Dr. Gábrity Molnár Irén: A vajdasági magyar tanulóifjúság iskolai szintje, mint a magyar értelmiségpótlás feltétele
1. A vajdasági magyarok és a fiatalok számokban
A magyarok nagyarányú népességcsökkenése a Vajdaságban nem csak az alacsony natalitás és az asszimiláció következménye, hanem a nagyméretű elvándorlásé is. E fogyatkozás megfékezéséhez hozzájárulna a teljes magyar anyanyelvű iskolahálózat kiépítése, mert a mennyiségi népességcsökkenést némileg a minőségi, tanult és szakképesített emberi erőforrás pótolhatja. A magyar fiatalok magas színtű iskolavégzettsége, szaktudása, munkalehetőségei, vállalkozási lehetőségei a magyar értelmiségpótlás feltétele és a közösség megmaradásának biztosítéka. Törekvésünk az, hogy a vajdasági lakosság nemzetiségi összetételéhez viszonyítva a magyarok is elérjék legalább azt, hogy a megfelelő részarányban vegyenek részt a felsőoktatásban is. Sajnos a helyzet nem kielégítő, mert a magyarok részvétele az oktatásban elmarad a többségi nemzethez viszonyítva. Ez az elmaradás a magyarság iskolázatlanságát és értelmiségének fogyatkozását okozza.
1. táblázat. Jugoszlávia/Szerbia1 lakosságának száma és a magyarok részaránya az 1991. és 2002. évi népszámlálási adatok alapján
Összes lakos
(1991) |
Összes lakos
(2002) |
Magyarok száma
(1991) |
Magyarok százalék-
aránya (1991) |
Magyarok száma
(2002) |
Magyarok százalék-
aránya (2002) |
|
Jugoszlávia | 10 394 026 | –2 | 344 147 | 3,31 | – | – |
Montenegró | 615 035 | – | 205 | 0,03 | – | – |
Szerbia | 9 778 991 | 7 498 001 | 343 942 | 3,51 | 293 299 | 3,91 |
Közép-Szerbia | 5 808 906 | 5 466 009 | 4309 | 0,07 | 3092 | 0,06 |
Vajdaság | 2 013 889 | 2 031 992 | 339 491 | 16,85 | 290 207 | 14,28 |
Koszovó | 1 956 196 | – | 142 | 0,007 | – | – |
A Szerbiai Statisztikai Hivatal adatai alapján (www. statserb.srov.gov.yu)
Közép-Szerbia és Vajdaság lakossága együttvéve csökkent, de a Vajdaság területén tulajdonképpen 3%-os növekedést észlelünk. Ez nem a gyermekáldásnak köszönhetjük, hanem a menekültek idetelepedésének. A fenti táblázatban már látható, hogy a magyarok száma a Vajdaságban a Tisza-mellékre és az anyaországgal határos régiókra koncentrálódik és abszolút és relatív arányban is csökkent. A vajdasági magyarok részaránya Vajdaság lakosságában már csak 14%. Beigazolódott sajnos az a korábbi becslés, hogy az utóbbi tíz évben a délvidéki magyarok száma kb. 50 ezerrel csökkent.3
1.1. A vajdasági fiatalok demográfiai adatai
A 2002. évi lakossági összeírásból eredő vajdasági „életfa” (lásd az 1. ábrát) a következőket mutatja meg: a vízszintes tengelyen leolvasható a lakosok száma ezerben, a függőleges tengelyen pedig követhetők az életévek. Az ábra nem igen hasonlít fenyőfára (messze van a háromszög alakzattól), mert az alsó ágak igen rövidek. Ez alapján a gyermekek száma 0–15 évig igen csökkenőben van. Még az idős 60 év felettiek számaránya is nagyobb a gyerekek számától. Az átlagéletkor 42 év, ami azt jelenti, hogy a Vajdaság lakossága elöregedett, gyenge az utánpótlás és a gyermekáldás hiánya mellett a fiatalok elvándorlása is drasztikus méreteket ölt.
1. ábra. Vajdaság lakosságának életkor és nem szerinti megoszlása ezerben, a lakosság 2002-es összeírása alapján
2. táblázat. A vajdasági összlakosság és a magyarok, valamint a fiatalok demográfiai mutatói, az 1991. évi népességösszeírás adatai alapján
Összesen: | Férfi: | Nő: | ||||
Vajdaság lakossága | 2 013 889 | 980 731 | 1 033 158 | |||
15–29 év közöttiek | 396 996 | 100% | 200 423 | 51% | 193 573 | 49% |
15–19 év közöttiek | 134 373 | 34% | 67 515 | 63 858 | ||
20–24 év közöttiek | 127 564 | 32% | 64 622 | 62 942 | ||
25–29 év közöttiek | 135 059 | 34% | 68 286 | 66 773 | ||
Vajdasági magyarok | 339 491 | 161 632 | 48% | 177 859 | 52% | |
15–29 év közöttiek | 60 284 | 100% | 30 874 | 51% | 29 410 | 49% |
15–19 év közöttiek | 19 334 | 32% | 9988 | 9346 | ||
20–24 év közöttiek | 19 787 | 33% | 10 096 | 9691 | ||
25–29 év közöttiek | 21 163 | 35% | 10 790 | 10 373 |
A 2002 évi lakosságösszeírás adataiban becslésünk szerint ezek a számok 25–30%-kal csökkentek!
A magyar fiatalok (15–29 évesek) részaránya – a 2. táblázat alapján – a magyar lakosok számában mindössze 17,75%. Közöttük is a fiatalabb korosztály csökkenését figyelhetjük meg. Ugyanez a részarány a többségi nemzet esetében fordított. A táblázat felső részében láthatjuk, hogy az összes vajdasági lakos majdnem 20%-a 15–29 év közötti. És a fiatalabb (15–19 évesek) korosztály részaránya nem kisebb (34%) az „idősebb” fiatalokétól – ez megfelel a demográfiai elvárásoknak.
1.2. Iskolavégzettségi adatok4
3. táblázat. A 15 éves és idősebb népesség iskolai végzettsége a Vajdaságban (1953–1991)
Összesen | Nincs végzettség, v. 1–3. oszt.
ált. isk. |
4–7. osztály | Befejezett
általános iskola |
Középfokú
végzettség |
Főiskolai,
egyetemi végzettség |
||
1953 | 1 268 302 | 349 959 | 711 889 | 88 171 | 105 473 | 6 982 | |
1961 | 1 360 824 | 316 779 | 732 765 | 120 432 | 170 552 | 16 855 | |
1971 | 1 539 760 | 273 735 | 689 037 | 234 398 | 293 871 | 43 356 | |
1981 | 1 629 497 | 218 286 | 345 550 | 517 009 | 442 220 | 83 833 | |
1991 | 1 627 459 | 171 056 | 373 723 | 411 552 | 537 333 | 120 686 | |
Az összetétel százalékarányban | |||||||
1953 | 100 | 27,6 | 56,1 | 7,0 | 8,4 | 0,6 | |
1961 | 100 | 23,3 | 53,8 | 8,8 | 12,5 | 1,2 | |
1971 | 100 | 17,8 | 44,7 | 15,2 | 19,1 | 2,8 | |
1981 | 100 | 13,4 | 21,2 | 31,7 | 27,2 | 5,1 | |
1991 | 100 | 10,5 | 23,0 | 25,3 | 33,0 | 7,4 |
A táblázatból láthatjuk, hogy a munkaképes lakosság iskolavégzettségi szintje kifejezetten javult az utóbbi 40 évben, különösen a középiskolát és az általános iskolát befejezők nagy számának köszönve. A 15 évesnél idősebb vajdasági lakosság legnagyobb mértékben középiskolát (33%), ill. csak általános iskolát (25%) végzett. Utánnuk következnek az általános iskolát be nem fejezettek (23%), ugyanis a II. világháború után az elemi iskola egy ideig 4, majd 6 osztályos volt. Az aktív lakosság több mint 7%-ának már 1991-ben felsőfokú végzettsége volt. Ma a helyzet még jobb.
