Márkus Éva: Kisebbségi oktatás – a magyarországi németek

1. Be­ve­ze­tés

A ki­sebb­sé­gi ok­ta­tás­hoz va­ló jog a ki­sebb­sé­ge­ket meg­il­le­tő kul­tu­rá­lis au­to­nó­mia egyik leg­fon­to­sabb lánc­sze­me. A ki­sebb­sé­gi ok­ta­tás meg­va­ló­sí­tá­sá­nak egyik alap­ve­tő fel­té­te­le az ön­azo­nos­ság – egy adott kö­zös­ség nyel­ve, ha­gyo­má­nyai és egyéb kul­tu­rá­lis ér­té­kei – meg­őr­zé­sé­nek. Az ok­ta­tás sze­re­pe azért is kulcs­fon­tos­sá­gú, mert még egy ke­vés­sé as­­szi­mi­lá­ló­dott kö­zös­ség­ben fel­nö­vő gyer­mek sem ké­pes bol­do­gul­ni pusz­tán az „ott­hon­ról ho­zott”, a csa­lá­don be­lül be­szélt, sok­szor ar­cha­i­kus anya­nyel­ven: a kor­sze­rű, az eu­ró­pai kö­ve­tel­mé­nyek­nek és ál­ta­lá­ban a mo­dern tár­sa­da­lom­nak meg­fe­le­lő nyelv­is­me­ret el­sa­já­tí­tá­sa csak is­ko­la­rend­sze­rű kép­zés út­ján biz­tosítható.2

2. A ma­gyar­or­szá­gi né­me­tek nyelv­hasz­ná­la­ta

2001-ben a Köz­pon­ti Sta­tisz­ti­kai Hi­va­tal ada­tai sze­rint a né­met nem­ze­ti­sé­gi né­pes­ség be­csült szá­ma 200-220 ezer volt. A nép­szám­lá­lá­si ada­tok sze­rint vi­szont 1990-ben 37 511, 2001-ben pe­dig 33 792 sze­mély val­lot­ta ma­gát né­met anya­nyel­vű­nek; va­la­mint 1990-ben 30 824, 2001-ben pe­dig 62 233 sze­mély né­met nem­ze­ti­sé­gű­nek. 2001-ben 54%-kal töb­ben val­lot­ták ma­gu­kat né­met nem­ze­ti­sé­gű­nek, mint né­met anya­nyel­vű­nek, ami az utób­bi tíz év tár­sa­dal­mi-po­li­ti­kai fo­lya­ma­ta­i­nak tud­ha­tó be, és ami erő­tel­jes nyel­vi as­­szi­mi­lá­ci­ó­ra utal. Még két ada­tot em­lí­te­nék ez­zel kap­cso­lat­ban: 2001-ben 88 416 sze­mély tar­tot­ta úgy, hogy kö­tő­dik a né­met nem­ze­ti­sé­gi kul­tu­rá­lis ér­té­kek­hez, ha­gyo­má­nyok­hoz, és 53 040 sze­mély nyi­lat­ko­zott úgy, hogy csa­lá­di és ba­rá­ti kö­zös­ség­ben hasz­nál­ja a né­met nyel­vet.
A né­met nyelv 1945 óta gya­kor­la­ti­lag majd­nem ki­zá­ró­lag is­ko­lai nyelv­ként, ill. az idő­sebb ge­ne­rá­ció nyel­ve­ként lé­te­zik. A ma­gyar­or­szá­gi né­me­tek – gyak­ran a jó né­met nyelv­tu­dás el­le­né­re is – egy­más kö­zött for­má­lis és in­for­má­lis hely­ze­tek­ben is ma­gya­rul be­szél­get­nek. Kér­dés, hogy az is­ko­la át­ve­he­ti-e a csa­lá­dok sze­re­pét a nyel­vi szo­ci­a­li­zá­ci­ó­ban. A ma­gyar­or­szá­gi né­met ta­ná­rok a ta­ní­tá­si szü­ne­tek­ben ál­ta­lá­ban ma­gya­rul be­szél­nek di­ák­ja­ik­kal.

3. Tör­vé­nyi hát­tér

Az 1993. évi a nem­ze­ti és et­ni­kai ki­sebb­sé­gek jo­ga­i­ról szó­ló LXXVII. tör­vény 2. fe­je­ze­te az egyé­ni ki­sebb­sé­gi jo­gok kö­zött em­lí­ti, hogy a ki­sebb­ség­hez tar­to­zó sze­mély­nek jo­ga van: a) anya­nyelv­ének, tör­té­nel­mé­nek, kul­tú­rá­já­nak, ha­gyo­má­nya­i­nak meg­is­me­ré­sé­hez, ápo­lá­sá­hoz, gya­ra­pí­tá­sá­hoz, to­vább­adá­sá­hoz; b) részt ven­ni az anya­nyel­vű ok­ta­tás­ban és mű­ve­lő­dés­ben.
A ki­sebb­sé­gek ön­kor­mány­za­ta­i­ról szó­ló 4. fe­je­zet ki­mond­ja, hogy a he­lyi ki­sebb­sé­gi ön­kor­mány­zat in­téz­ményt ala­pít­hat és tart­hat fenn, kü­lö­nö­sen a he­lyi köz­ok­ta­tás te­rü­le­tén. En­nek gya­kor­la­ti meg­va­ló­sí­tá­sa azon­ban aka­dá­lyok­ba üt­kö­zik. A ki­sebb­sé­gi ön­kor­mány­zat­ok a köz­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek lét­re­ho­zá­sá­hoz és mű­köd­te­té­sé­hez nem ren­del­kez­nek meg­fe­le­lő anya­gi for­rás­sal. A 4. fe­je­zet ki­mond­ja to­váb­bá, hogy a ki­sebb­sé­gi ok­ta­tás törzs­anya­gá­nak ki­ala­kí­tá­sá­ban – a fel­ső­ok­ta­tás ki­vé­te­lé­vel – az érin­tett or­szá­gos ön­kor­mány­za­tot egyet­ér­té­si jog il­le­ti meg. Egy­azon ki­sebb­ség­hez tar­to­zó nyolc ta­nu­ló szü­lő­jé­nek ké­ré­se ese­tén ki­sebb­sé­gi osz­tály vagy ta­nu­ló­cso­port in­dí­tá­sa kö­te­le­ző. Az anya­nyel­vű vagy anya­nyel­vi ok­ta­tás több­let­költ­sé­gét az ál­lam, ill. a he­lyi ön­kor­mány­zat vi­se­li. A ki­sebb­sé­gek anya­nyel­vű-anya­nyel­vi ok­ta­tá­sá­hoz az anya­nyel­vű pe­da­gó­gu­sok kép­zé­sé­nek biz­to­sí­tá­sa ál­la­mi fel­adat.
Ma­gyar­or­szá­gon há­rom for­má­ja lé­te­zik a ki­sebb­sé­gi nyelv ok­ta­tá­sá­nak:
– az anya­nyel­vű (tan­nyel­vű);
– a két­nyel­vű, és
– a nyelv­ok­ta­tó for­ma.
Az el­ső tí­pus, ami a nyelv és iden­ti­tás meg­őr­zé­se szem­pont­já­ból a leg­meg­fe­le­lőbb len­ne, a ma­gyar­or­szá­gi né­me­tek szá­má­ra gya­kor­la­ti­lag nem biz­to­sí­tott. A két­nyel­vű ok­ta­tá­si for­ma lé­te­zik, de ko­moly gon­dok­kal küzd a ta­nár­hi­ány mi­att, ugyan­is a ta­nár­kép­zés a né­met nyel­vű szak­ok­ta­tás­hoz nem biz­to­sí­tott.

