Keszegh Béla–Török Tamás (szerk.): Gazdasági váltás Szlovákiában (Lelkes Gábor)

Keszegh Béla–Török Ta­más (sz­erk.): Gaz­da­sá­gi vál­tás Szlo­vá­ki­á­ban. Ko­má­rom, Kem­pe­len Far­kas Tár­sa­ság, 2006, 332 p.

A 2006. jú­ni­us 17-i elő­re­ho­zott szlo­vá­ki­ai par­la­men­ti vá­lasz­tá­sok tét­je a gaz­da­sá­gi és szo­ci­á­lis re­for­mok foly­ta­tá­sa vagy azok mó­do­sí­tá­sa, le­ál­lí­tá­sa, a szo­ci­á­lis kö­vet­kez­mé­nyek eny­hí­té­se volt. A vá­lasz­tá­si ered­mé­nyek­ből ar­ra kö­vet­kez­tet­he­tünk, hogy a szlo­vá­ki­ai vá­lasz­tók több­sé­ge el­uta­sí­tot­ta a gaz­da­sá­gi re­for­mok ed­di­gi üte­mét, sú­lyos­nak érez­te an­nak tár­sa­dal­mi kö­vet­kez­mé­nye­it.
A fen­ti té­nyek a szlo­vá­ki­ai ma­gyar dok­toran­dus­zok és fi­a­tal ku­ta­tók ér­de­ke­it vé­dő Kem­pe­len Far­kas Tár­sa­ság ta­vas­­szal meg­je­lent Gaz­da­sá­gi vál­tás Szlo­vá­ki­á­ban c. ki­ad­vá­nyát kü­lö­nö­sen ak­tu­á­lis­sá te­szik. A pub­li­ká­ci­ó­ban ös­­sze­gyűj­tött ta­nul­má­nyok – a Kem­pe­len Far­kas Tár­sa­ság ál­tal tá­mo­ga­tott ösz­tön­díj­rend­szer­ben részt ve­vő fi­a­tal szak­em­ber­gár­da ku­ta­tá­si ered­mé­nyei – azon tár­sa­dal­mi-gaz­da­sá­gi re­for­mo­kat te­kin­tik át, ame­lyek az el­múlt évek­ben kü­lön­bö­ző eu­ró­pai szak­mai tes­tü­le­tek po­zi­tív kri­ti­ká­ját vív­ták ki, és je­len­tő­sen elő­se­gí­tet­ték az or­szág el­is­mert­sé­gét az Eu­ró­pai Uni­ó­ban. A szer­zők a re­for­mok gaz­da­sá­gi ered­mé­nyes­sé­gé­nek vizs­gá­la­tán túl a re­for­mok tár­sa­dal­mi vissz­hang­ját is elem­zik, ami az el­kö­vet­ke­ző évek so­rán je­len­tős se­gít­sé­get nyújt­hat to­váb­bi köz­po­li­ti­kai vál­to­zá­sok és hos­­szú tá­vú irány­vo­na­lak meg­fo­gal­ma­zá­sá­ban és meg­ha­tá­ro­zá­sá­ban. A tár­sa­ság, fel­is­mer­ve a szlo­vá­ki­ai tár­sa­da­lom­po­li­ti­kai je­len­sé­gek és gaz­da­sá­gi ered­mé­nyek fel­tá­rá­sá­ból ere­dő ta­pasz­ta­lat­át­adás le­he­tő­sé­gét más or­szá­gok szá­má­ra, a ta­nul­má­nyo­kat két nyel­ven, ma­gya­rul és an­go­lul te­szi köz­zé a ki­ad­vány­ban.