4. táblázat. A 15 éves és idősebb szerb és magyar iskolázott népesség az azonos korcsoportok százalékos arányában (1991)
Általános iskolai
végzettség |
Középfokú
végzettség
|
Főiskolai
végzettség |
Egyetemi végzettség | ||||||
Férfi (%) | Nő (%) | Férfi (%) | Nő (%)
|
Férfi (%) | Nő (%) | Férfi (%) | Nő (%) | ||
Szerbek | |||||||||
Összesen | 23,8 | 24,7 | 42,0 | 28,5 | 4,2 | 3,4 | 5,9 | 3,4 | |
15–19 éves | 69,2 | 71,3 | 18,7 | 18,4 | 0,0 | 0,0 | 0,0 | 0,0 | |
20–24 éves | 24,1 | 21,4 | 70,5 | 69,5 | 0,9 | 3,5 | 0,4 | 1,2 | |
25–29 éves | 22,4 | 21,6 | 65,2 | 60,0 | 3,3 | 6,7 | 4,9 | 7,2 | |
30–34 éves | 21,4 | 26,6 | 59,8 | 51,2 | 4,9 | 5,5 | 8,1 | 8,8 | |
35–39 éves | 23,8 | 32,5 | 53,1 | 41,8 | 5,1 | 4,7 | 7,6 | 6,9 | |
40–44 éves | 22,5 | 34,5 | 52,0 | 33,8 | 6,4 | 5,8 | 7,7 | 5,4 | |
45–49 éves | 22,7 | 27,7 | 42,9 | 21,4 | 6,7 | 4,8 | 7,5 | 3,8 | |
50–54 éves | 20,7 | 20,3 | 32,5 | 13,9 | 6,2 | 3,6 | 7,4 | 2,8 | |
55–59 éves | 15,5 | 13,3 | 30,9 | 12,4 | 5,7 | 2,8 | 5,6 | 1,6 | |
60–64 éves | 13,2 | 9,9 | 20,6 | 7,9 | 4,6 | 1,2 | 4,9 | 1,2 | |
65– éves | 10,9 | 8,9 | 15,3 | 5,6 | 3,2 | 0,5 | 3,6 | 0,7 | |
Magyarok | |||||||||
Összesen | 26,7 | 27,4 | 36,3 | 21,0 | 2,6 | 2,5 | 2,9 | 2,1 | |
15–19 éves | 67,0 | 71,7 | 17,0 | 16,1 | 0,0 | 0,0 | 0,0 | 0,0 | |
20–24 éves | 33,7 | 34,1 | 57,4 | 55,7 | 0,8 | 3,4 | 0,3 | 0,8 | |
25–29 éves | 33,3 | 34,5 | 52,8 | 47,3 | 2,6 | 6,5 | 3,4 | 4,8 | |
30–34 éves | 30,2 | 35,7 | 48,7 | 41,1 | 3,0 | 4,3 | 5,8 | 6,9 | |
35–39 éves | 30,3 | 40,2 | 44,7 | 30,0 | 3,0 | 3,7 | 4,5 | 5,2 | |
40–44 éves | 26,7 | 40,6 | 45,0 | 24,6 | 3,8 | 4,6 | 3,9 | 3,3 | |
45–49 éves | 23,1 | 31,8 | 39,5 | 20,1 | 4,2 | 3,8 | 4,0 | 2,3 | |
50–54 éves | 19,6 | 21,3 | 34,0 | 12,8 | 3,0 | 2,9 | 3,4 | 1,6 | |
55–59 éves | 15,6 | 14,6 | 31,3 | 11,5 | 3,5 | 2,2 | 2,6 | 1,0 | |
60–64 éves | 15,7 | 15,4 | 24,0 | 10,2 | 3,7 | 1,4 | 2,7 | 0,7 | |
65– éves | 11,9 | 9,1 | 15,2 | 4,6 | 1,2 | 0,3 | 1,3 | 0,1 | |
A szerbek és a magyarok körében is a legmagasabb iskolai végzettséggel a 25–35 éves korosztály rendelkezik. Ha összehasonlítjuk a szerbek és a magyarok iskolavégzettségi szintjét, összességében és különböző korosztályok szerint is, azt kell megállapítanunk, hogy a magyarok általános iskolai végzettsége meghaladja a szerbekét, de már a középiskolai, főiskolai és egyetemi végzettségük elmarad a többségi nemzetétől. Ez a vajdasági magyarság – amely történelme során mindig is művelt kultúrnemzet része volt – fokozatos lemaradását jelenti a többségi nemzet mögött. Vajon az egyenlő esélyek hiányoznak? Nincs anyanyelvű iskolahálózat? Eluralkodott a kishitűség?
2. A magyar fiatalok oktatási szintje, képzettsége a vajdasági empirikus kutatásokban (Mozaik 2001)
A vajdasági kérdőívezés során 2001 novemberében, a mintában 1017 magyar fiatal szerepelt, mintegy 24 vajdasági településből (14 falu, 6 kisváros, 4 város). Nem szerinti megoszlásuk megegyezik a vajdasági demográfiai valósággal, az 1991. évi lakosságösszeírást véve alapul: 523 (51,4%) férfi, 494 (48,6%) nő. A három korcsoport aránya szintén követi a statisztikai adatok szerint kimutatható fiatalok népességi arányát: 15–19 év közöt 336 fő (33%), 20–24 év közöt 343 fő (33,7%), 25–29 év közöt 338 fő (33,2%).
A vizsgálat során a 15–29 éves fiatalokat az iskolai végzettség, ill. a vajdasági iskolarendszer alapján nyolc csoportokra osztottuk: általános iskola (1), középiskolai (2) szinten megkülönböztettük 2–3 éves szakmunkásképzőt, ezen belül az inasiskolát és más szakiskolát, valamint négyéves (érettségivel végződő) szakközépiskolát (3) és gimnáziumot (4), továbbá főiskolai (5) és egyetemi (6) szintet, majd specializációt (7), a posztgraduális (magiszteri) és PhD-fokozatot (8).
A megkérdezettek (1017) közül 434 fő jelenleg is tanul. A többiek értelemszerűen már nem járnak képzésre. A tanulmányok végezte kapcsán elmondható, hogy legtöbben egy iskolaszint befejezése után álltak le. Azok a válaszadók, akik félbehagyták a tanulmányaikat, leggyakoribb okként az érdeklődés hiányát jelölték meg (33 fő). Huszonnyolc válaszadónak nem volt kedve iskolába járni, 27 fő a tanulmányi eredménye miatt döntött az iskola abbahagyása mellett. A többi lényegesebb ok közt szerepeltek az anyagi problémák, a tanulmányi kötelezettségek elhanyagolása és a családi okok.
2. ábra. Az iskolarendszerben tanulók megoszlása az iskola típusa szerint
A 2. ábra szemlélteti, hogy a jelenleg is tanulók közül a legtöbben szakközépiskolai (102) vagy egyetemi (141) képzésben vesznek részt. A mintában szereplő vajdasági magyar fiatalok iskolavégzettsége nagyjából követi az iskolastatisztikát, ami szerint a magyarok főleg szakközépiskolát választanak, nem pedig gimnáziumot. A felsőoktatásban pedig a rövidebb és könnyebb főiskolát, nem pedig egyetemi kart.
5. táblázat. A legmagasabb jelenlegi iskolai végzettség megoszlása nemek szerint
Általános iskola | Szakmunkás-képző | Szakközép-iskola | Gimnázium | Főiskola | Egyetem | Összesen | |
Férfi | 195 | 85 | 104 | 50 | 52 | 36 | 522 |
Nő | 201 | 48 | 97 | 60 | 52 | 36 | 494 |
Összesen | 396 | 133 | 201 | 110 | 104 | 72 | 1016 |
A nők körében a szakközépiskolában, a gimnáziumban, a férfiaknál pedig a szakközépiskolában és a szakmunkásképzőben tanulás a meghatározóbb. A táblázatból nyilvánvalóan látszik, hogy a férfiak felsőszintű végzettsége ma már a nőkéhez hasonlóan alakul.
6. táblázat. A jelenlegi iskolai végzettség településtípus szerint
Általános iskola | Szakmunkás-képző | Szakközép-iskola | Gimnázium | Főiskola | Egyetem | Összesen | |
Város | 144 | 56 | 88 | 43 | 39 | 35 | 405 |
35,6% | 13,8% | 21,7% | 10,6% | 9,6% | 8,6% | 100,0% | |
Kisváros | 131 | 38 | 54 | 42 | 39 | 20 | 324 |
40,4% | 11,7% | 16,7% | 13,0% | 12,0% | 6,2% | 100,0% | |
Falu | 121 | 39 | 59 | 25 | 26 | 17 | 287 |
42,2% | 13,6% | 20,6% | 8,7% | 9,1% | 5,9% | 100,0% |
Az eredményekből kitűnik, hogy a falun élők közt több a csupán általános iskolai végzettséggel rendelkezők (42,2%), valamint a szakmunkások aránya (20,6%). Az egyetemet végzettek inkább városban (8,6–9,6%) vagy kisvárosban élnek, a főiskolát végzettek közül legtöbben (12%) kisvárosban laknak.
Szerbiában az iskolarendszer főleg állami, még egyházi iskoláink is az akkreditációval küszködnek, tehát a kérdezettek kevés kivétellel az állami iskolák nappali tagozatára járt. Ha az iskola állami, akkor a diákoknak alap- és középfokon, nem volt külön tandíjfizetési kötelességük. Valamivel kevesebb, mint kétharmaduk (73,6%) párhuzamos tannyelvű iskolába járt (Vajdaság-szerte az iskolákban párhuzamosan folyik a szerb nyelvű és a kisebbség anyanyelvén történő tanítás, egységes tantestület és egy igazgatóság alatt), magyar tannyelvű iskolába 24,4%-uk (főleg az idősebb korosztály, akik még valamikor Tito idejében jártak magyar általános iskolában), és igen kevesen jártak szerb nyelvű iskolába vagy más külföldi iskolába. Öszszesen egy személy járt magyarországi általános iskolába. A válaszadók 95,5%-a általános jellegű képzésben vett részt, 98,1%-uk nem tagozatos iskolába járt. Mindenki nappali tagozaton tanult. Az adatokat a 3. ábra szemlélteti.
