rek kö­zé he­lyez­ni. Hos­­szú tá­von ez sok­kal elő­nyö­sebb és ki­fi­ze­tő­dőbb, mint a po­li­ti­kai cse­re­be­re, ami­kor a párt ha­tal­mon van, il­let­ve a sé­rel­mi po­li­ti­zá­lás, ami­kor nincs ha­tal­mon.
Ne­héz meg­ítél­ni, van-e még Dél-Szlo­vá­ki­á­ban re­a­li­tá­sa egy olyan mo­dell­nek, amely pél­dá­ul egy sváj­ci két­nyel­vű kan­ton min­tá­já­ra len­ne ki­ala­kít­va. Az a tény, hogy a 2001-es köz­igaz­ga­tá­si re­form so­rán nem si­ke­rült hely­re­hoz­ni az 1996-os te­rü­le­ti át­ren­de­zés „vét­ke­it” a ma­gyar­lak­ta ré­gi­ók­kal szem­ben, nagy­ban csök­ken­ti az ilyen meg­ol­dás esé­lye­it.
2006 őszi és té­li hó­nap­ja­i­ban szá­mos kon­fe­ren­cia, szim­pó­zi­um, kul­tu­rá­lis ese­mény zaj­lott, amely a szlo­vák–ma­gyar vi­szony je­le­né­vel és jö­vő­jé­vel fog­lal­ko­zott. Ezek kö­zé tar­to­zott a Szlo­vák–ma­gyar kap­cso­la­tok: ho­gyan to­vább? cí­mű nem­zet­kö­zi kon­fe­ren­cia, amely a Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet meg­ala­ku­lá­sá­nak 10. év­for­du­ló­ja al­kal­má­ból ke­rült meg­ren­de­zés­re. Az egyik fő üze­ne­te ezek­nek a ren­dez­vé­nyek­nek az, hogy kez­de­mé­nyez­ni kell az ér­tel­mes, nyi­tott, őszin­te szlo­vák–ma­gyar pár­be­szé­det, köl­csö­nö­sen ki kell be­szél­nünk a gond­ja­in­kat, az ag­go­dal­ma­in­kat, a fruszt­rá­ci­ó­in­kat és a tra­u­má­in­kat. Na­gyobb sze­re­pet kell kap­nia az ön­ref­le­xi­ó­nak, az ön­vizs­gá­lat­nak és az em­pá­ti­á­nak – még­pe­dig mind­két ol­da­lon. A szlo­vák fél­nek (a szlo­vák ál­lam­nak) be kell lát­nia, hogy amen­­nyi­ben ko­mo­lyan hir­de­ti azt, hogy a ma­gyar ki­sebb­ség­nek jo­ga van az iden­ti­tás meg­őr­zé­sé­re és ápo­lá­sá­ra, eh­hez hos­­szú tá­von kell sza­va­tol­ni a szük­sé­ges in­téz­mé­nyi és jo­gi hát­te­ret, ami pil­la­nat­nyi­lag nincs ma­ra­dék­ta­la­nul meg. A ma­gyar po­li­ti­ká­nak (és az ér­tel­mi­ség­nek) to­vább­ra is tisz­tá­ban kell len­nie az­zal, hogy szö­vet­sé­ge­sek nél­kül nem tud­ja meg­va­ló­sí­ta­ni el­kép­ze­lé­se­it. Az MKP et­ni­kai párt ma­rad, ami nem bűn, azon­ban a ma­gyar­sá­got tá­gab­ban kell ér­tel­mez­nie, mint ed­dig. A ma­gyar tár­sa­dal­mi és po­li­ti­kai elit­nek nem­csak a tömb­ma­gyar­ság­ra sza­bad gon­dol­nia – amely­nek sza­va­zó­tá­bo­ra még leg­alább két vá­lasz­tá­son biz­to­sít­ja a párt ve­ze­té­sé­nek a par­la­men­ti bár­sony­szé­ke­ket –, ha­nem az et­ni­ka­i­lag ve­gyes te­rü­le­te­ken élők­re, az et­ni­kai ha­tár mö­gé szo­rul­tak­ra, a ket­tős iden­ti­tá­sú­ak­ra, a ve­gyes há­zas­ság­ban élők­re, a szlo­vák is­ko­lá­kat lá­to­ga­tó ma­gyar gye­re­kek­re, di­á­kok­ra is.
Ru­dolf Chmel, Cseh­szlo­vá­kia utol­só bu­da­pes­ti nagy­kö­ve­te (1990–1992 kö­zött töl­töt­te be ezt a posz­tot) több he­lyen is el­mond­ta, hogy a szlo­vák–ma­gyar vi­szony ala­ku­lá­sa el­ső­sor­ban bel­ügy – te­hát a szlo­vá­kok és a szlo­vá­ki­ai ma­gya­rok „ki­egye­zé­sé”-nek, meg­bé­ké­lé­sé­nek, a köl­csö­nös elő­nyös­sé­gen ala­pu­ló meg­ol­dás őszin­te ke­re­sé­sé­nek a függ­vé­nye. Eb­ből a fo­lya­mat­ból nyil­ván ki kell ven­ni­ük a ré­szü­ket a po­li­ti­ku­sok­nak, de a pol­gá­ri tár­sa­da­lom­ra, a ci­vil szer­ve­ző­dé­sek­re, az ér­tel­mi­ség­re is ko­moly fel­adat há­rul.