Rész­le­te­seb­ben néz­ve a könyv tar­tal­mát, az el­ső fe­je­zet a re­for­mok po­li­ti­kai kör­nye­ze­tét és elő­fel­té­te­le­it mu­tat­ja be. A ta­nul­mány szer­ző­je, Keszegh Bé­la, át­fo­gó ké­pet nyújt az 1989-es rend­szer­vál­to­zást kö­ve­tő más­fél év­ti­zed vál­to­zó gaz­da­ság­po­li­ti­kai és tár­sa­da­lom­po­li­ti­kai idő­sza­ka­i­ról, meg­ál­la­pít­va azt, hogy az 1990-es évek je­len­tős le­ma­ra­dá­sá­ban nagy sze­re­pe volt a ko­ráb­bi hasz­no­sít­ha­tó po­li­ti­kai, tár­sa­dal­mi és gaz­da­sá­gi ta­pasz­ta­lat hi­á­nyá­nak, majd a ké­sőb­bi­ek­ben en­nek volt kö­szön­he­tő a re­for­mok át­fo­gó és bá­tor jel­le­ge.
A kö­tet má­so­dik ta­nul­má­nyá­ban Bara Zol­tán a gaz­da­sá­gi rend­szer­el­mé­let mód­szer­ta­nát al­kal­maz­za a szlo­vá­ki­ai re­form­fo­lya­ma­tok ala­po­sabb át­te­kin­té­sé­hez és meg­ér­té­sé­hez, va­la­mint ös­­sze­fog­la­ló szin­té­zis­ként be­mu­tat­ja az adó­rend­szer, az egész­ség­ügyi és a szo­ci­á­lis el­lá­tó­rend­szer, va­la­mint a mun­ka­erő­pi­ac re­form­lé­pé­se­it.
A kö­vet­ke­ző ta­nul­mány a kö­tet leg­több in­no­vá­ci­ót tar­tal­ma­zó írá­sa, mely­ben Es­té­lyi Krisz­ti­na, Keszegh Bé­la, Ko­vács Pé­ter és Mikóczy Ilo­na a ma­gyar–szlo­vák ha­tár men­tén tör­té­nő mun­ka­erő­moz­gá­sok irá­nyát, mér­té­két, jel­le­gét és irány­vo­na­la­it mu­tat­ja be, vizs­gál­ja azok ha­tá­sa­it a ha­tár men­ti ré­gi­ók gaz­da­sá­gá­ra és tár­sa­dal­mi vál­to­zá­sa­i­ra. A ta­nul­mány el­ső ré­sze a mun­ka­erő­moz­gás jo­gi hát­te­rét vizs­gál­ja, mely­nek ke­re­tén be­lül be­mu­ta­tás­ra ke­rül­nek azok az Eu­ró­pai Unió ál­tal hasz­nált jo­gi fo­gal­mak, ren­del­ke­zé­sek és eset­le­ges jo­gi le­he­tő­sé­gek, ame­lyek a mun­ka­erő moz­gá­sát hi­va­tot­tak ér­tel­mez­ni és fel­ügyel­ni. A jo­gi hát­tér be­mu­ta­tá­sa kü­lön fi­gyel­met szen­tel a mun­ka­erő-köl­csön­zés le­he­tő­sé­ge­i­re és sza­bá­lyo­zá­sá­ra, amely nem várt mér­ték­ben je­lent meg a mun­ka­erő­pi­a­con. A ta­nul­mány má­so­dik ré­sze a mun­ka­erő­moz­gást a gaz­da­sá­gi mu­ta­tók vi­szony­la­tá­ban vizs­gál­ja, mely mu­ta­tók se­gí­te­nek meg­­ér­te­ni bi­zo­nyos tár­sa­dal­mi re­ak­ci­ó­kat, to­váb­bá se­gí­te­nek meg­cá­fol­ni vagy alá­tá­masz­ta­ni a na­pi po­li­ti­kai csa­ták fel­ve­té­se­it és eset­le­ges rém­ké­pe­it. A ta­nul­mány kö­vet­ke­ző ré­sze a té­ma gya­kor­la­ti, mun­ka­ügyi ol­da­lát mu­tat­ja be, va­gyis azt, hogy mű­kö­dik a mun­ka­erő-in­gá­zás a min­den­nap­ok­ban, és mi­lyen kö­rül­mé­nyek idéz­ték elő az in­gá­zók szá­má­nak meg­sok­szo­ro­zó­dá­sát. Ezen fe­je­zet tár­gyal­ja a mun­ka­erő­moz­gás góc­pont­ja­it, ahol az in­gá­zók szá­ma a leg­na­gyobb mér­té­kű, to­váb­bá ké­pet ad ar­ról, hogy az el­múlt más­fél év­ben az in­gá­zók szá­ma mi­lyen ará­nyo­kat öl­tött. Az in­gá­zás mé­re­té­nek be­mu­ta­tá­sá­val pár­hu­za­mo­san be­mu­ta­tás­ra ke­rül a mun­ka­erő­pi­ac át­ala­ku­lá­sa a ha­tár men­tén, amely kü­lön­bö­ző ha­tás­sal volt a tár­sa­da­lom­ra a ha­tár mind­két ol­da­lán, va­la­mint ja­vas­la­tot fo­gal­maz meg egy át­fo­gó ha­tár men­ti mun­ka­ügyi kon­cep­ció ki­dol­go­zá­sá­ra. A ta­nul­mány zá­ró egy­sé­ge a szak­te­rü­let érin­tett kép­vi­se­lő­i­nek vé­le­mé­nyét fog­lal­ja ös­­sze.