3. ábra. A megkérdezettek az iskola jellege szerint
3. Vajdasági magyarok iskolahálózata – helyzetkép (2000/2001-es tanév)
3.1. Az általános iskola
A Vajdaság 342 általános iskolája közül 83-ban oktatnak magyarul (is), de 246-ban vannak magyar tanulók. Magyar nemzetiségű tanulók a 45 vajdasági község közül 43-ban vannak. A magyar tanulók létszáma 23 722 fő (12,31%). Magyar tannyelvű osztályok 29 községben vannak, összesen 83 iskolában és 35 kihelyezett tagozaton. A magyar tannyelvű osztályokba 19 416 tanuló jár, összesen 986 osztályba (átlaglétszám: 19,69 fő). A 23 722 magyar nemzetiségű tanuló közül 19 210 magyar tannyelvű osztályba jár (80,97%), 4512 pedig szerb tannyelvűbe (19,03%). A nem magyar osztályba járó általános iskolások közül 2360 (52,31%) vesz részt anyanyelvápolásban, 2152 (47,69%) pedig nem.5 A magyar osztályok igen jelentős részében a tantárgyak egy részét szerb nyelven oktatják, tanerőhiányra hivatkozva (erről pontos adataink nincsenek). A Magyarságkutató Tudományos Társaság felmérése szerint (1997) a 76 magyar nyelven (is) oktató általános iskola közül csak 24-ben oktattak minden tárgyat magyarul.
3.2. A középiskola6
A Vajdaság 114 középiskolája közül 30-ban működik magyar tagozat is, összesen 279 osztály; 7 iskolában a magyar tagozat van többségben, 23-ban a szerb. Kizárólag magyar tannyelvű középiskola a Vajdaságban nincs.
A legtöbb magyar nemzetiségű tanuló a következő községek területén lakik: Szabadka 2440, Újvidék 945, Topolya 932, Becskerek 782, Magyarkanizsa 655, Ada 537, Zenta 552, Óbecse 488, Zombor 470, Kikinda 315, Pancsova 215.
A 9113 magyar nemzetiségű középiskolai tanuló közül 6185 tanult anyanyelvén (67,88%), 2928 szerb nyelven (32,12%). A magyar nemzetiségű középiskolai tanulók összesen 33 községben élnek, magyar nyelvű középiskolai oktatás 12 község területén folyik 30 iskolában (köztük 2 kihelyezett tagozat), 279 osztályban 6649 tanulóval (osztályonként átlag 23,83 tanuló). Magyar oktatás 8 gimnázium 53 osztályában folyik, a gimnazisták száma 1309 (osztályonként átlag 24,69): Topolyán, Óbecsén, Becskereken, Újvidéken, Zentán, Zomborban, Szabadkán és Törökkanizsán. Szakoktatás működik 21 szakközépiskolában (2 kihelyezett tagozat) és 1 művészeti iskolában; 226 osztályban, a tanulóik száma 5279 (osztályonként átlag 23,95 tanuló).
7. táblázat. A magyar középiskolások iskolatípus szerintimegoszlása
Iskolatípus | % |
Szakközépiskola (4 éves) | 39,46 |
Szakiskola (3 éves) | 39,25 |
Gimnázium | 19,68 |
Művészeti szakközépiskola | 0,92 |
Szakiskola (2 éves, megszűntek) | 0,67 |
Egyéb (pl. egyházi iskola) | 0,02 |
A magyar középiskolába járóknak csak 19,68%-a gimnazista, 39,46%-a négyéves szakközépiskolába jár, 39,25%-a hároméves szakmunkásképző iskolát látogat, 0,67% kétéves szakközépiskolába jár, 0,92% művészeti szakközépiskolát választott.
Az érettségiző középiskolások száma megmutatja, kik azok, akikre az egyetemeken és főiskolákon számíthatunk. A legtöbb magyar érettségiző 2001/02-ben a következő vajdasági községekben volt: Szabadka (385), Zenta (150), Topolya (97), Óbecse (82). Sajnos a szórványban (Nagybecskereken 2002-ben 59-en érettségiztek), de még Újvidéken is (63 érettségiző 2002-ben) minden évben alacsony a magyar érettségizők száma.
Az észak- és nyugat-bácskai, valamint észak-bánáti községekből évente kb. 700 érettségiző kerül ki. Tapasztalataink szerint a minősítő vizsgák után több mint a fele bejut a felsőoktatási intézményekbe. Az érettségizettek főleg a szabadkai, újvidéki és kisebb számban a magyarországi karokat választják. A közép- és dél-bánáti, valamint a dél-bácskai érettségizők nagyobb része (évente 250-en) közelségük miatt az újvidéki karokat választja. A magyar fiatalok száma viszonylag magas a szabadkai Közgazdasági Karon és a Műszaki Főiskolán, mert a magyar tannyelvű oktatás fejlesztése folytán e karok vonzzák a magyar hallgatókat, és a munkaerőpiacon keresett e két szak. Az észak-bácskaiak a szabadkai karokon kívül a magyar nyelvet és irodalmat (Bölcsészettudományi Kar) vagy az orvosi egyetemet célozzák meg Újvidéken, esetleg Magyarországot választják.
8. táblázat. Magyarul is oktató vajdasági középiskolák (szakág és község szerint)
Község/
Középiskolai szakág |
Ada | Csóka | Magyar-kanizsa | Óbecse | Szabadka | Temerin | Topolya | Török-kanizsa | Újvidék | Zenta | Zombor | Nagy-becskerek | Összesen |
Műszaki tudományok | X | – | X | X | X | X | X | – | – | – | X | – | 7 |
Közgazdaság | – | – | – | X | X | – | – | – | – | X | – | – | 3 |
Kereskedelem | – | – | – | X | X | – | – | – | – | X | – | – | 3 |
Mezőgazdaság | X | – | – | – | – | – | X | – | – | – | – | – | 2 |
Egészségügy | – | – | – | – | X | – | – | – | – | X | X | – | 3 |
Vegyészet | – | X | – | – | X | – | – | – | – | – | – | – | 2 |
Technológia | – | X | – | – | – | – | – | – | – | – | – | – | 1 |
Építőipar | – | – | – | – | X | – | – | – | – | – | – | – | 1 |
Gépészet | – | – | – | – | – | – | – | X | – | – | – | – | 1 |
Közlekedés | – | – | – | – | – | – | – | X | – | – | – | – | 1 |
Villamosság | – | – | – | – | – | – | – | – | X | – | – | – | 1 |
Zeneiskola | – | – | – | – | X | – | – | – | – | – | – | – | 1 |
Gimnázium | – | – | – | G | G + TB | – | G | G | G | G+TB | G | G | 8+2=10 |
Összesen | 2 | 2 | 1 | 4 | 8 | 1 | 3 | 3 | 2 | 4 | 3 | 1 | 34+2=36 |
Az ábrázolt iskolahálózatban TB-vel jelöltük a 2003 őszén megnyílt két tehetséggondozó új magyar gimnáziumot: a Kosztolányi Dezső Nyelvészeti Gimnáziumot Szabadkán és a Matematikai Gimnáziumot Zentán.
3.2.1. A tanulási életút elemzése az empirikus adatokból (Mozaik 2001)
A középiskolai szinten, ha a fiatalok lemorzsolódását figyeljük, a helyzet a következő: 1017-ből mindössze 134-en nem próbálkoztak a középiskolával. Az általános iskolát követően 883 személy folytatta tanulmányait. Legtöbben szakközépiskolát választottak, 44%-uk, majd a gimnázium (29%) és a szakmunkásképző következik, amely nem ad érettségit (27%). Hat fő kivételével mindnyájan állami iskolába jártak, és a válaszadók csak 1,9%-a fizetett tandíjat.
4. ábra. A középiskolába iratkozók megoszlása
Igen változatos tanulmányi ágakhoz tartozó képzésekben vettek részt (5. ábra). Legtöbben a műszaki tanulmányokon folytatták a középiskolát (32,2%), majd ezt követi az általános szak, vagyis a gimnázium (24,7%). A közgazdasági (8,2%) és a kereskedelmi (7%) ágazat iránti érdeklődés még mindig nő. Az egészségügyire 6,1%-uk iratkozott, a természettudományi ágazatot pedig 5,6%-uk választotta. A fiatalok 4,3 %-a mezőgazdasági középiskolába ment, az informatikát és művészeteket pedig egyaránt csak 2,4%-uk tanulta.
5. ábra. A középiskolások tanulmányi ág szerinti megoszlása
A grafikon szemlélteti, hogy a műszaki képzés iránt volt a legnagyobb az érdeklődés (32%), illetve a válaszadók közül az általános képzésre (25% körül) is sokan jelentkeztek. A megkérdezett fiatalok kevesebb mint fele egyéb szakközépiskolát választott.