1. táb­lá­zat. A né­met nem­ze­ti ki­sebb­sé­gi ne­ve­lés­ben, ok­ta­tás­ban nap­pa­li ta­go­za­ton részt ve­vő sze­mé­lyek 1999–2005

Tanév	Óvoda	Általános iskola	Gimnázium	Szakközépiskola	Felsőoktatási intézmények
1999/2000	14 171	46 254	1 699	279	0
2001/2002	13 423	39 692	2 685	601	167
2002/2003	13 333	41 026	2 302	643	163
2003/2004	14 547	46 665	2 188	631	246
2004/2005	14 735	46 722	2 133	508	331

For­rás: www.om.hu.

Egy 2004-es kor­mánybeszá­moló3 sze­rint az 1999/2000-es tan­év­ben 263 né­met ki­sebb­sé­gi óvo­dá­ban ös­­sze­sen 14 171 gyer­mek ta­nult. 2265 né­met tan­nyel­vű cso­port­ban, 11 906 két­nyel­vű cso­port­ban.
Ugyan­eb­ben a tan­év­ben 284 né­met ki­sebb­sé­gi ál­ta­lá­nos is­ko­lá­ban ös­­sze­sen 46 254 di­ák ta­nult. Eb­ből 758 di­ák né­met tan­nyel­vű, 4911 fő két­nyel­vű, és – a túl­nyo­mó több­ség – 40 585 di­ák nyelv­ok­ta­tó is­ko­lá­ban.
2001/2002-ben né­met egy­nyel­vű gim­ná­zi­um nem mű­kö­dött. 19 né­met két­nyel­vű ki­sebb­sé­gi gim­ná­zi­um­ban 653 di­ák ta­nult, míg 5 né­met nyelv­ok­ta­tó ki­sebb­sé­gi gim­ná­zi­um­ban 204 di­ák ta­nult, ös­­sze­sen 857 fő.
Egy­nyel­vű né­met ki­sebb­sé­gi szak­kö­zép­is­ko­la a tár­gyalt idő­szak­ban nem lé­te­zett, egy két­nyel­vű ki­sebb­sé­gi szak­kö­zép­is­ko­lá­ban 245 di­ák ta­nult, 5 nyelv­ok­ta­tó ki­sebb­sé­gi szak­kö­zép­is­ko­lá­ban pe­dig 463 di­ák, ös­­sze­sen 708 fő.
Az ada­tok­ból jól lát­szik, hogy a ki­sebb­sé­gi ok­ta­tás nagy hi­á­nyos­sá­ga a szak­kép­zés te­rü­le­tén je­lent­ke­zik. Az ál­ta­lá­nos is­ko­lát vég­zett nem­ze­ti­sé­gi ta­nu­lók ma­gyar ok­ta­tá­si nyel­vű szak­kö­zép­is­ko­lá­ba ke­rül­ve el­veszt­he­tik nyelv­tu­dá­su­kat és az ál­ta­lá­nos is­ko­lá­ban meg­szer­zett nem­ze­ti­sé­gi iden­ti­tá­su­kat.
A né­met nyelv spe­ci­á­lis hely­ze­té­ből, presz­tí­zsé­ből kö­vet­ke­ző­en nem csak a né­met nem­ze­ti­sé­gi di­á­kok vesz­nek részt a nem­ze­ti­sé­gi ok­ta­tás­ban, ha­nem más ki­sebb­ség­hez tar­to­zók, ill. a több­sé­gi nem­zet­hez tar­to­zók is.

4. A ki­sebb­sé­gi ok­ta­tás cél­jai

A Ma­gyar­or­szá­gi Né­me­tek Or­szá­gos Ön­kor­mány­za­ta (MNOÖ) kon­cep­ci­ó­ja sze­rint a ki­sebb­sé­gi ok­ta­tás el­sőd­le­ges cél­ja az iden­ti­tás meg­őr­zé­se, ill. tu­da­to­sí­tá­sa. A ki­sebb­sé­gi ok­ta­tás­ban tö­re­ked­ni kell a né­met stan­dard nyelv írott és be­szélt for­má­já­nak meg­ér­té­sé­re és ak­tív hasz­ná­la­tá­ra, de a mo­dern né­met nyelv né­hány va­ri­án­sá­nak, ill. a még lé­te­ző ma­gyar­or­szá­gi né­met nyelv­já­rás­ok el­sa­já­tí­tá­sá­ra is. A ma­gyar­or­szá­gi né­met kö­zös­ség kul­tú­rá­já­nak, szo­ká­sa­i­nak, nép­köl­té­szet­ének, nép­raj­zá­nak és nép­ze­né­jé­nek ápo­lá­sa és meg­tar­tá­sa fon­tos fel­adat. Ezen kul­tu­rá­lis ha­gyo­má­nyok alap­ja­in le­het egy új, a mul­ti­kul­turális Eu­ró­pá­nak meg­fe­le­lő ma­gyar­or­szá­gi né­met iden­ti­tás szi­lárd alap­ja­it le­rak­ni. A mul­ti­kul­turális tár­sa­da­lom ér­té­ke­i­nek a ki­fe­je­zé­sén ke­resz­tül le­het to­le­ran­ci­á­ra, a más­ság el­fo­ga­dá­sá­ra, az interkul­turális meg­ér­tés­re ne­vel­ni. Az ok­ta­tás­ban meg­fe­le­lő he­lyet kell kap­nia a több­sé­gi nem­zet és a ki­sebb­ség kul­tú­rá­já­nak, tör­té­nel­mé­nek, ill. az országis­meretnek.

