Kérlek segíts az új filmünk elkészítésében! Támogasd Te is! »

Maléter István szabadkőműves tevékenységéről

Filep Tamás Gusztáv (A hagyomány felemelt tőre c. könyvében, Budapest, Ister, 2003, az 5. oldalon) említést tett arról, hogy alapkutatások még nem készültek Maléter Istvánról. Munkámban ezt a hiányt a szabadkőművességére vonatkozó adatokkal szeretném pótolni. Maléter a kassai Resurrexit páholyban működött, ezért foglalkozom bevezetésképpen ennek a páholynak eddig ismeretlen anyagával.

A kassai Resurrexit páholy

Resurrexit páholy érme. Réz, 35 mm. Leltári szám Procopius 4357 procopius_3. 1357_1257. A Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára

MNL OL P 1083 121. cs. LXII Resurrexit páholy Kassa

Resurrexit páholy érme. Réz, 35 mm. Leltári szám Procopius 4357 procopius_4. 1357_1262. A Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára

Kassán már a XV. században léteztek építőpáholyok. Mesterjeleik a dómban is megtalálhatók. 1870. március 20-án alakult a Haladás páholy. A Corvin Mátyás páholy hét tagja alapította a francia Nagy Oriens védelme alatt. Közhasznú intézmények alapítását, népművelést, népoktatási köröket, felnőttoktatást, dologházat, gyermekkertet, bölcsődéket terveztek. A kolerajárás 1874-ben elkedvetlenítette őket. Feloszlott a páholy. Utána 1874-ben alakult meg a Magyar Nagy Oriens védelme alatt május 9-én az Egyetértés páholy hasonló célokkal. Páholyházukat kénytelenek voltak megszüntetni, és a tagok lakásán jöttek össze. 1884. július 26-án ez páholy is megszűnt. 1899-ben ismét páholy alakult jellemző néven: Resurrexit. Az egykori volt főmester, Dr. Benczúr Géza városi főügyész nyolc társával kezdeményezte az új, beszélő nevű páholy megalakítását, Moskovics Jakabot választották örökös főmesterükké, a páholy vezetésére, főmesteri tisztségre dr. Benczúr Gézát szavazták meg. A Forgács-palotában tartották munkájukat. Az új páholy sokrétű tevékenységet folytatott. 1901. október 26-án Kazinczy Ferenc fogságból történt kiszabadulásának századik évfordulóját ünnepelték meg. Munkások részére előadásokat tartottak. Munkáikon haladó társadalmi és szabadkőművesi kérdéseket tárgyaltak. Ezeket az eszméket igyekeztek terjeszteni is. Egyebek között a Széchényi Társaság ifjúság terjesztett folyóiratát anyagilag támogatták évente. Munkások részére tanfolyamokat tartottak. Maléter István is, mint a következőkben bemutatom, ennek a páholynak volt a tagja. Sokat buzgólkodott tanfolyamok szervezése érdekében. A közelben működő, maradi elveket terjesztő Szent Imre Kör sok tagját sikeresen elvonzottak ezek a tanfolyamok, mert Maléter István kitűnő előadókat hívott meg.

Maléter István felvétele a páholyba

Először a páholyba jelentkező iratait mutatom be a MNL kiadatlan anyagából

Maléter István felvételi kérvénye felolvastatott 1900. május 14-én a Resurrexit páholyban dr. Szörényi Tivadar és Benczur Géza helyettes főmester aláírásával. P1120394

Maléter István felvétetett P1120396

Maléter István 1900. január 8-án dr. Moskovits Rezső főmester és dr. Szörényi Tivadar titkár aláírásával igazolt felvétele a Resurrexit páholy iratai között.

Nagyon szorgalmasan látogatta a páholyt. Hamarosan titkári tisztségre választották meg.

29 dokumentumon titkárként, fokozat nélkül és csak 3 dokumentumon szerepel mint titkár 3. fokozatúként. Feltehető, hogy már magasabb fokozat nélkül is titkárrá választották. Ez szokatlan a páholyok eljárási rendszerében.

A páholynak a szabadkőműves kifejezéssel „munkának” nevezett összejövetelein a jegyzőkönyvben időnként feljegyezték a jelenlevők névsorát. Így történt az 1905. február15-én tartott első fokú munkán. Ekkor jelen volt Maléter István is.

Sszónok, a titkári teendőkkel egyelőre megbízva. A szónok tevékenysége más tisztséget jelentett a páholyban. A szónokká választása miatt valakinek el kellett látnia a titkári feladatot, ezért amíg nem találtak helyébe titkárt, ideiglenesen elvállalta el ezt a tisztet is.

Maléter István szónoki fogadalma 1903. február 28-án a Resurrexit páholyban. P1120490

„A Resurrexit páholynak 1905. november hó 17-én tartott rendes munkájából.” aláírás: Dr. Maléter István s. k. h. főm. Tehát ekkor már helyettes főmester volt.

Ebben az időben került terítékre két páholy ellentéte. Ebbe a főhatóságot, a Magyarországi Szimbolikus Nagypáholyt is bevonták.

A konfliktus lényege a debreceni Haladás páholy tiltakozása egy új jelentkező felvétele ellen. A következő levél erről szól.