A szaktagozatos osztályok közül (6. ábra) legnépszerűbb a matematikai szakág volt (13,3%), de a legtöbb válaszadó nem tagozatos osztályba járt (43%), már a vajdasági középiskolák jellege miatt is, ahol a legtöbb magyar osztályt általános szakon nyitnak. A természettudományi érdeklődés (9,2%) mindenesetre nagyobb, mint a nyelvi (5,1%).
6. ábra. Szaktagozatos osztályok aránya a középfokú oktatásban részt vevők csoportjában
A jelenlegi iskola elvégzése után a válaszadók 14,6%-a egyetemen (148 fő), 9,3%-a (95 fő) főiskolán, 4,4%-a (45 fő) pedig specializáció formájában szeretne továbbtanulni. A továbbtanulás elképzelt helye igen változatosan alakul: a minta 8,4%-a Magyarországra, 7,5%-a jugoszláviai (lakhelyén kívüli) magyar tannyelvű intézménybe, 5,9%-a pedig lakhelyén kívül eső szerb nyelvű intézménybe felvételizne. Kevesen vannak, akik saját lakhelyükön szeretnének továbbtanulni, vagy ugyanerre csak keveseknek nyílik alkalmuk.
3.2.2. A magyar középiskolák kiválasztásának körülményei és a továbbtanulási szándék a Vajdaságban7
A 8 vajdasági községben (települések csoportja), amelyekben magyar önkormányzatok alakultak ki, összesen 15 165 magyar általános iskolás tanuló van, míg a többi községben (szórványban) összesen 8557. Egyik legfontosabb feladatunk, hogy folyamatosan tudatosítsuk a magyar lakosság körében az anyanyelvű általános- és középiskolai oktatás és a nemzeti identitás megőrzéséhez fontos anyanyelvi kultúra és műveltség ápolásának nélkülözhetetlenségét. Már az általános iskola befejezésekor a tranulók és szüleik is fontos döntés előtt állnak. Sajnos, ez a korai életkor a pályaválasztás időszakát is jelenti, ugyanakkor a középiskola kiválasztása meghatározza a magyar fiatalok későbbi továbbtanulási szándékát is egyetemi karok felé. Évtizedek óta a magyar diákok főleg szakközépiskolába iratkoznak (túl sokan választják az érettségit nem adó szakiskolákat is), a gimnmáziumokat nem tartják népszerű középiskoláknak. Ez eleve lehetetlenné teszi a magyar fiatalok egyetemi továbbtanulását. A többségi nemzethez tartozó tanulóknál éppen ellenkező tendencia figyelhető meg: tömegesen iratkoznak 4 éves szakközépiskolákba, de gimnáziumokba is. Ez, eredményezni fogja a magyar elitkáderek lemaradását.
A ZENITH Műhely és a Magyarságkutató Tudományos Társaság – szabadkai székhelyű civil szervezetek – a szerző koordinálásával 2002 őszén empirikus adatfelvételt (önkitöltős kérdőívezés 1010 reprezentatív alannyal), majd adattárolást és elemzést végeztek azzal a céllal, hogy alapot szolgáltassanak olyan elaborátum megvalósítására, amely a vajdasági középiskolások számára megfelelő szakirányú, sőt tehetséggondozó gimnáziumot és szakiskolákat létesít. Az érdekelt önkormányzatok javaslatát beépítő és indokló háttértanulmány elkészítése volt a cél, amely az elit gyűjtő gimnáziumok létjogosultságára ad választ a jelenlegi végzős általános iskolások és szüleik véleménye alapján (két kérdőív volt forgalomban, egy a nyolcadikos tanulók és egy a szüleik számára). A kérdezettek tehát azok a lakosok, akik a magyarlakta területeken élnek (Szabadka Topolya, Kishegyes, Kanizsa, Zenta, Ada, Becse stb.) és a szórványban: Újvidék, Muzsla, Temerin.
A) A megkérdezett nyolcadikos tanulók válaszai
A nyolcadikosok válaszai a tanulási nyelvvel kapcsolatosan azt bizonyítják, hogy döntő többségük anyanyelvén szeretne tovább tanulni a középiskolában.
9. táblázat. Milyen nyelven szeretnél továbbtanulni?
Szám | % | |
Magyar | 396 | 77,2 |
Szerb | 10 | 1,9 |
Kétnyelvű | 58 | 11,3 |
Világnyelv | 48 | 9,4 |
Összesen | 513 | 100,0 |
A vajdasági magyar nyelvű továbbtanulás lehetőségeivel a válaszadók fele részben elégedett, de majdnem a negyede igenis elégedett.
10. táblázat. Elégedett vagy-e a vajdasági magyar nyelvű továbbtanulási lehetőségekkel?
Szám | % | |
Igen | 126 | 24,5 |
Részben | 293 | 57,0 |
Nem | 94 | 18,3 |
Összesen | 514 | 100,0 |
A megkérdezett nyolcadikosok válaszai arra a kérdésre, hogy beiratkozna-e állami magyar tehetséggondozó gimnáziumba igen komplex eredményt mutat.
11. táblázat. A beiratkozás szándéka a teljes megkérdezett diákcsoportnál, függetlenül a tanulmányi eredményektől
Szám | % | |
Beiratkozna | 138 | 26,8 |
A szülei fognak dönteni | 24 | 4,7 |
Nem iratkozna be | 135 | 26,3 |
Nem tudja | 217 | 42,2 |
Összesen | 514 | 100,0 |
A nyolcadikosoknál viszonylag nagy a bizonytalanság. Legtöbben nem tudják (42%) beiratkoznának-e egy elit magyar gimnáziumba. A beiratkozni szándékozók és a nemet mondók között utána kiegyenlítődik a válaszok aránya (26%).
Kommentár: a nyolcadikosok legtöbben egyébként sem gimnáziumba iratkoznának. Több mint a felének a szülei szakközépiskolát végeztek. Az általános iskolás diákok az elit és a tehetséggondozás alatt a többletórákat és a kitűnő képességet értik.
12. táblázat. A beiratkozás szándéka az elit gimnáziumba 4-es és 5-ös tanulmányi átlagú diákoknál
Átlag | Beiratkozna | A szülei fognak dönteni | Nem iratkozna be | Nem tudja | Összesen
|
|||||
4-es | 36 | 23,7% | 10 | 6,6% | 35 | 23,0% | 71 | 46,7% | 152 | 100% |
5-ös | 73 | 35,8% | 7 | 3,4% | 44 | 21,6% | 80 | 39,2% | 204 | 100% |
A tanulmányi átlag befolyásolja a tehetséggondozó gimnáziumba iratkozás szándékát. Az 5-ös tanulók 39%-a nem tudja még, de majdnem 36%-a igenis beiratkozna ilyen magyar gimnáziumba. A 4-es tanulóknál a bizonytalanság nagyobb (majdnem 47%) és a beiratkozni szándékozók az elutasítókkal arányban van (23%). ők attól félnek, hogy nem tudnak majd megfelelni a magas elvárásoknak. Azok, akik nem iratkoznának be elsősorban a magas színtű oktatás igényeitől ijedtek meg.
A tehetséggondozó gimnázium iránti érdeklődés a Magyarországra iratkozni szándékozók csoportjánál fontos lehet, mert éppen a jobb minőségű anyanyelvű oktatás miatt tanulnának az anyaországban. Véleményük a következőképpen alakul:
13. táblázat. A Magyarországra készülő tanulók viszonya egy vajdasági magyar elit gimnáziumhoz
|
Beiratkozna | A szülei fognak dönteni | Nem iratkozna be | Nem tudja | Összesen | |||||
Magyarországra fog menni középiskolába | 15 | 24,6% | 4 | 6,6% | 12 | 19,7% | 30 | 49,2% | 61 | 100,0% |
Tervezte, hogy Magyarországra iratkozik, de végül nem így döntött | 83 | 35,5% | 9 | 3,8% | 44 | 18,8% | 98 | 41,9% | 234 | 100,0% |
A Magyarországra iratkozók csoportjánál is nagy a határozatlanság (több mint a 40%-uk nem tudja, mit tegyen). Azoknak a száma, akik nem iratkoznának be itthon leesett 20% alá. Akik már eldöntötték, hogy Magyarországon fognak tanulni (61 válaszadó), majdnem a fele azt nyilatkozta, hogy nem tudja beiratkozna-e a jugoszláv állami magyar elit gimnáziumba. Határozott propagandára van szükség, nyilvánosan meg kell hirdetni és a sajtóban többet foglalkozni az elit gimnáziumok jövőbeli programjával, rendeltetésével, káder megoldásaival. 25%-uk viszont beiratkozna egy ilyen hazai gimnáziumba, tehát máris „visszafordítottuk” a külföldön tanulni szándékozók egy részét. Azok között, akik csak tervezték a Magyarországon tanulást, sokkal többen (35,5%) itthon maradnának egy elit magyar gimnázium kedvéért.
B) A megkérdezett szülők válaszainak elemzése8
A megkérdezettek beiratási szándéka 2002-ben nem igen különbözik a korábbi évek tapasztalataitól. Dominál a 4 éves szakközépiskolába iratás szándéka. Gimnáziumba csak a válaszadók 23%-a szándékozik iratni gyermekét. Az érettségit nem adó 3 éves szakiskolákba iratkozás ugyan csökkent, de még mindig majdnem 20%-ot tesz ki, ami persze azt is jelenti, hogy az illető szülő nem szándékozik tovább taníttatni gyermekét.