4.1. A je­len­le­gi ok­ta­tá­si-ne­ve­lé­si rend­szer hi­á­nyos­sá­gai

Az óvo­dá­ba és az ál­ta­lá­nos is­ko­lá­ba a gyer­me­kek több­sé­ge (anya)nyelv­tudás nél­kül ér­ke­zik. A szü­lők és az óvo­da­pe­da­gó­gu­sok egy ré­sze tart a né­met egy­nyel­vű, ill. a két­nyel­vű ok­ta­tás eset­le­ges (kép­zelt) hát­rá­nya­i­tól, mi­sze­rint ez az ok­ta­tá­si for­ma a gyer­me­kek pszi­chés és nyel­vi fej­lő­dé­sét ne­ga­tív irány­ban be­fo­lyá­sol­ja. Ke­vés a nyel­vi­leg és mód­szer­ta­ni­lag meg­fe­le­lő­en kép­zett óvo­da­pe­da­gó­gus, aki a gyer­me­kek egy, ill. két­nyel­vű ok­ta­tá­sát biz­to­sí­ta­ni tud­ná. Az óvo­dai nem­ze­ti­sé­gi ne­ve­lés alap­ve­tő cél­ja, hogy a gyer­me­kek né­met és ma­gyar nyelv­tu­dá­sa kö­zöt­ti kü­lönb­sé­ge­ket az is­ko­lá­ba ke­rü­lé­sig ki­egyen­lít­se, hogy ugyan­olyan jól tud­ják ma­gu­kat ma­gya­rul és né­me­tül is ki­fe­jez­ni.
Az MKM 32/1997-es mi­nisz­te­ri ren­de­le­te két ne­ve­lé­si for­mát en­ge­dé­lyez a ki­sebb­sé­gi óvo­dák­ban: a két­nyel­vű ne­ve­lést és a ki­zá­ró­lag a ki­sebb­sé­gi nyel­ven tör­té­nő ne­ve­lést. 1999. szep­tem­ber 1-jé­től a nyelv­ok­ta­tó ne­ve­lés nem le­het­sé­ges a ki­sebb­sé­gi óvo­dák­ban.
A MNOÖ tá­mo­gat­ja a két­nyel­vű ne­ve­lé­si for­mát, de sze­ret­né meg­kön­­nyí­te­ni az át­me­ne­tet az egy­nyel­vű né­met ne­ve­lé­si for­ma fe­lé. Így le­het­ne tá­mo­gat­ni a gyer­me­kek nyel­vi fej­lő­dé­sét, ami ta­lán he­lyet­te­sít­het­né a né­met anya­nyel­vű csa­lá­di kör­nye­zet hi­á­nyát, és le­he­tő­sé­get nyúj­ta­na egy né­met nyel­vű szo­ci­a­li­zá­ci­ó­ra. Az óvo­da­pe­da­gó­gu­si ál­lá­sok alul­fi­ze­tett­sé­gük mi­att nem elég­gé von­zók, ezért a jó nyel­vi ké­pes­sé­gű óvo­da­pe­da­gó­gu­sok és ta­ná­rok in­kább a gaz­da­sá­gi élet­ben he­lyez­ked­nek el. A két­nyel­vű ok­ta­tás be­ve­ze­té­sét to­vább hát­rál­tat­ja a nem ki­elé­gí­tő tan­könyv­el­lá­tott­ság, a meg­fe­le­lő tan­esz­kö­zök hi­á­nya.
Az ál­ta­lá­nos is­ko­lák­ban a nyelv­ok­ta­tó for­ma nem fe­lel meg az ef­fek­tív ki­sebb­sé­gi ok­ta­tás kri­té­ri­u­ma­i­nak. Az ilyen is­ko­lák­ban vég­zett ta­nu­lók je­len­tős ré­szé­nek né­met nyelv­tu­dá­sa na­gyon sze­rény. A fen­ti sta­tisz­ti­kai ada­tok­ból nyil­ván­va­ló, hogy a di­á­kok túl­nyo­mó több­sé­ge (több mint 40 000 di­ák) ilyen tí­pu­sú is­ko­lá­ban ta­nul. A két­nyel­vű is­ko­lák szá­ma erő­sen le­csök­kent az MKM 32/1997-es mi­nisz­te­ri ren­de­le­te óta – 1998. szep­tem­ber 1-jén lé­pett élet­be –, ugyan­is az is­ko­lák nem ké­pe­sek meg­fe­lel­ni az eb­ben le­fek­te­tett szi­go­rú kö­ve­tel­mé­nyek­nek. A leg­több ki­sebb­sé­gi ál­ta­lá­nos is­ko­la a nyelv­ok­ta­tó tí­pust vá­lasz­tot­ta. Rész­ben a szak­ta­nár­hi­ány mi­att – ke­vés a meg­fe­le­lő (sza­k)nyelv­tudás­sal bí­ró tan­erő –, rész­ben a szü­lők azon fé­lel­me mi­att, hogy gyer­me­kü­ket az ál­ta­lá­nos is­ko­la, ill. a gim­ná­zi­um be­fe­je­zé­se után a to­vább­ta­nu­lás­kor hát­rá­nyok érik. A szak­tan­tár­gyak fel­vé­te­li vizs­gá­ja ugyan­is Ma­gyar­or­szá­gon ki­zá­ró­lag ma­gyar nyel­ven tör­té­nik, ami hát­rányt je­lent, mert a ma­gyar nyel­vű ki­fe­je­ző­kés­zség hi­á­nyos­sá­gai a fel­vé­te­li bi­zott­ság sze­mé­ben tu­dás­hi­ány­ként je­len­nek meg. Jó vol­na el­ér­ni, hogy a ki­sebb­sé­gi ta­nu­lók a fel­vé­te­li vizs­gát anya­nyel­v­ükön te­hes­sék le.
A MNOÖ cél­ja az egy­nyel­vű né­met ki­sebb­sé­gi ok­ta­tás be­ve­ze­té­sé­nek tá­mo­ga­tá­sa, amely­hez a két­nyel­vű is­ko­lá­kon át ve­zet az út. Ezért tá­mo­ga­tan­dók azon is­ko­lák, ame­lyek a két­nyel­vű ok­ta­tást kí­ván­ják be­ve­zet­ni, ill. meg kí­ván­ják tar­ta­ni. A ta­nár­hi­ány le­küz­dé­sé­re meg­ol­dást je­lent­het­nek a mo­bil ta­ná­rok, ill. a kis­tér­sé­gi, is­ko­lák kö­zöt­ti meg­ál­la­po­dá­sok.