Fel­hasz­nált iro­da­lom

Bor­dás Sándor–Friè, Pavol–Haidová, Katarína–Hunèík Pé­ter–Ró­bert Máthé 1995. El­len­pró­bák. A szlo­vák–ma­gyar vi­szony vizs­gá­la­ta szo­ci­o­ló­gi­ai és etnopszichológiai mód­sze­rek­kel. Dunaszerdahely, Nap Ki­adó.
Bor­dás Sándor–Hunèík Pé­ter 1999. FER (Fe­szült­ség-elő­re­jel­ző rend­szer). Pozsony–Du­naszer­dahely, Márai Sán­dor Alapítvány–Nap Ki­adó.
Bú­to­ra, Martin – Bútorová, Zora – Mesežnikov, Grigoorij (ed.) 1999. Slovenské vo¾by 1998. Kto? Preèo? Ako? Bratislava, Inštitút pre verejné otázky.
Do­há­nyos Róbert–Lelkes Gá­bor–Tóth Kár­oly 2006. Nem­ze­ti és et­ni­kai ki­sebb­sé­gek Szlo­vá­ki­á­ban 2005. Somorja, Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet.
Fa­ze­kas József–Hunèík Pé­ter (szerk.) 2004. Ös­­sze­fog­la­ló je­len­tés. A rend­szer­vál­tás­tól az eu­ró­pai uni­ós csat­la­ko­zá­sig (1989–2004). Somorja–Dunaszerdahely, Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó Intézet–Lilium Aurum Könyv­ki­adó. /Magyarok Szlovákiában, 1./
Gyurgyík Lász­ló 2004. A ma­gyar­ság de­mog­rá­fi­ai, te­le­pü­lés- és tár­sa­da­lom­szer­ke­ze­té­nek vál­to­zá­sai. In Fa­ze­kas József–Hunèík Pé­ter (szerk.): Ös­­sze­fog­la­ló je­len­tés. A rend­szer­vál­tás­tól az eu­ró­pai uni­ós csat­la­ko­zá­sig (1989–2004). Somorja–Dunaszer­da­hely, Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó Intézet–Lilium Aurum Könyv­ki­adó, 2004, 141–182. p. /Magyarok Szlovákiában, 1./
Hor­váth Gyu­la (szerk.) 2004. Dél-Szlo­vá­kia. Bu­da­pest–Pécs, MTA–Regionális Ku­ta­tá­sok Köz­pont­ja.
Hunèík, Pé­ter (ed.) 2000. Confidence Bu­il­ding in the Carpathian Basin. Bratislava, Sán­dor Márai Foundation.
Krivý, Vla­di­mír – Feglová, Viera – Balko, Daniel 1996. Slovensko a jeho regióny: sociokultúrne súvislosti volebného správania. Bratislava, Nadácia Médiá.
Krivý, Vla­di­mír 2002a. Výsledky parlamentných volieb 2002. In: Kol­lár, Miroslav – Mesežnikov, Grigorij (ed.): Slovensko 2002. Bratislava, IVO, 127–153. p.
Krivý, Vla­di­mír 2002b. Regionálne vo¾by 2001 – analýza výsledkov. In: Mesežnikov, Grigorij – Nižòanský, Vik­tor (ed.): Reforma verejnej správy na Slovensku 1998–2002. Súvislosti, akt­éri, vo¾by. Bratislava, IVO, 201–249. p.
Lampl Zsu­zsan­na 2006. A szlo­vá­ki­ai ma­gya­rok po­li­ti­kai iden­ti­tá­sa. Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le, 8. évf. 4. sz.
Öllös Lász­ló 2006. A Ma­gyar Ko­a­lí­ció Párt­ja a 2006-os par­la­men­ti vá­lasz­tá­sok után. Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le, 8. évf. 4. sz. 25–36. p.
Petőcz Kál­mán 1998. Vá­lasz­tá­sok és fel­osz­tá­sok. Dunaszerdahely, Fó­rum Intézet–Lilium Aurum Könyv­ki­adó.
Si­mon, At­ti­la (ed.) 2005. Mýty a predsudky v dejinách. Šamorín–Dunajská Streda, Fó­rum Inštitút pre výskum menšín–Lilium Aurum.
Szar­ka Lász­ló 2004. Ki­sebb­sé­gi több­párt­rend­szer és kö­zös­ség­épí­tés (A szlo­vá­ki­ai ma­gyar po­li­ti­kai pár­tok mű­kö­dé­se 1989–1998 kö­zött). In Fa­ze­kas József–Hunèík Pé­ter (szerk.): Ös­­sze­fog­la­ló je­len­tés. A rend­szer­vál­tás­tól az eu­ró­pai uni­ós csat­la­ko­zá­sig (1989–2004). Somorja–Dunaszerdahely, Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó Intézet–Lilium Aurum Könyv­ki­adó, 2004, 79–103. p. /Magyarok Szlo­vá­ki­á­ban, 1./
Vo¾by do Národnej rady Slovenskej republiky konané 30. 9. a 1. 10. 1994. Výsledky hlasovania pod¾a obcí 1994. Bratislava, Štatistický úrad Slovenskej republiky.
Výsledky hlasovania vo vo¾bách do Národnej rady Slovenskej republiky 25.–26. september 1998 1998. Bratislava, Štatistický úrad Slovenskej republiky.
www.komarno.sk
www.statistics.sk/struk/volby.htm
www.statistics.sk/ref2000/index.html
www.statistics.sk/ref2003/default.html
www.statistics.sk/ref2004

Kövess minket!