A debreceniek tiltakozó levelének első lapja. HU_MNL_OL_P_1083_I_0038_LXII_3926_1911_Tudos_r

A debreceniek tiltakozó levelének hátlapja

A miskolci páholy egy leendő tagja ellen a debreceni páholy tiltakozott. Ugyanis a szabadkőművességbe jelentkező Tüdős István református lelkész lánya egy debreceni katolikus iskola tanárjához ment feleségül. Állásából elbocsátották volna a vőlegényt, ha nem kap reverzálist. Kivételesen az egri érsek összeadta őket. Emiatt a debreceni páholy nem tartotta alkalmasnak az apát arra, hogy szabadkőműves legyen. Maléter a „szeretetreméltó egyéniségű” nagymester közbenjárását kérte. A nagymesterrel tudatta, hogy a miskolci páholy alapításához feltétlenül szükség van Tüdős Istvánra.

HU_MNL_OL_P_1083_I_0038_LXII_4444_1911_Resurrexit_2_v

HU_MNL_OL_P_1083_I_0038_LXII_4444_1911_Resurrexit_3_r

Főmesteri tevékenységei

Levél a nagymesternek, hogy Miskolcon páholyt akarnak alapítani. (3 oldal kézirat.) 1911. XI. 21. A páholyalapítás érdekében a fenti levélben Maléter főmesterként a Nagypáholy előtt védelmébe veszi Tüdőst.

Dr. Maléter István főmester levelének 1. oldala a nagymesterhez az eperjesi Thököly Imre kör (majd páholy) alapítása ügyében

Dr. Maléter István főmester levelének 2. oldala a nagymesterhez az eperjesi Thököly Imre kör (majd páholy) alapítása ügyében

Maléter István páholyában, a Resurrexit páholyban volt tag Gömöry János,[1] Flórián Károly[2] és Csengey Gusztáv Adolf[3]. Ők lettek az eperjesi Thököly István páholy alapító tagjai Maléter Istvánnak, a Resurrexit páholy főmesterének kezdeményezésére.

Gömöry János felvételi kérvénye felolvastatott 1901. március 15. Neve felváltva y-nal és i jellel szerepel

Gömöry János felvétetett 1901. március 30. napján, és 35 szám alatt bejegyeztetett

Gömöry János esetében adminisztratív hiba javítása vált szükségessé. Ugyanis a többi tag felvételi irataival együttesen elküldött anyagok közül Gömöry Jánosé feltehetően elkallódott. Emiatt ismételten tudatja Maléter István főmester Gömöry János felvételét. Egyúttal kér a páholya számára a megfogyatkozott szabadkőműves alkotmányokhoz pótlást.

Flórián Károly felvételi kérvénye felolvastatott 1901. február 22-én

Dr. Flórián Károly 1901. március 30. napján felvétetett és 33. szám alatt bejegyeztetett

Csengey Gusztáv Adolf felvételi kérvénye felolvastatott

Csengey Gusztáv 1901. március 30. napján felvétetett és 30. szám alatt bejegyeztetett

A Resurrexit páholy ünnepsége Kazinczy Ferencznek a börtönből való kiszabadulása alkalmából 1901. október 26-án, a napirendben Csengey Gusztáv Ódája

A magyar szabadkőművesség egyik lapja volt a Dél című kiadvány. Dr. Maléter István 1910-ben európai körútja során Türingiából, Weimarból, a szabadkőműves Goethe halottas szobájának küszöbéről meleg szeretettel írta meg karácsonyi gondolatait az újév kezdetére. Azokra gondol, akik akkor fáznak, nincs hajlékuk és kenyerük. Jézus az elnyomottakért élt. Nem élt hiába. Másoknak szívében felebaráti menhelyet épített. Ha nem lehetünk Prométheuszok, vágyaink még lehetnek. Ez a vágy lehetett a szabadkőművesség egyik kezdete. A cselekvés az összeforrasztó erő. Az írás-olvasás szabadítja fel a tömegeket. A konzervatívok a kultúra ellenségei, emberi ellentéteket akarnak szítani. A szabadkőművesség csak haladó lehet.

Szabadkőműves irodalmi tevékenysége, Dél, 1910. jan. 27.

Az ismertetett adatok kiegészítik Maléter István gazdag, sokoldalú életútját.

Irodalom

A csehszlovákiai magyar irodalom lexikona 1918–1995. Főszerkesztő: Fónod Zoltán Pozsony/Bratislava, Madách-Posonium, 1997, 209. p.

Filep Tamás Gusztáv: A hagyomány felemelt tőre. Budapest, Ister, 2003.

Gulyás Pál–Viczián János: Magyar írók élete és munkái 18. kötet. Budapest, 1999, 395. p.

Magyar Életrajzi Lexikon II. kötet L–Z. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1982. 131. p.

Maléter István: Az athéni demokrácia I. rész Az athéni demokrácia kialakulása. Kassa, 1913 (1914), 3–4. p.

Szalatnai Rezső: Maléter István 1870–1933. Magyar Figyelő, 1934, 1–2. sz. 3–6. p.

Turczel Lajos: Emlékezés Maléter Istvánra, az 1956-os mártír, Maléter Pál édesapjára. Arcképek és emlékezések. Pozsony/Bratislava, Madách-Posonium, 1997, 6–16. p.

Zsedényi Béla: Maléter István dr. emlékezete. Miskolc, ifj. Ludvig István könyvnyomdája, 1934, 9. p.