5. Óvo­dák

Az óvo­da a ki­sebb­sé­gi ne­ve­lés je­len­tős lánc­sze­me. Ez pó­tol­hat­ja a csa­lád­ban több­nyi­re el­ve­szett nyel­vi kö­ze­get. En­nek el­le­né­re a nem­ze­ti­sé­gi óvo­dai ne­ve­lés­nek még szak­fel­ada­ti szá­ma sinc­s. Nincs meg­ha­tá­roz­va, hogy mi­lyen mi­nő­sé­gi kri­té­ri­u­mok men­tén ne­vez­he­ti ma­gát egy in­téz­mény két­nyel­vű nem­ze­ti­sé­gi óvo­dá­nak. A mi­nő­ség­biz­to­sí­tást nem az adott nem­ze­ti­ség szak­ér­tői vég­zik; szi­go­rí­ta­ni kel­le­ne a szak­ér­tői lis­tá­ra ke­rü­lés fel­tét­ele­it is.4
Az MKM 32/1997-es mi­nisz­te­ri ren­de­le­te két ne­ve­lé­si for­mát en­ge­dé­lyez a ki­sebb­sé­gi óvo­dák­ban:
– a két­nyel­vű ne­ve­lést, ill.
– a ki­zá­ró­lag a ki­sebb­sé­gi nyel­ven tör­té­nő ne­ve­lést.
A ma­gyar­or­szá­gi né­met gyer­me­kek túl­nyo­mó több­sé­ge né­met nyelv­tu­dás nél­kül ke­rül az óvo­dá­ba, ugyan­is a csa­lád­ban nincs le­he­tő­sé­gük a nem­ze­ti­sé­gi nyelv el­sa­já­tí­tá­sá­ra. Ezt a fel­ada­tot az óvo­dá­nak kel­le­ne át­vál­lal­nia. 2000-ben 263 né­met ki­sebb­sé­gi óvo­dá­ban ös­­sze­sen 14 171 gyer­mek ta­nult: 2265 fő né­met tan­nyel­vű cso­port­ban, 11 906 fő két­nyel­vű cso­port­ban. 623 óvo­da­pe­da­gó­gus lát­ta el a ne­ve­lé­si fel­ada­to­kat, kö­zü­lük 148 nem ren­del­ke­zett nyel­vi kép­zett­ség­gel, 121 fő pe­dig nyelv­vizs­gá­val „ta­ní­tott”.
Az óvo­dák­ban en­nek meg­fe­le­lő­en a kö­vet­ke­ző nyel­vi­fog­lal­ko­zás-tí­pu­sok ala­kul­tak ki:
1. Kb. 20 per­ces né­met nyel­vi fog­lal­ko­zá­sok he­ti 1-2 al­ka­lom­mal. A gyer­me­kek meg­ta­nul­nak né­hány dalt, rí­met, ki­szá­mo­lót, kö­zel 300 szót, ki­fe­je­zést né­met nyel­ven, de gya­kor­la­ti­lag nem ér­te­nek, és nem be­szél­nek né­me­tül.
2. Ba­ra­nya me­gyé­ben mű­kö­dő tí­pus az ún. „né­met” óvo­da. A hét négy nap­ján a tel­jes óvo­dai sze­mély­zet min­den hely­zet­ben né­me­tül be­szél a gye­re­kek­kel. 1990-ben 8 ilyen óvo­da mű­kö­dött.
3. A „sop­ro­ni óvo­dai mo­dell” 1994 óta lé­te­zik. Kez­det­ben két óvo­da­pe­da­gó­gus fog­lal­ko­zik a gye­re­kek­kel, egy né­met és egy ma­gyar. Utób­bi fél-­e­gy év le­tel­té­vel ki­vá­lik a cso­port­ból, mely így egy­nyel­vű­ként mű­kö­dik to­vább. Az egyik Győr-Moson-Sopron me­gyei né­met ön­kor­mány­zat Egy sze­mély – egy nyelv (Eine Per­son – eine Sprache) cím­mel in­dí­tott óvo­dai prog­ra­mot. En­nek ke­re­té­ben Auszt­ri­á­ból uta­zik át egy óvó­nő az óvo­dá­ba, amely­nek költ­sé­ge­it két oszt­rák kis­vá­ros ön­kor­mány­za­ta, va­la­mint a ki­sebb­sé­gi ön­kor­mány­zat fe­de­zi.
A Ma­gyar­or­szá­gi Né­me­tek Ál­ta­lá­nos Mű­ve­lő­dé­si Köz­pont­ja óvo­dá­ja a ki­len­ce­dik ne­ve­lé­si évét kezd­te (2005). Az óvo­da be­fo­ga­dó­ké­pes­sé­ge 100 fő, de a túl­je­lent­ke­zés, az óri­á­si szü­lői ér­dek­lő­dés mi­att 2005. szep­tember 1-jén 107 gyer­mek kezd­te meg óvo­dás éve­it. A Szi­vár­vány és a Ka­ti­ca cso­por­tok­ban az Eine Per­son – eine Sprache mo­dell szel­le­mé­ben fo­lyik a mun­ka. A sze­mé­lyi fel­té­te­lek min­den cso­port­ban biz­to­sí­tot­tak. (A Ka­ti­ca cso­port­ban fél évig egy né­met fő­is­ko­lás fi­a­tal­em­ber vég­zi pe­da­gó­gi­ai gya­kor­la­tát). Az óvo­da az Eöt­vös Jó­zsef Fő­is­ko­la né­met nem­ze­ti­sé­gi óvo­da­pe­da­gó­gus hall­ga­tó­i­nak gya­kor­ló­he­lye. A II. éve­sek a Ka­ti­ca, a III. éve­sek a Szi­vár­vány cso­port­ban vég­zik gya­kor­la­tu­kat a szak­ve­ze­tő óvó­nő irá­nyí­tá­sá­val.
Nagy gond a nem­ze­ti­sé­gi óvo­da­pe­da­gó­gus-kép­zés. A becs­lé­sek sze­rint kb. 120 óvo­da­pe­da­gó­gus­ra len­ne szük­ség a nem­ze­ti­sé­gi óvo­dák­ban, en­nek el­le­né­re max. 30 főt ké­pez­nek, me­lyek jó ré­sze az ala­csony fi­ze­tés mi­att más szak­má­ban he­lyez­ke­dik el.

6. Ál­ta­lá­nos is­ko­lák

2000-ben 284 né­met ki­sebb­sé­gi ál­ta­lá­nos is­ko­lá­ban ös­­sze­sen 46 254 di­ák ta­nult. Eb­ből 758 di­ák né­met tan­nyel­vű, 4911 két­nyel­vű, 40 585 di­ák pe­dig nyelv­ok­ta­tó is­ko­lá­ban. A leg­ré­geb­bi né­met nem­ze­ti­sé­gi is­ko­la Katymáron (1890), Bács­bokodon (1921), Dun­abogdány­ban (1936), Mári­a­hal­mon (1947), Sze­der­kény­ben (1948), Mec­sekná­das­don (1951), Csá­szár­töl­té­sen (1952), Ha­jó­son (1952), Hartán (1952), Ikladon (1952), Tak­sony­ban (1952), Nemes­ná­dud­varon (1953), Lány­csó­kon (1955) és Heren­den (1956) mű­kö­dik.
A né­met nem­ze­ti­sé­gi ok­ta­tás­nak há­rom for­má­ja ala­kult ki a nem­ze­ti­sé­gi ál­ta­lá­nos is­ko­lák­ban:
– Ha­gyo­má­nyos tí­pus: he­ti 5 né­met­óra, a ta­ní­tás nyel­ve a ma­gyar.
– Bő­ví­tett nyelv­ok­ta­tó for­ma: a nyelv­órák szá­ma az 1. év­fo­lyam­tól kez­dő­dő­en he­ti 5 óra, a ta­ní­tás nyel­ve a ma­gyar. Egyi­de­jű­leg leg­alább há­rom szak­tan­tárgy a ki­sebb­ség nyel­vén tör­té­nő ta­nu­lá­sát kell le­he­tő­vé ten­ni. Biz­to­sí­ta­ni kell, hogy a ki­sebb­ség nyel­vén ta­ní­tott szak­tár­gyak, va­la­mint az anya­nyelv és iro­da­lom leg­alább 35%-át te­gye ki a he­ti tel­jes óra­szám­nak.
– Két­nyel­vű ok­ta­tá­si for­ma: he­ti 10-15 órá­ban (bár az anya­nyel­ven ta­ní­tott órák szá­ma év­fo­lya­mon­ként na­gyon el­té­rő le­het). A ma­gyar nyelv és iro­da­lom ki­vé­te­lé­vel bár­mely tan­tárgy ta­nít­ha­tó a ki­sebb­ség nyel­vén, de leg­alább há­rom tan­tár­gyat a ki­sebb­ség nyel­vén kell ta­ní­ta­ni a he­ti kö­te­le­ző óra­ke­ret mi­ni­mum 50%-ában.
A nyelv­ta­nu­ló cso­por­tok át­la­gos lét­szá­ma 2004-ben az MNOÖ fel­mé­ré­se sze­rint 11 fő. Az is­ko­lák túl­nyo­mó több­sé­gé­ben 8-16 di­ák ta­nul egy cso­port­ban. Az el­ső, ha­gyo­má­nyos tí­pus­hoz tar­to­zó „nem­ze­ti­sé­gi” is­ko­lák tu­laj­don­kép­pen ma­gyar is­ko­lák, me­lyek egyes osz­tá­lyok­ban a né­me­tet mint ide­gen nyel­vet ok­tat­ják, a di­á­kok nyelv­tu­dá­sa nem ki­elé­gí­tő. A két­nyel­vű is­ko­lák olyan nem­ze­ti­sé­gi is­ko­lák, ahol egyes osz­tá­lyok­ban két nyel­ven fo­lyik az ok­ta­tás: bi­zo­nyos tan­tár­gya­kat né­me­tül ta­ní­ta­nak. Az MNOÖ 2004-es fel­mé­ré­se sze­rint ezek a kö­vet­ke­zők: ének-ze­ne, tör­té­ne­lem, föld­rajz, kör­nye­zet­is­me­ret, nép­is­me­ret, ter­mé­szet­is­me­ret, rajz; az is­ko­lák ki­sebb szá­má­ban a bi­o­ló­gia, a test­ne­ve­lés, a tech­ni­ka, a ma­te­ma­ti­ka, a fi­zi­ka és az osz­tály­fő­nö­ki óra. A di­á­kok eb­ben az ok­ta­tá­si for­má­ban jól meg­ta­nul­nak né­me­tül. Saj­nos nem min­den­ki­nek van le­he­tő­sé­ge nem­ze­ti­sé­gi kö­zép- vagy szak­is­ko­lá­ban to­vább­foly­tat­ni ta­nul­má­nya­it, ugyan­is ezek szá­ma na­gyon cse­kély. Né­hány pró­bál­ko­zás­tól el­te­kint­ve nem fo­lyik nem­ze­ti­sé­gi ok­ta­tás a szak­kö­zép- és a szak­mun­kás­kép­ző is­ko­lák­ban. A ki­sebb­sé­gek szá­má­ra is sok­szak­más kép­zé­si rend­szert kel­le­ne kí­nál­ni, mi­vel a kor­osz­tály je­len­tős ré­sze ilyen in­téz­mé­nyek­ben foly­tat­ja ta­nul­má­nya­it. Meg kel­le­ne te­rem­te­ni a nem­ze­ti­sé­gi nyel­ven fo­lyó szak­kép­zés le­he­tő­sé­gét, hogy a ki­sebb­sé­gi kö­zös­sé­gek szá­má­ra „ne ves­­sze­nek el” azok a 8 osz­tályt vég­zett fi­a­ta­lok, akik nem nem­ze­ti­sé­gi gim­ná­zi­um­ban ta­nul­nak to­vább.