14. táblázat. A választott iskola típusa
A pályaválasztást is jelentő középiskola kiválasztásánál a következő szempontok dominálnak a vajdasági tanulók szüleinél:
15. táblázat. Iskolaválasztási szempontok
Szám | Százalék | |
Szakiskola (3 éves) | 91 | 19,7 |
Szakközépiskola (4 éves) | 264 | 57,3 |
Gimnázium | 106 | 23,0 |
Elsősorban a használható, tehát gyakorlatias tudás a fontos. Valószínűleg a munkába állás lehetőségeit is taglalták a megkérdezettek. A második helyen a művelt tanárok a fontosak, majd a jó színvonalú, felszerelt iskola. Ettől a szemponttól már nem sokban tér el a jó tanár-diák viszony fontossága se. Ha a kiválasztott kilenc kritériumot csoportosítani próbáljuk, akkor az elemzések a következőket mutatják:
– a legfontosabb szempontok közé tartoznak a használható tudás, egy jó színvonalú, felszerelt iskolában (technikai feltételek és tankönyvek)
– másodsorban fontos a művelt és jó tanár
– harmadsorban jelentkeznek az anyagi szempontok: utazás, kollégiumi ellátás.
Amikor a szülőket arról kérdeztük, milyen nyelven fog gyermeke továbbtanulni, nagyobb arányban, mint maguk a tanulók, az anyanyelvet választották, tehát magyarul Jugoszláviában. A szórványban élők egy része persze kénytelen a kétnyelvű iskolát választani.
16. táblázat. Gyermeke milyen nyelven fog továbbtanulni?
Fontos (%) | Rangsor | |
Használható tudás | 96,7 | I. |
Művelt tanárok | 90,1 | II. |
Jó színvonalú iskola | 85,9 | III. |
Jó tanár-diák kapcsolat | 85,6 | IV.-V. |
Technikai feltételek | 85,6 | IV.-V. |
Jó könyvek, segédanyagok | 72,4 | VI. |
Közelség | 51,7 | VII. |
Különórák | 45,9 | VIII. |
Kollégium | 25,1 | IX. |
2002 őszén a lekérdezés elsődleges céljai között volt az új magyar tehetséggondozó gimnáziumok megnyitásának a kérdése. A szülők szinte lelkesedve támogatták az önálló magyar állami középiskolák létrehozását Vajdaságban, függetlenül attól, hogy saját gyermeke szándékozna-e oda beiratkozni, vagy nem.
17. táblázat. Támogatná-e Ön új, önálló, államilag finanszírozott magyar (nem kétnyelvű) iskolák létrehozását?
|
Szám | Százalék |
Magyar nyelven Jugoszláviában | 424 | 87,1 |
Két nyelven Jugoszláviában | 38 | 7,8 |
Magyar nyelven Magyarországon | 19 | 3,9 |
Szerb nyelven Jugoszláviában | 5 | 1,0 |
Összes válasz | 487 | 100,0 |
Időközben a Tartományi Kisebbségi- és az Oktatási Titkárságok, valamint a Magyar Nemzeti Tanács is döntöttek a magyar gimnáziumok felállításának tervéről Szabadkán (filológia) és Zentán (matematika).
3.3. Továbbtanulási szándék a felsőoktatási intézményekbe a Kárpát-medencei magyar fiatalok körében – összehasonlítás (Mozaik 2001)9
A megkérdezett vajdasági fiatalok legtöbbje folytatni szeretné tanulmányait. A továbbtanulási szándékok kitüntetett terepe a felsőfokú oktatási rendszer, mert kétharmaduk főiskolai vagy egyetemi tanulmányokat kíván folytatni. Magyarországon kívánja folytatni tanulmányait a kérdezettek több mint egyötöde, további 20%-uk Jugoszláviában maradna, de mindenképpen magyar nyelvű képzésben kíván részt venni.
Az ukrajnai fiatalok prioritásai között is alapvető fontosságú a továbbtanulás, hiszen a megkérdezett fiatalok csaknem fele szintén szeretne továbbtanulni. A továbbtanulni vágyók majdnem kétharmada felsőfokú végzettséget szerezne egyetemen vagy főiskolán, 8%-uk pedig PhD- vagy posztgraduális képzésben szeretne részt venni
A megkérdezett szlovákiai magyar fiatalok továbbtanulási hajlandósága nem marad el a fenti két régióétól, mert a közel háromtizedük jelenlegi iskolájának befejezése után tanulni szeretne. A szlovákiai tanulni vágyók túlnyomó többsége felsőfokú végzettséget kíván, szerezni. A tanulmányait folytatni kívánó felvidéki magyar fiatalok egynegyede Szlovákiában tanulna szlovák tannyelvű intézménybe, 20%-uk szintén szlovákiai, de magyar nyelvű tanintézménybe járna, míg további egyötödük Magyarországon folytatná tovább felsőfokú tanulmányait.
A székelyföldi fiatalok többsége nem szeretne továbbtanulni, azon fiatalok viszont, akik a továbbtanulást választják a legnagyobb arányban (37%) egyetemi végzettségre törekednek. Szintén nagyon népszerű továbbtanulási formának számít a technikum is, amelyet a megkérdezettek egyötöde választott. A továbbtanulást választók többsége magyarul szeretné folytatni tanulmányait, amelyből 32% lakhelyétől különböző településen, 27% pedig jelenlegi lakhelyén szeretné végezni tanulmányait. Magyarországi továbbtanulást a válaszadók egy hetede (15%) preferált.
A belső-erdélyi vizsgált népesség csaknem fele szeretne továbbtanulni. Meglepő módon a tanulmányaikat már befejezett megkérdezettek közül is minden harmadik fiatal képezné magát. A továbbtanulni szándékozók több mint a fele, egyetemen szeretné továbbfolytatni a tanulmányait, további 11%-uk pedig posztgraduális képesítést szeretne szerezni. A továbbtanulás „célintézményeit” tekintve első helyre az ország magyar nyelvű tanintézményei kerülnek (a kérdésre válaszolók 33% esetében), szorosan mögöttük foglalnak helyet a román tannyelvű intézmények, melyeket a szándékok jelentős hányadával a magyarországi iskolák, egyetemek (15%) követnek.
7. ábra. Magyarországi továbbtanulási szándék (a kérdésre válaszolók százalékos megoszlása)
4. Felsőoktatás a Vajdaságban
4.1. A magyar nyelvű felsőoktatás eddigi gyakorlata
Áttekintve régiónk felsőoktatási rendszerét látható, hogy a Vajdaságban önálló, autonóm magyar oktatási rendszer nincs. Magyar nyelvű oktatás a szerbiai törvények értelmében nincs, semmilyen alanyi jogon, mert a felsőoktatás csakis államnyelven, esetleg világnyelven (pl. angol) folyhat. Magyar nyelvű oktatás az Újvidéki Egyetemen van, melyen belül intézményesített magyar felsőoktatás nem működik, csak annak részleges jegyeit találjuk meg az Egyetem bizonyos karain (4 karán)10, illetve a szabadkai főiskolákon.11 Az anyaországi kihelyezett tagozatok szabadkai és zentai főiskolai próbálkozásai még nem akkreditáltak Szerbia területén, és csak részben illeszkednek az itteni felsőoktatási rendszerhez. Ennek ellenére diplomáik honosítása elkezdődött.
Hosszabb távon a magyar ajkú hallgatók számának csökkenése aggasztó, hiszen 1966/67-ben a magyar főiskolai és egyetemi hallgatók száma 4364-volt, tehát, több mint kétszerese a mai számuknak. A következő táblázat néhány iskolaév adatát közli:
18. táblázat. A magyar főiskolások és egyetemisták száma az összes hallgató számához viszonyítva
Év | 1964 | 1984 | 1992 | 2000 | 2002 |
Magyar hallgatók aránya az összes hallgatóhoz képest (%) | 4,8 | 10,3 | 6,7 | 7,01 | 6,60 |
A magyarság aránya Vajdaság lakosságában (%) | 23,86 | 18,94 | 16,9 | 15,0
(becslés) |
14,28 |
Megállapíthatjuk, hogy a vajdasági összlakossághoz viszonyítva a magyarok aránya fokozatosan csökkent, de ennek a függvényében a magyar ajkú hallgatók száma sohasem volt kielégítő az összes vajdasági hallgatók részarányában. A nyolcvanas években még meghaladtuk az egyetemisták 10%-át, de utána a háborús és válságos években drasztikusan lecsökkent a magyarok felsőoktatási részaránya. A politikai rendszerváltás reményében, 2000-ben fiataljaink érezhetően többen itthon maradtak a magyar felsőoktatási intézményekben, de a legfrissebb adatok továbbra sem kielégítők. Öt év statisztikai áttekintésében a főiskolákon és az egyetemi karokon a következő a helyzet:
19. táblázat. Főiskolások száma 1997–2001 között a Vajdaságban
Iskolaév | Összes hallgató | Magyar hallgató | |
szám | % | ||
1997/1998 | 6468 | 579 | 8,95 |
1998/1999 | 7698 | 657 | 8,53 |
1999/2000 | 11 811 | 816 | 6,91 |
2000/2001 | 10 083 | 838 | 8,31 |
2001/2002 | 11 656 | 855 | 7,33 |
Forrás: Tartományi Oktatásügyi Titkárság szakszolgálata, Újvidék, 2002
A bombázás évében (1999) nem volt felvételi vizsga, a magyarok mégis kevés számban jelentkeztek a főiskolákra, mert nagy részük külföldre távozott.