A kö­tet ne­gye­dik ta­nul­má­nyát Áren­dás Csa­ba, Du­dás Ta­más, Il­lés Gá­bor és Szinek Kénesy Ma­ri­an­na ír­ta az­zal a cél­lal, hogy be­mu­tas­sa a Szlo­vá­ki­á­ban 2004-ben vég­be­ment adó­re­for­mot és an­nak gaz­da­sá­gi-tár­sa­dal­mi kö­vet­kez­mé­nye­it. A ta­nul­mány szer­zői há­rom fő célt de­fi­ni­ál­tak, me­lyek kö­zül az el­ső, hogy be­mu­tas­sák azo­kat a friss gon­do­la­to­kat és re­for­mo­kat, me­lyek a szlo­vá­ki­ai adó­re­for­mok hát­te­ré­ben áll­tak. A ta­nul­mány má­so­dik fon­tos cél­ja, hogy be­mu­tas­sa a Szlo­vá­ki­á­ban vég­re­haj­tott adó­re­for­mok kö­vet­kez­mé­nye­it, mind a la­kos­ság, mind a szlo­vák gaz­da­sá­gi rend­szer szem­pont­já­ból. A ta­nul­mány har­ma­dik (nem ke­vés­bé fon­tos) cél­ja az, hogy rá­mu­tas­son azok­ra az ele­mek­re a szlo­vák adó­re­form­ban, me­lyek jól si­ke­rül­tek, és azok­ra is, me­lye­ket – a szer­zők sze­rint – nem ta­ná­csos kö­vet­ni egy eset­le­ges más or­szág­ban ter­ve­zen­dő adó­re­form­ban. A fel­ál­lí­tott cé­lo­kat tük­rö­zi a ta­nul­mány szer­ke­ze­ti fel­épí­té­se is, mely há­rom egy­más­ra szer­ve­sen épü­lő rész­ből áll. Az el­ső rész egy be­ve­ze­tő rész, mely be­mu­tat­ja az adó­rend­szer sze­re­pét a mo­dern pi­ac­gaz­da­ság­ban és fel­vá­zol­ja a le­het­sé­ges adó­re­for­mo­kat. Ez a rész ki­te­kin­tést nyújt a kö­zel­múlt­ban vég­re­haj­tott adó­re­for­mok­ra is, me­lyek nagy­ban ins­pi­rál­ták a szlo­vák adó­re­for­mot. A ta­nul­mány má­so­dik ré­sze – ta­lán a leg­fon­to­sabb rész –, mely be­mu­tat­ja a szlo­vák adó­re­form egyes lé­pé­se­it és vá­zol­ja a re­for­mok ha­tá­sát a la­kos­ság­ra néz­ve. A har­ma­dik rész szin­tén a re­for­mok kö­vet­kez­mé­nye­it elem­zi, csak­hogy itt a re­for­mok a költ­ség­ve­tés­re és a gaz­da­sá­gi mu­ta­tók­ra gya­ko­rolt ha­tá­sa ke­rül elő­tér­be.