6.1. A nem­ze­ti­sé­gi ok­ta­tás sze­mé­lyi és tár­gyi fel­tét­elei

Az ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek több­sé­ge csak a nyelv­ok­ta­tó ki­sebb­sé­gi ok­ta­tást tud­ja meg­szer­vez­ni. A két­nyel­vű ok­ta­tás be­ve­ze­té­sé­vel több he­lyen is pró­bál­koz­tak, an­nak fel­tét­ele­it azon­ban hos­­szabb tá­von, fo­lya­ma­to­san ne­héz tel­je­sí­te­ni, mi­vel a szak­tan­tár­gyak ok­ta­tá­sá­ra nin­cse­nek nem­ze­ti­sé­gi nyel­ven is ok­tat­ni ké­pes pe­da­gó­gu­sok. Nem fo­lyik olyan nem­ze­ti­sé­gi ta­nár­kép­zés, mely le­he­tő­vé ten­né a köz­is­me­re­ti tan­tár­gyak nem­ze­ti­sé­gi nyel­ven tör­té­nő ta­ní­tá­sát. A né­met nyel­vet jól be­szé­lő nem­ze­ti­sé­gi pe­da­gó­gu­sok pá­lya­el­ha­gyá­sa – az ala­csony köz­al­kal­ma­zot­ti fi­ze­tés és a nyelv­pót­lék prob­lé­má­ja mi­att – gya­ko­ri je­len­ség. A nem­ze­ti­sé­gi pe­da­gó­gu­sok túl­ter­helt­sé­gé­vel és több­let­mun­ká­já­val nem ará­nyos anya­gi meg­be­csült­sé­gük. Az ala­csony ke­re­se­tek mi­att a nyel­vet be­szé­lő, ta­ná­ri dip­lo­má­val ren­del­ke­zők kö­zül egy­re töb­ben he­lyez­ked­nek el a ver­seny­szfé­rá­ban. A prob­lé­ma meg­ol­dá­sa ér­de­ké­ben anya­nyel­vű ven­dég­ta­ná­ro­kat al­kal­maz­nak. Egy is­ko­lá­ban (a for­rás nem ad­ta meg az in­téz­mény ne­vét) ven­dég­ta­ná­rok ok­tat­ják a szak­tan­tár­gya­kat, gon­dot okoz azon­ban, hogy az Auszt­ri­á­ból ér­ke­ző ven­dég­ta­ná­rok al­kal­ma­zá­sá­hoz szük­sé­ges pénz­ügyi for­rá­sok nin­cse­nek fo­lya­ma­to­san biz­to­sít­va az in­téz­mé­nyek­ben.
A ki­sebb­sé­gi tan­könyv­el­lá­tás sem meg­ol­dott. Bár bő­vült a tan­könyv­kí­ná­lat, de bi­zo­nyos év­fo­lyam­ok­ban a nem­ze­ti­sé­gi ok­ta­tás egy­más­ra épü­lő tan­könyv­csa­lád­jai, to­váb­bá az adott ki­sebb­ség nyel­vén írt – a szak­tár­gyak ta­ní­tá­sá­hoz szük­sé­ges – tan­köny­vek hi­á­nyoz­nak. A tan­könyv­el­lá­tás mel­lett na­gyon fon­tos len­ne a nem­ze­ti­sé­gi is­ko­lák meg­fe­le­lő mód­szer­ta­ni anya­gok­kal, szem­lél­te­tő esz­kö­zök­kel tör­té­nő fel­sze­re­lé­se. A tan­köny­ve­ken túl a nem­ze­ti­sé­gi ok­ta­tás egyéb tan­esz­kö­ze­it is kor­sze­rű­sí­te­ni kel­le­ne a mi­nő­sé­gi kép­zés biz­to­sí­tá­sa érdekében.5