20. táblázat. Az egyetemisták száma 1997–2001 között az Újvidéki Egyetemen
Iskolaév | Összes hallgató | Magyar hallgató | |
szám | % | ||
1997/1998 | 26 672 | 1703 | 6,38 |
1998/1999 | 28 515 | 1875 | 6,58 |
1999/2000 | 32 293 | 2032 | 6,29 |
2000/2001 | 34 338 | 1965 | 5,72 |
2001/2002 | 35 257 | 2078 | 5,87 |
A bombázás évétől csökkent a magyar hallgatók száma a Vajdaságban. Érezhető javulást csak 2002-től tapasztalunk, de ezt bizonyítani még nem tudom, mert a teljes statisztikai adatok késnek.12
A megoldatlan anyanyelvű oktatás miatt a magyar hallgatók tanítási nyelv szerinti megoszlása az állami karokon és főiskolákon igen kedvezőtlen. Mindössze 1/3-uk tanul magyarul vagy részben magyarul (főleg a szabadkai karokon), a hallgatók 2/3-a csak szerb nyelven hallgatja az órákat. Lássuk a 2000/2001. évi adatokat!
8. ábra. A magyar hallgatók tanítási nyelv szerinti megoszlása az állami felsőoktatásban
Forrás: Vajdasági Felsőoktatás Fejlesztési Program
Megállapítható, hogy ha a vajdasági magyarok aránya körülbelül 14% az összes lakosságban, akkor igen kevés a számuk a hallgatók arányában (mindössze 6% körül van). A magyar nemzetiségű hallgatók közül pedig csak 32%-a tanul részben anyanyelvén.
9. ábra. A magyarok aránya az összlakosságbhan és a felsőoktatásban
4.2. A felsőfokú intézmények statisztikája a Vajdaságban
A magyar hallgatók legnagyobb része az Újvidéki Egyetem karain, vagy a vajdasági intézményekben tanul. Elenyésző részük iratkozik a Belgrádi Egyetem karaira, viszonylag elég sokan tanulnak az anyaországban. Az alábbi áttekintésben a hallgatók és a tanárok eloszlását elemzem a vajdasági karokon és főiskolákon. A Vajdaság 9 főiskoláján és az Újvidéki Egyetem (1960-ban alapult állami intézmény) 13 karán (67 szakon) 2002-ben a hallgatók státusza csak kétféle lehet: államilag támogatott vagy önköltséges. Az önköltségesek tandíja karokként változik, attól függően, hogy ex-katedra előadásokat hallgat (olcsóbb) vagy sok a laboratóriumi órája (drágább, mint például az orvosi).
A jelenleg tapasztalt aránytalanságokat az alábbi táblázatban kívánom kimutatni:
21. táblázat. Az összes és a magyar hallgatók és tanárok megoszlása karonként az Újvidéki Egyetemen (2002/2003)
Egyetemi kar neve, székhelye | Összes hallgató
|
Magyar hallgató
|
Összes tanár | Magyar tanerő | Magyar oktatás
|
|
szám | % | |||||
Technológiai Kar, Újvidék | 1227 | 44 | 3,58 | 77 | 11 | Nincs |
Bölcsészettudományi Kar, Újvidék | 3313 | 239 |
7,21 |
282 |
41 |
Teljes magyar oktatás a Magyar Tanszéken 83 hallgatóval. |
Természettudományi –Matematikai Kar, Újvidék | 3982 | 166 |
4,17 |
223 |
20 |
Nincs |
Mezőgazdasági Kar, Újvidék |
2132 |
103 |
4,83 |
175 |
5 |
Nincs |
Műszaki Tudományok Kara, Újvidék |
6839 |
228 |
3,33 |
421 |
14 |
Nincs |
Testnevelési Kar, Újvidék | 726 | 31 | 4,27 | 45 | 2 | Nincs |
Közgazdasági Kar, Szabadka | 6963 | 636 |
9,13 |
88 |
14 |
Az első évben 5 tantárgy magyarul, másodikban 1. |
Építőmérnöki Kar, Szabadka |
484 |
105 |
21,69 |
47 |
18 |
Első évben 5 tantárgy magyarul, másodikban 3 . |
Művészeti Akadémia, Újvidék | 622 | 51 |
8,19 |
143 |
2 |
7+5 magyar színészhallgató részére 12 tantárgy magyar. |
Orvostudományi Kar, Újvidék |
3043 |
179 |
5,88 |
460 |
23 |
Nincs |
Jogtudományi Kar | 3600
(becslés) |
60
(becslés) |
1,66 |
49 |
2 |
Nincs |
Műszaki Kar, Nagybecskerek |
1810 |
114 |
6,29 |
60 |
1 |
Nincs |
Tanítóképző Kar
Zombor és Szabadka kihelyezett tagozat |
683 | 168 |
24,59 |
48 |
11 |
25 tantárgy, vagyis teljes magyar nyelvű képzés!
154-en hallgatják.. |
Karok összesen |
35 424 |
2124 |
5,99 |
2118 |
164 |
5 karon van magyar tagozat. |
22. táblázat. Az összes és a magyar főiskolások és tanárok megoszlása főiskolánként a Vajdaságban (2002/2003)
Főiskola neve, székhelye | Összes hallgató
|
Magyar hallgató
|
Összes tanár | Magyar tanerő | Magyar oktatás
|
|
szám
|
% | |||||
Ügyviteli Főiskola, Újvidék | 6973 | 76 | 1,09 | 54 | 1 | Nincs |
Műszaki Főiskola, Nagybecskerek | 1196 | 97 | 8,11 | 34 | 3 | Nincs |
Műszaki Főiskola, Újvidék | 931 | 24 | 2,57 | 47 | 0 | Nincs |
Műszaki Főiskola, Szabadka | 877 | 444 | 50,63 | 33 | 30 | Teljes magyar nyelvű képzés! |
Óvóképző Főiskola, Újvidék | 454 | 21 | 4,62 | 20 | 4 | 27 tantárgyból 6+6 magyarul hallgatható. |
Óvóképző Főiskola, Szabadka | 259 | 94 | 36,27 | 24 | 4 | 44 elsős, 34 másodikos –
9 tantárgy és 4 praktikum magyarul (80%). |
Óvóképző Főiskola,
Mitrovica |
266 | 2 | 0,75 | 15 | 1 | Nincs |
Óvóképző Főiskola, Kikinda | 1028 | 82 | 7,97 | 10 | 0 | Nincs |
Óvóképző Főiskola, Fehértemplom–Versec | 364 | 6 | 1,65 | 14 | 0 | Nincs |
Főiskolák összesen | 12 348 | 846 | 6,85 | 251 | 43 | 3 főiskolán magyar tagozat. |
23. táblázat. Összesítve a 2002/2003-as iskolaévben
Összesen | Magyarok | ||
szám | % | ||
Egyetemisták | 35 424 | 2124 | 5,99 |
Főiskolások | 12 348 | 846 | 6,85 |
Egyetemi tanár | 2118 | 164 | 7,74 |
Főiskolai tanár | 251 | 43 | 17,13 |
A Vajdaságban egyetemi karokon és főiskolákon munkaviszonyban levő magyarul beszélő tanárok és tanársegédek száma nem túl sok (207), hiszen a vajdasági lakosság összetétele alatt van: a főiskolákon a tanárok 17,13%-a magyar, az összes egyetemi tanárnak pedig csak 7,74%-a magyar. Most nem sorolom ide a nyugdíjas tanárainkat, akiket alkalmakként visszahívnak dolgozni a karokra. A tanárok életéveik szerint fiatalabbak a főiskolákon, korosabbak az egyetemi karokon. Vannak karok, ahol magyarul tudó tanársegédek bizony nem igen vannak, tehát hiányzik az utánpótlás.
A vajdasági magyar nyelvű felsőoktatásban részt vesznek az anyaországi főiskolák kihelyezett tagozatai is (lásd 24. táblázat), habár ilyen külföldi kihelyezett tagozatról az egyetemi törvény nem rendelkezik. Gyakorlatilag már 1996/1997-óta működnek, de nem igazán legálisan. Jogilag konzultációs központként kezelik őket.