Ki­rály Zsolt, Kürthy Pé­ter, Sidó Pé­ter és Szá­raz Krisz­ti­na ta­nul­má­nya a szo­ci­á­lis el­lá­tó­rend­szer re­form­ját mu­tat­ja be. A szer­zők fel­vá­zol­ják és rész­le­te­sen elem­zik a szo­ci­á­lis el­lá­tó­rend­szer há­rom fő for­má­ját, a tár­sa­da­lom­biz­to­sí­tás, a szo­ci­á­lis se­gé­lye­zés és a szo­ci­á­lis tá­mo­ga­tás rend­sze­rét. A ta­nul­mány önál­ló rész­ben tag­lal­ja a csa­lád­jo­gi tör­vény re­form­ját, mely szá­mos lé­nye­ges vál­to­zást ho­zott re­a­gál­va az el­múlt évek­ben vég­be­ment de­mog­rá­fi­ai és tár­sa­dal­mi vál­to­zá­sok­ra. A ta­nul­mány a nyug­díj­re­form át­te­kin­té­sé­vel zá­rul, ké­pet ad­va az I–III. pil­lér­ről, va­la­mint a nyug­díj­re­form tár­sa­dal­mi meg­íté­lé­sé­ről.
A ki­ad­vány utol­só ta­nul­má­nyá­ban Bara Zol­tán, Da­ni Ta­más, Fraenkel Emil, Tok­ár Gé­za szer­zői né­gyes a szlo­vá­ki­ai egész­ség­ügyi re­for­mot vizs­gál­ja, mi­köz­ben há­rom kér­dés­kör ke­rül át­te­kin­tés­re. A szer­zők a ta­nul­mány el­ső fe­lé­ben az eu­ró­pai és ame­ri­kai ten­den­ci­á­kat ös­­sze­vet­ve egy ál­ta­lá­nos kör­ké­pet vá­zol­nak fel az ol­va­só szá­má­ra az egész­ség­ügyi rend­sze­rek­ről. A ta­nul­mány má­so­dik ré­szé­ben az el­múlt évek szlo­vá­ki­ai ta­pasz­ta­la­tai és re­form­lé­pé­sei ke­rül­nek be­mu­ta­tás­ra. A ta­nul­mány zá­ró ré­sze a re­form­lé­pé­sek elő­é­let­ét és tár­sa­dal­mi ha­tá­sa­it fog­lal­ja ös­­sze, be­mu­tat­va töb­bek közt a re­for­me­rek né­ze­te­it (az egész­ség­ügyi mi­nisz­ter és kör­nye­ze­te), a po­li­ti­kai pár­tok prog­ram­ja­in ke­resz­tül a po­li­ti­kai hát­te­ret, il­let­ve a szak­ma hoz­zá­ál­lá­sát az egész­ség­ügyi re­form­cso­mag­hoz.
Ös­­sze­gez­ve meg­ál­la­pít­ha­tó, hogy a Kem­pe­len Far­kas Tár­sa­ság ta­nul­mány­kö­te­té­vel a szlo­vá­ki­ai ma­gyar köz­gaz­da­sá­gi szak­iro­da­lom egy hi­ány­pót­ló kö­tet­tel gaz­da­go­dott, mely­nek ér­té­két nö­ve­li, hogy a ta­nul­má­nyok an­gol for­dí­tá­sát is tar­tal­maz­za. Aján­lom e kö­te­tet azok­nak, akik át­te­kin­tést sze­ret­né­nek nyer­ni az el­múlt 8 év re­form­fo­lya­ma­ta­i­ról, ame­lyek­nek kö­szön­he­tő­en Szlo­vá­ki­át sok gaz­da­sá­gi szak­ér­tő „kö­zép-eu­ró­pai kis­tig­ris”-ként jel­lem­zi.

Lel­kes Gá­bor