6.2. Fi­nan­szí­ro­zá­si gon­dok

A ne­ve­lé­si-ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek ve­ze­tői a fenn­tar­tó ön­kor­mány­zat­ok­tól ál­ta­lá­ban nem kap­nak rész­le­tes tá­jé­koz­ta­ta­tást in­téz­mé­nyük pénz­ügyi hát­te­ré­ről. A ki­egé­szí­tő nor­ma­tí­vát min­den ki­sebb­sé­gi ok­ta­tást vég­ző in­téz­mény meg­kap­ja, de ez a gya­kor­lat­ban azt je­len­ti, hogy a te­le­pü­lé­si ön­kor­mány­zat az in­téz­mény ön­kor­mány­za­ti tá­mo­ga­tá­sát a ki­egé­szí­tő nor­ma­tí­va ös­­sze­gé­vel csök­ken­ti. Így elő­for­dul­hat, hogy a nem­ze­ti­sé­gi ok­ta­tá­si-ne­ve­lé­si in­téz­mény ös­­szes­sé­gé­ben ke­ve­sebb tá­mo­ga­tást kap a te­le­pü­lé­si ön­kor­mány­zat­tól, mint a töb­bi ok­ta­tá­si in­téz­mény a településen.6
A Ma­gyar Köz­löny 2005-ben kö­zöl­te a ma­gyar­or­szá­gi né­met nem­ze­ti­sé­gi is­ko­lák­ra vo­nat­ko­zó egy­sé­ges, rész­le­tes kö­ve­tel­mény­rend­szert. Pl. or­szág- és nép­is­me­ret tan­tárgy­ból a 4. év­fo­lyam vé­gé­re egy di­ák­nak is­mer­nie kell la­kó­he­lye ré­gi épü­le­te­it, a nö­vé­nyek, az ál­la­tok és a ro­kon­sá­gi fo­kok táj­nyel­vi el­ne­ve­zé­sét, a nép­szo­ká­so­kat, a rí­me­ket, a da­lo­kat, a köz­mon­dá­so­kat. A 6. év­fo­lyam el­vég­zé­se után is­mer­nie kell a ma­gyar­or­szá­gi né­me­tek fő te­le­pü­lé­si te­rü­le­te­it, a né­me­tek be­te­le­pü­lé­sé­nek oka­it, a ger­má­nok leg­fon­to­sabb is­te­ne­it, leg­alább egy ger­mán mon­dát, a he­lyi nyelv­já­rás hang­ta­ni és le­xi­kai sa­já­tos­sá­ga­it, a ré­gi kony­ha leg­fon­to­sabb bú­tor­da­rab­ja­it, a ré­gi éte­le­ket, ru­ha­da­ra­bo­kat. A 8. év­fo­lyam vé­gén fel kell tud­nia so­rol­ni egy di­ák­nak a Ma­gyar­or­szá­gon élő nem­ze­ti­sé­ge­ket és leg­fon­to­sabb jo­ga­i­kat, a Ma­gyar­or­szá­gon be­szélt há­rom nyelv­já­rá­si cso­por­tot és ezek leg­főbb jel­lem­ző­it, há­rom né­met szár­ma­zá­sú ma­gyar mű­vészt és fő mű­vü­ket, a leg­is­mer­tebb ré­gi ün­ne­pi éte­le­ket és az ün­ne­pi vi­se­let leg­fon­to­sabb da­rab­ja­it.
Eze­ket a kö­ve­tel­mé­nye­ket az is­ko­lák be­épít­he­tik sa­ját he­lyi tan­terv­ük­be. A ki­sebb­sé­gi nép­is­me­ret tan­tárgy a hi­va­ta­lo­san sza­bá­lyo­zott for­má­ja ezen nem­ze­ti­sé­gi tar­tal­mak köz­ve­tí­té­sé­nek. Ok­ta­tá­sa az 1. év­fo­lyam­tól kez­dő­dik. Az MNOÖ 2004-es fel­mé­ré­se sze­rint ezt a tan­tár­gyat az is­ko­lák több­sé­ge más tan­tár­gyak­ba in­teg­rál­va ta­nít­ja, csak kis szá­za­lé­kuk, becs­lé­sek sze­rint kb. 16% önál­ló tan­tárgy­ként. A nép­is­me­ret ok­ta­tá­sá­ra az 1–4. év­fo­lya­mon leg­ke­ve­sebb évi 18 órát, a fel­sőbb év­fo­lya­m­okon pe­dig leg­ke­ve­sebb évi 37 órát kell for­dí­ta­ni, füg­get­le­nül at­tól, hogy önál­ló tan­tárgy­ként vagy in­teg­rál­tan ok­tat­ják azt. A tan­tárgy cél­ja a nem­ze­ti­sé­gi is­me­ret­anyag át­adá­sa és az iden­ti­tás erő­sí­té­se, ugyan­is a di­á­kok csa­lád­juk­ban nem min­dig ta­lál­koz­nak a nem­ze­ti­sé­gi ho­va­tar­to­zás ér­zé­sé­vel, ezért en­nek ki­ala­kí­tá­sa a ta­ná­rok­ra há­rul.
A ba­jai Ma­gyar­or­szá­gi Né­me­tek Ál­ta­lá­nos Mű­ve­lő­dé­si Köz­pont­já­ban (MNÁMK) (Ungarndeutsches Bil­dungszen­trum Ba­ja – UBZ)7 je­len­leg a kö­vet­ke­ző in­téz­mény­egy­sé­gek mű­köd­nek:
– óvo­da;
– ál­ta­lá­nos is­ko­la;
– gim­ná­zi­um;
– kol­lé­gi­um;
– to­vább­kép­ző in­té­zet;
– köz­mű­ve­lő­dé­si in­téz­mény­egy­ség.
Az MNÁMK a III. Bé­la Gim­ná­zi­um né­met nem­ze­ti­sé­gi ta­go­za­ta­ként kezd­te mű­kö­dé­sét az 1956/1957-es tan­év­ben 1 osz­tál­­lyal. Min­den tan­tár­gyat né­met nyel­ven ta­ní­tot­tak ki­vé­ve a ma­gyar nyelv és iro­dal­mat. 1959. már­ci­us 3-án az is­ko­la Né­met Nyel­vű Gim­ná­zi­um né­ven önál­ló in­téz­mén­­nyé vált. Az ed­di­gi tel­jes né­met­nyel­vű­sé­get fo­ko­za­to­san vál­tot­ta fel a két­nyel­vű­ség. Az 1960/1961-es tan­év­től a re­ál­tár­gya­kat ma­gyar, a hu­mán tár­gya­kat né­met nyel­ven ta­ní­tot­ták. 1960. ok­tó­ber 29-én a Né­met Nyel­vű Gim­ná­zi­um fel­vet­te a Frankel Leó ne­vet. 1972-ben meg­kezd­ték a Frankel Leó Né­met Nyel­vű Gim­ná­zi­um önál­ló épü­le­té­nek épí­té­sét, me­lyet a ta­nu­lók és a ne­ve­lők 1976-ban vet­tek bir­to­kuk­ba. Az is­ko­la ek­kor 6 tan­te­rem­mel, 2 nyel­vi te­rem­mel, 2 ter­mé­szet­tu­do­má­nyi elő­adó­val, szer­tár­ral és ne­ve­lői szo­bá­val ren­del­ke­zett. Pár­hu­za­mos osz­tá­lyok in­dí­tá­sa is le­he­tő­vé vált. 1981. szep­tem­ber 1-jén 2 el­ső osz­tály in­dult. Az 1988/1989-es tan­év­től ún. 0. év­fo­lyam in­dult, mely­nek cél­ja a né­met anya­nyelv vis­­sza­szer­zé­se, ma­ga­sabb szin­ten tör­té­nő el­sa­já­tí­tá­sa. 1990. szep­tem­ber 1-től a Frankel Leó Né­met Nyel­vű Gim­ná­zi­um a – né­met–ma­gyar kö­zös fi­nan­szí­ro­zás­sal meg­épült – Ma­gyar­or­szá­gi Né­me­tek Ál­ta­lá­nos Mű­ve­lő­dé­si Köz­pont­ja je­len­le­gi gim­ná­zi­u­mi épü­le­té­ben foly­tat­ta mű­kö­dé­sét, 9 gim­ná­zi­u­mi osz­tál­­lyal. A Ma­gyar­or­szá­gi Né­me­tek Ál­ta­lá­nos Mű­ve­lő­dé­si Köz­pont­ja 1991-ben sport­csar­nok­kal bő­vült, majd 1993-ban az új kol­lé­gi­u­mot vet­ték bir­to­kuk­ba a di­á­kok. 1995. jú­ni­us 14-én a már tel­je­sen el­ké­szült in­téz­mény át­adá­si ün­nep­sé­gé­re ke­rült sor.
A Ma­gyar­or­szá­gi Né­me­tek Ál­ta­lá­nos Mű­ve­lő­dé­si Köz­pont­ja sok­ol­da­lú te­vé­keny­sé­gé­vel az itt élő né­me­tek ha­gyo­má­nya­i­nak, kul­tú­rá­já­nak és nyel­vé­nek ápo­lá­sát szol­gál­ja. Po­li­ti­kai, kul­tu­rá­lis és tu­do­má­nyos ren­dez­vé­nyek köz­pont­ja, de ta­lál­ko­zó­hely is, ahol szí­ve­sen lá­tott min­den­ki, aki ér­dek­lő­dik a né­met nyelv, kul­tú­ra és az eu­ró­pai gon­do­la­ti­ság irán­t.