24. táblázat. Magyarországi kihelyezett tagozatok, konzultációs központok (2002/2003)
Hallgatók
száma
|
Magyarul tanul
|
Megjegyzés | |
Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar, Budapest; Kertészmérnöki Szak Határon Túli Levelező Tagozata, Zenta | 166 | 100% | A konzultációk magyarul folynak, 2002 végéig 70-en diplomáztak. |
Gábor Dénes Informatikai Főiskola, Budapest–Szabadka | 162 | 100% | A konzultációk magyarul folynak, 2002 végéig 16-an diplomáztak. |
4.3. Szakok, szakmák szerinti megoszlás
Az értelmiségi réteg kialakulásakor az egyetemi szakok megválasztásában fontos szerepet játsszik, hogy egyes szakokon elegendő szakemberünk van, máshol káderhiány lép fel. A vajdasági magyarok esetében például óvó- és tanító már van elég, de középiskolai és egyetemi tanár nagyon hiányzik. Túlteng a természettudományi érdeklődés, és hiány van a humán tudományok terén. Lássuk a magyar hallgatók, majd az oktatók szakok szerinti megoszlását!
25. táblázat. A magyar hallgatók szakmák szerinti megoszlása a vajdasági állami felsőoktatásban (2000/2001)
Szakma | Összes hallgató | Magyar hallgató | |
szám | % | ||
Mérnök (műszaki) | 10 735 | 862 | 8,03 |
Közgazdász, üzleti főiskola | 10 948 | 604 | 10,95 |
Tanító, óvónő | 2996 | 343 | 11,45 |
Bölcsész | 3619 | 254 | 7,02 |
Természettudós | 3650 | 235 | 6,44 |
Orvos | 3090 | 164 | 5,31 |
Mezőgazdász | 3637 | 146 | 4,01 |
Jogász | 4013 | 97 | 2,42 |
Művész | 696 | 61 | 8,76 |
Testnevelő | 1037 | 37 | 3,57 |
Összesen | 44 421 | 2803 | 6,31 |
A fenti adatokból kiemelhető:
– A legtöbb magyar hallgató a közgazdász-, mérnöki (műszaki)- és pedagógiai képzésben vesz részt, amiben nyilván szerepet játszik a képzések földrajzi közelsége is (Szabadka és részben Újvidék).
– A pedagógusképzés területén is nagyobb arányban vesznek részt a magyar nemzetiségűek (főleg a tanítóképzés esetében), ez azonban mégsem jelenti azt, hogy a magyar nyelvű oktatók kérdése megoldott lenne, hiszen egyrészt ezek a hallgatók nem magyar nyelven tanulnak (tanárképzés a Természettudományi–Matematikai Karon), másrészt pedig ez egyenlőtlenül oszlik el az óvodapedagógus és a középiskolai tanárképzés között. Míg előbbinél kielégítő a pedagógusok száma, az utóbbinál egyes szakok esetében már súlyos tanárhiány tapasztalható.
– A jogászképzés területén, sőt az egyes bölcsészeti szakokon és a mezőgazdasági képzésben is a magyar hallgatók alulreprezentáltságával találkozunk.
26. táblázat. Magyar oktatói megoszlás szakok szerint (nem karok szerint), 2000/2001
Szakma | Magyar oktató | |
szám | % | |
Mérnök (műszaki) | 41 | 20 |
Természettudós | 35 | 17 |
Orvos | 34 | 16 |
Bölcsész | 24 | 11 |
Tanító, óvónő | 21 | 10 |
Közgazdász | 20 | 10 |
Mezőgazdász | 20 | 10 |
Jogász | 12 | 6 |
Testnevelő | 5 | 2 |
Művész | 2 | 1 |
Összesen | 203 | 100 |
Részben kielégítő a felsőoktatási káderek száma: a mérnöki, a természettudományi és az orvosi szakon. Nagy a hiány a jogi- és minden társadalomtudományi szakon.
Mivel éppen a pedagógusképzésben és más humán tudományok terén szeretnénk a magyar felsőoktatást pótolni, ezen a területen az anyaországban jelenleg doktorandusképzésben részt vevő vajdasági káderek és a magyarországi vendégprofesszorok megfelelő bekapcsolódását tartjuk fontos lépésnek.
4.4. A felsőfokú képzés empirikus adatok alapján (Mozaik 2001)
Felsőfokú képzésben 387 válaszadó vett részt. Az 1017 kikérdezett mintegy 38%-a tanul tovább főiskolán, egyetemen. A Vajdaságban az Újvidéki Egyetem 13 karán kívül még 9 főiskola van. A mintaadók 41,9%-a főiskolára, 55,3 %-a pedig egyetemre járt. A többség állami iskolába járt (95,1%), néhányan pedig alapítványi vagy magániskolába (ide soroljuk a magyarországi kihelyezett tagozatokat is, vagyis a konzultációs központokat Zentán és Szabadkán). Növekedett a tandíjfizetők száma (32,3%), ami abból adódhat, hogy Jugoszláviában az egyetemek többségén újabban tandíjat kell fizetni. Az egyetemisták státusa kétféle lehet: vagy az állami költségvetés terhére tanul vagy önköltséges, ami a felvételi pontok alapján dől el.
Változatos tanulmányi ágakhoz tartoztak a választott felsőfokú intézmények (lásd 10. ábra). Ezen az oktatási szinten legnépszerűbbnek mutatkoztak a műszaki (25,2%), a pedagógus- (18,4%) és a közgazdászképzések (14,5%). Tudnunk kell, hogy Szabadkán az állami Műszaki Főiskola és a magyarországi Gábor Dénes Főiskola konzultációs központja már teljes magyar nyelvű oktatást biztosít. A zombori Tanítóképző Kar szabadkai kihelyezett tagozatán szintén magyarul folyik a tanítás, a Közgazdasági Kar pedig részlegesen biztosít magyar nyelvű oktatást. Valószínűleg a magyar fiatalokat vonzza az anyanyelven folytatható tanulás lehetősége. Más bölcsész szakokra csak 9,4%-ban jelentkeztek a fiatalok, pedig Újvidéken a BTK-n, a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéken lehetőségük van magyarul tanulni. A vajdasági hallgatók 8,6%-a tanult informatikát. Természettudományi szakon mindössze 6%-uk tanult. A felsőfokú mezőgazdasági képzések elterjedtsége a kérdezetteknél már kisebb (4,4%). Orvostudományokat a kérdezettek 2,9%-a hallgat, kereskedelmet pedig 2,1%.
10. ábra. Felsőfokú képzés szaktípusok szerint
Szerbiában a felsőoktatási intézmények hivatalos nyelve a szerb. Az egyes karokon, a dékán kérésére az Oktatási Miniszter döntése alapján nyílhatnak magyar osztályok és vegyes tannyelvűek is. A mintából a magyar egyetemisták így sokan járnak párhuzamos tannyelvű intézménybe (45,2%), vannak, akik magyar tannyelvűbe iratkozhattak (10,4%), ill. akik Magyarországon tanulnak (7,2%). Szerb nyelvű lehetőségeket választott 31,2%. A válaszadók 62%-a tehát részleges vagy teljes magyar nyelvű a képzésben vesz részt.
11. ábra. Felsőfokú képzés az iskola jellege szerint
4.5. Megoldási lehetőségek – tervek a vajdasági magyar felsőoktatásban13
A nemzetközi felsőoktatási tendenciák és a bolognai deklaráció igényeit megfelelő módon kell elfogadni Szerbiában is. Döntő lesz, hogy a vajdasági karok milyen rugalmasan tudnak alkalmazkodni a kezdeményezések megvalósulására. E szempont mellett a magyar felsőoktatás fejlesztésének irányát és korlátait is megszabják a következő tényezők:
– az egyetem alapításának jogi háttere,
– a délvidéki magyarság demográfiai folyamatai, avagy a tanulók száma,
– a hallgatói bázis mennyiségi és minőségi jellemzői,
– a rendelkezésre álló tanári állomány összetétele.
A felsőoktatás fejlesztésének konkrét lépéseit további szociológiai és gazdasági tényezők határozzák meg:
– a munkaerőpiaci prognózisok (szakmakeresleti oldal),
– a fiatal korosztály szakmaválasztási preferenciái, valamint
– a fejlesztés infrastrukturális és anyagi lehetőségei.
A vajdasági felsőoktatás következő alternatíváiról gondolkodhatunk:14
1. alternatíva: Szabadka–Újvidék–Zenta háromszögben egy vagy két egyetem keretében
Szabadkai Állami Egyetemhez tartozna
– Pedagógiai Fakultás (Óvóképzés, Tanítóképzés és egy- vagy kétszakos tanárképzés elemi iskolák számára) – alapítása folyamatban,
– Politechnikai Kar (Építőmérnöki Kar és a Műszaki Főiskola egyesülésével) – egyesülés tervben
– Közgazdaságtudományi Kar (ezen belül a magyar Üzleti Főiskola),
– legalizálni a magyarországi kihelyezett tagozatokat: budapesti Gábor Dénes Főiskola kihelyezett tagozata Szabadkán, budapesti Szent István Mezőgazdasági Kar, ill. Kertészeti Főiskola Zentán.
Újvidéki Állami Egyetem kereteibe tartozna
– Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék a Bölcsészettudományi Karon,
– Természettudományi Kar (tanári szakok magyarul ),
– Lektorátus,
– Magyar Felsőoktatási Kollégium.