Az MNÁMK ál­ta­lá­nos is­ko­lá­ja egy két­nyel­vű nem­ze­ti­sé­gi is­ko­la, amely ma­gas szin­ten köz­ve­tí­ti a ma­gyar, a né­met, va­la­mint a ma­gyar­or­szá­gi né­met kul­tú­rát. A két­nyel­vű ok­ta­tás azt je­len­ti, hogy a tan­órák 50%-ában né­met nyel­ven fo­lyik a ta­ní­tás. A ne­ve­lő-ok­ta­tó mun­ka el­sőd­le­ges cél­ja a né­met nyelv olyan fo­kú át­adá­sa, amely kom­mu­ni­ka­tív nyel­vi kul­tú­rát ered­mé­nyez, és a ta­nu­ló­kat fel­ké­szí­ti a kö­zép­is­ko­lai ta­nul­má­nyok­ra. A köz­ok­ta­tá­si tör­vény ér­tel­mé­ben a tan­terv tel­je­sí­té­sé­hez a ta­nu­lók kö­te­le­ző óra­szá­mát 10%-kal emel­ték min­den év­fo­lyam­ban.
Az 1–2. osz­tály­ban a né­met­órá­kon já­té­kos for­má­ban, vál­to­za­tos mód­sze­rek­kel sze­ret­te­tik meg a ta­nu­lók­kal a nyel­vet. Meg­kez­dő­dik a ma­te­ma­ti­ka, a ter­mé­szet­is­me­ret és két kész­ség­tárgy két­nyel­vű ok­ta­tá­sa. A 3–4. osz­tály­ban a fent em­lí­tett tan­tár­gyak két­nyel­vű ok­ta­tá­sa foly­ta­tó­dik. Az 5–6. osz­tály­ban a ma­te­ma­ti­ka, a tör­té­ne­lem, a ter­mé­szet­is­me­ret, il­let­ve két kész­ség­tárgy, míg a 7–8. osz­tály­ban a ma­te­ma­ti­ka, a tör­té­ne­lem, a fi­zi­ka, a föld­rajz és két kész­ség­tárgy ok­ta­tá­sa két­nyel­vű. Al­só ta­go­za­ton a ta­nu­lók já­té­kos mód­sze­rek­kel is­mer­ked­nek meg a tan­tár­gyi fo­gal­mak­kal né­met nyel­ven is. Fel­ső ta­go­za­ton a té­ma­kö­rök elő­re ter­ve­zett tan­anya­gai ke­rül­nek né­met nyel­vű fel­dol­go­zás­ra. A né­met nyel­ven fel­dol­go­zott tan­anyag szá­mon­ké­ré­se is né­met nyel­ven tör­té­nik. A ta­nu­lók ké­pe­sek a tan­anyag meg­is­me­ré­sé­re, meg­ér­té­sé­re és al­kal­ma­zá­sá­ra né­met nyel­ven is. A nyelv­ta­ní­tás ered­mé­nyes­sé­gét szol­gál­ják a leg­kor­sze­rűbb tech­ni­kai esz­kö­zök: nyel­vi mód­szer­ta­ni anya­gok, nyel­vi já­té­kok, ok­ta­tó­prog­ra­mok. A né­met nyelv gya­kor­lá­sá­nak to­váb­bi le­he­tő­sé­gét a nyá­ri né­met nem­ze­ti­sé­gi ol­va­só­tá­bor is biz­to­sít­ja. Di­ák­cse­re prog­ra­mok, né­met és an­gol nyel­vű le­ve­le­zés, pro­jek­tek, nem­ze­ti­sé­gi na­pok bő­ví­tik a ta­nu­lók nyel­vi és interkul­turális tu­dá­sát. A nem­ze­ti­sé­gi ha­gyo­má­nyok ápo­lá­sa is fon­tos fel­adat. Né­met nyelv és iro­da­lom órá­kon, ha­gyo­mány­őr­ző szak­kö­rö­kön is­mer­ked­nek meg a nö­ven­dé­kek a má­ig meg­őr­zött nép­szo­kás­ok­kal, a né­met nem­ze­ti­ség élet­mód­já­val, mű­vé­sze­té­vel.
A vég­zett di­á­kok leg­na­gyobb ré­sze az in­téz­mény gim­ná­zi­u­má­ban ta­nul to­vább, ahol az or­szág­ban egye­dül­ál­ló mó­don a ma­gyar­or­szá­gi érett­sé­gi mel­lett a Né­met Szö­vet­sé­gi Köz­tár­sa­ság nem­zet­kö­zi­leg el­is­mert érett­sé­gi bi­zo­nyít­vá­nyát is meg­sze­rez­he­tik.
Min­den al­só ta­go­za­tos osz­tály szá­má­ra nap­kö­zis cso­por­tot szer­vez­nek, ame­lyek­ben a né­met sza­kos nap­kö­zis ne­ve­lők se­gí­tik a ha­té­kony, nyu­godt fel­ké­szü­lést a két­nyel­vű tan­órák­ra is. A ne­ve­lő-ok­ta­tó mun­kát a di­ák­köz­pon­tú­ság jel­lem­zi. Fon­tos, hogy a ta­nu­lók meg­ért­sék a tan­anya­got, me­lyet cse­le­ked­te­tés­sel, cso­port­mun­ká­val, mo­dern mód­sze­rek al­kal­ma­zá­sá­val se­gí­te­nek elő. Ez­ál­tal fej­lő­dik a ta­nu­lók önál­ló­sá­ga, fe­le­lős­ség­tu­da­ta, együtt­mű­kö­dé­si kész­sé­ge.
Az ál­ta­lá­nos is­ko­lát ma­gyar­or­szá­gi né­met di­á­kok lá­to­gat­ják, de ka­pui nyit­va áll­nak más nem­ze­ti­sé­gek és a ma­gyar la­kos­ság előtt is.
A pé­csi Koch Va­lé­ria Óvo­da, Ál­ta­lá­nos Is­ko­la és Középisko­la8 (Valeria Koch Kinder­garten, Grund­schule und Mit­telschule) 2004-ben vet­te fel a fi­a­ta­lon el­hunyt ma­gyar­or­szá­gi né­met köl­tő­nő, pe­da­gó­gus és fi­lo­zó­fus, Koch Va­lé­ria ne­vét. 1993 óta mű­kö­dik a ma­gyar­or­szá­gi né­me­tek szá­má­ra lé­te­sült Magyar–Német Nyel­vű Is­ko­la­köz­pont gim­ná­zi­u­ma. Az in­téz­mény­hez tar­to­zik még két né­met nem­ze­ti­sé­gi óvo­da is, a Szőnyi ut­cai és a Du­go­nics ut­cai. Az in­téz­mény a Ma­gyar­or­szá­gi Né­me­tek Or­szá­gos Ön­kor­mány­za­ta fenn­tar­tá­sá­ban mű­kö­dik.
Pé­csett az 1960-as évek­ben négy nyolc­osz­tá­lyos ál­ta­lá­nos is­ko­lá­ban in­dult meg a ta­go­za­tos né­met ok­ta­tás. 1983-ban a Bel­vá­ro­si Is­ko­lá­ban a ta­go­za­tos né­met ok­ta­tást az ún. nem­ze­ti­sé­gi né­met nyelv­ok­ta­tás vál­tot­ta fel: a nyelv­ok­ta­tás már az el­ső osz­tály­ban meg­kez­dő­dött. 1986-ban a két­nyel­vű ok­ta­tás is el­in­dult. 1989-ben a nagy ér­dek­lő­dés­re va­ló te­kin­tet­tel pár­hu­za­mos osz­tályt nyi­tot­tak két­nyel­vű prog­ram­mal. A szü­lők és a né­met­ta­ná­rok kez­de­mé­nye­zé­sé­re meg­in­dult a nem­ze­ti­sé­gi is­ko­la szer­ve­zé­se. Pécs Vá­ros Ön­kor­mány­za­ta el­ha­tá­roz­ta, hogy a Ti­borc Ut­cai Ál­ta­lá­nos Is­ko­lá­ban a ma­gyar­or­szá­gi né­me­tek ré­szé­re nem­ze­ti­sé­gi is­ko­lát ala­pít. En­nek az is­ko­lá­nak a ta­nu­ló­lét­szá­ma ugyan­is nagy mér­ték­ben csök­kent, ezen kí­vül itt ren­del­ke­zés­re áll­nak a bő­ví­tés­hez szük­sé­ges épí­té­si te­rü­le­tek. 1991/1992-ben 7 né­met­ta­nár a két­nyel­vű osz­tá­lyok­kal a Bel­vá­ro­si Ál­ta­lá­nos Is­ko­lá­ból a Ti­borc Ut­cai Ál­ta­lá­nos Is­ko­lá­ba te­le­pült át. Az ön­kor­mány­zat ha­tá­ro­za­ta ér­tel­mé­ben a Ti­borc Ut­cai Ál­ta­lá­nos Is­ko­la fo­ko­za­to­san ala­kult át két­nyel­vű is­ko­lá­vá. 1993-ban Pécs Vá­ros Köz­gyű­lé­se ha­tá­ro­za­tot ho­zott a Magyar–Német Nyel­vű Is­ko­la­köz­pont ala­pí­tá­sá­ról, amely­nek fenn­tar­tó­ja a vá­ros, és amely 8 osz­tá­lyos ál­ta­lá­nos is­ko­lá­ból és 4 osz­tá­lyos gim­ná­zi­um­ból áll. 1998-ban az is­ko­la­köz­pont kb. 750 ta­nu­ló­val és 60 ta­nár­ral tel­je­sen két­nyel­vű­vé vált. Van­nak né­met tan­nyel­vű osz­tá­lya­ik is. Test­vér­is­ko­lai kap­cso­la­tot tar­ta­nak fenn né­met, oszt­rák és dán gim­ná­zi­u­mok­kal. Az Ok­ta­tá­si Mi­nisz­té­ri­um fel­ké­ré­sé­re az is­ko­la né­hány ta­ná­ra 2000-ben ki­dol­goz­ta a né­met nem­ze­ti­sé­gi ok­ta­tás ke­ret­tan­terv­ét. A Koch Va­lé­ria Kol­légiu­mot9 (Valeria Koch Schüler­wohn­heim) 2003-ban ad­ták át.