2. alternatíva: A meglévő Újvidéki Egyetem kereteiben fejleszteni a párhuzamos magyar tagozatokat (a jelenlegi állapot fenntartása).
3. alternatíva: Magán vagy vegyes tulajdonú magyar karok alapítása
Ebben az esetben számítanunk kell Magyarország segítségére, és szükséges az érintett kar szerbiai előírásoknak megfelelő akredirálása. Ha kihelyezett tagozatként nyitjuk meg a kart, feltétlenül gondolnunk kell arra, hogy ezt csak akkor tehetjük, ha jelentősen megnövekszik az évenként beiratkozó magyar első éves hallgatók száma (jelenleg kb. 500), és nem konkurál az állami karokon magyarul tanulókkal.
Természetesen a vajdasági tudományos értelmiség a tudományos munka olyan európai szintjére vágyik, amely bekapcsolja őt a nemzetközi akadémiai életbe. A jövő tudományos munkatársainak utánpótlását, a tehetséges fiatalok továbbképzését és a tudományos kutatómunkát minden egyetemi karon, illetve tanszéken követnünk, ápolnunk kell.
5. Összegzés
1. A vajdasági magyarok részvétele az oktatásban lemarad a többségi nemzethez viszonyítva. Ez a lemaradás a magyarság iskolázatlanságát és értelmiségének fogyatkozását okozza. A vajdasági magyarok aránya az összlakosságban 14%. Ehhez viszonyítva a fiatalok saját korosztályukban, és a megfelelő iskolaszinten elmaradnak a többségi nemzet részaránya mögött. Ezek szerint a magyarok iskolázottsági szinje csökken a többségi nemzetéhez képest, így munkába állási esélyei is csökkennek, hiszen ha a szakemberek és az értelmiségiek száma esik, a munkaerőpiac könyörtelenül szelektálja őket.
12. ábra. A magyar diákok aránya a különböző oktatási szinteken
2. A magyar diákok iskolanyelv szerinti megoszlásával nem lehetünk elégedettek, mert ha már általános iskolai szinten kb. 20%-uk szerbül kezdi az iskolát, majd a felsőoktatásban 60–70%-uk nem vizsgázhat anyanyelvén, akkor a magyarul képzett szakemberek száma lecsökken, sőt identitástudatukban (magyar nyelvi kultúra, történelmünk átfogó ismerte stb.) is ezeknek a fiataloknak kevesebb esélyük van magyar értelmiséginek maradni, és anyanyelven alkotni.
27. táblázat. A magyarok száma az egyes oktatási szinteken (2000/2001-es tanév)
Iskolatípus
|
Magyar nemzetiségű tanulók száma | Magyar iskolában tanul | Szerb iskolában tanul
|
|
szám | % | |||
Általános iskola | 23 722 | 19 210 | 4512 | 19% |
Középiskola | 9113 | 6183 | 2929 | 32% |
Főiskola |
816 |
327
(részben magyarul) |
489 |
60% |
Egyetem |
2032 |
610
(részben magyarul) |
1422 |
70% |
3. A megválasztott középiskola már „kanalizálja” a fiatalokat, vagy továbbtanulásra, kreatív munkára, vagy pedig végrehajtó, közepesen szakképzett munkákra. A magyar középiskolába járóknak csak 19,68%-a gimnazista, 39,46%-a négyéves szakközépiskolába jár, 39,25%-a hároméves szakmunkásképző iskolát látogat, 0,67% kétéves szakközépiskolába jár, 0,92% művészeti szakközépiskolát választott. A 2003-as évben megnyitott tehetséggondozó gimnáziumoknak az a feladata, hogy a magyarság elitképzését segítse elő, valamint visszatartsa a tehetségek külföldre vándorlását már az elemi iskola után.
4. Az empirikus adatokból kitűnik, hogy a fiatalok döntő többsége anyanyelvén szeretné folytatni tanulmányait, használható és gyakorlati tudást szerezni. Ehhez igazodnak azok az adatok, melyek szerint a magyarok a magyarul beindult szakokat (pl. pedagógia), e mellett pedig a műszaki szakokat és a közgazdasági képzést választják legszívesebben. Hiányzik azonban a magyarul tudó középiskolai tanár, orvos, bankszakember, menedzser, pszichológus, szociológus, a humán értelmiség általában.
5. A vajdasági tudományos értelmiség a tudományos munka olyan európai szintjére vágyik, amely mindenkor bekapcsolja őt a nemzetközi akadémiai életbe. Ehhez ki kell építeni a magyar felsőoktatási hálózatot – akár a meglévő állami rendszeren belül, akár az új felsőoktatási törvényt bevárva –, új (multietnikus) egyetemet alapítani vagy magyar tagozatokat nyitni.
Felhasznált irodalom
A magyar tannyelvű oktatás helyzete, kulcskérdései és távlatai a Vajdaságban. Újvidék, Vajdasági Magyar Tudományos Társaság, 2002.
A Szabadkai Pedagógiai Kar alapításának elaborátuma. 2002.
Bozóki Antal: Kisebbségi jogok. Dokumentumok és jogrendszer. Újvidék, Forum–Dolgozók Kft., 1995.
Dr. Csehák Kálmán–Dr. Szalma József: A társadalomtudományok jugoszláviai magyar művelői. Újvidék, Vajdasági Magyar Tudományos Társaság, 2000.
Dr. Gábrity Molnár Irén: A fiatal értelmiségképzés lehetőségei. In: Holnaplátók. Ifjúsági közérzetmérleg. Szabadka, Magyarságkutató Tudományos Társaság, 2002.
Dr. Gábrity Molnár Irén–Mirnics Zsuzsa (szerk.): Anyanyelvű oktatásunk. Szabadka, Magyarságkutató Tudományos Társaság, 1997
Dr. Gábrity Molnár Irén–Mirnics Zsuzsa: Fészekhagyó vajdaságiak. Szabadka, Magyarságkutató Tudományos Társaság, 2001.
Dr. Gábrity Molnár Irén–Mirnics Zsuzsa: Vajdasági marasztaló. Szabadka, Magyarságkutató Tudományos Társaság, 2000.
Dr. Gábrity Molnár Irén–Mirnics Zsuzsa (szerk.): Vajdasági útkereső. Szabadka, Magyarságkutató Tudományos Társaság, 1998
Dr. Göncz Lajos: Kétnyelvűség pszichológiája. A magyar–szerbhorvát kétnyelvűség lélektani vizsgálata. Novi Sad, Forum, 1985.
Hogyan tovább a háború után? A vajdasági magyar szellemi élet kör-, kor- és kórképe 92/93. Újvidék, Jugoszláv Művelődési Szövetség–Magyar Szó, 1993.
Köztársasági Oktatási Minisztérium honlapja: www.min.edu.yu
Köztársasági Statisztikai Hivatal honlapja: www.statserb.sr.gov.yu
Létünk (társadalom, tudomány, kultúra). 1972/5; 1988/5; 1990/6; 1991/ 4-5; 1992/1; 1994/1–2. Újvidék, Forum.
Dr. Rehák László (szerk.): Anyanyelv „államnyelv”. Tanulmányok a nemzetek és nemzetiségek nyelvének egyenrangú használatáról Vajdaságban. Újvidék, Forum, 1976.
Dr. Rehák László: Kisebbségtől a nemzetiségig. (Tanulmányok a nyelvhasználatról is az önigazgatású Jugoszláviában). Újvidék, Forum, 1978.
Dr. Ribár Béla (szerk.): A reáltudományok jugoszláviai magyar művelői. Újvidék, Vajdasági Magyar Tudományos Társaság, 1999.
Dr. Szalma József: A vajdasági magyar tudományról és civiltársadalmi szerveződéséről. In: Magyar Tudomány a Vajdaságban – Tudományos műhelyeink és egyetemi oktatásunk. Szerk.: Dr. Ribár Béla–Dr. Szalma József. Újvidék, 1999. 17–37. p.
Dr. Szeli István: Az erózió ellen (tanulmányok, esszék). Újvidék, Forum, 1986.
Szövetségi Statisztikai Hivatal honlapja: www.szs.sr.gov.yu
Tartományi Oktatási Titkárság honlapja: www.psok.org.yu
Dr. Tóth Lajos: Anyanyelvű oktató- és nevelőmunkánk színvonalának emeléséért (neveléstudomány). Újvidék, Ismeretterjesztő füzetek, 1999.
Dr. Tóth Lajos: Magyar nyelvű oktatás a Vajdaságban 1944-től napjainkig. Szabadka, Szabadegyetem–Magyarságkutató Tudományos Társaság, 1994.
Vajdasági felsőoktatás fejlesztési program I. Szabadka–Budapest, 2002.
Vajdasági felsőoktatás fejlesztési program II. Stratégiai vázlat. Budapest, Határon Túli Oktatás Fejlesztéséért Programiroda, 2002.
Vajdasági felsőoktatás fejlesztési program III. Szabadka–Budapest, Magyarságkutató Tudományos Társaság–HTOF, 2003.