7. Kö­zép­is­ko­lák

A 2004/2005-ös tan­év­ben 2133 di­ák foly­tat­ta ta­nul­má­nya­it né­met nem­ze­ti­sé­gi gim­ná­zi­um­ban, 508 fő pe­dig szak­kö­zép­is­ko­lá­ban. Ez ös­­sze­sen 2641 főt je­lent.
Az MNOÖ nyil­ván­tar­tá­sa sze­rint 2005-ben Ma­gyar­or­szá­gon 22 né­met nem­ze­ti­sé­gi kö­zép­is­ko­la mű­kö­dött, me­lyek kö­zött egy­nyel­vű né­met is­ko­la nem volt10, több­sé­gük­ben két­nyel­vű­ek, de a nyelv­ok­ta­tó for­ma is meg­ta­lál­ha­tó kö­zöt­tük.
Bu­da­pest:
– A Fő­vá­ro­si Ön­kor­mány­zat fenn­tar­tá­sá­ban mű­kö­dik az 5 év­fo­lya­mos (két­nyel­vű) Né­met Nem­ze­ti­sé­gi Gim­ná­zi­um és Kol­lé­gi­um (Se­rény u. 1.), amely­ben 252 fő ta­nul, a diákok kollégiumi elhelyezése biztosított;
– Ta­má­si Áron Zweis­prachiges Deutsches Nation­al­itätengym­na­si­um (Már­ton­he­gyi u. 34.);
– Mec­ha­tro­ni­kai Szak­kö­zép­is­ko­la és Gim­ná­zi­um (két­nyel­vű) (Rét­köz u. 39.);
– Bé­kés Glasz Im­re Ke­res­ke­del­mi Szak­kö­zép- és Szak­mun­kás­kép­ző Is­ko­la (két­nyel­vű) (If­jú­mun­kás u. 31.);
– Er­zsé­bet­vá­ro­si Re­form­pe­da­gó­gi­ai Gim­ná­zi­um (nyelv­ok­ta­tó) (Szö­vet­ség u. 35.).
Né­hány vi­dé­ki is­ko­la:
– Ungar­ndeutsches Bil­dungszen­trum, Ba­ja (két­nyel­vű);
– Mon­teno­vo Nán­dor Szak­kö­zép­is­ko­la, Bóly (két­nyel­vű);
– Il­­lyés Gyu­la Gim­ná­zi­um, Szak­kö­zép­is­ko­la és Kol­lé­gi­um, Dom­bó­vár (nyelv­ok­ta­tó);
– Tol­nai La­jos Gim­ná­zi­um, Gyönk (két­nyel­vű);
– Ba­ra­nya Me­gyei Ön­kor­mány­zat Nagy Lász­ló Gim­ná­zi­u­ma, Szak­kö­zép­is­ko­lá­ja, Szak­is­ko­lá­ja és Kol­lé­gi­u­ma, Kom­ló;
– Pe­tő­fi Sán­dor Gim­ná­zi­um, Mezőberény (két­nyel­vű);
– Kis­fa­ludy Kár­oly Gim­ná­zi­um, Moh­ács (nyelv­ok­ta­tó);
– Dr. Marek Jó­zsef Me­ző­gaz­da­sá­gi Szak­kö­zép­is­ko­la és Szak­is­ko­la, Moh­ács (nyelv­ok­ta­tó);
– Ba­ra­nya Me­gyei Ön­kor­mány­zat Rad­nó­ti Mik­lós Szak­kö­zép­is­ko­lá­ja és Szak­is­ko­lá­ja, Moh­ács;
– Tán­csics Mi­hály Gim­ná­zi­um, Mór (két­nyel­vű);
– Leőwey Klá­ra Gim­ná­zi­um, Pécs (két­nyel­vű);
– Koch Va­lé­ria Gim­ná­zi­um, Pécs (két­nyel­vű);
– Apá­czai Ne­ve­lé­si és Ál­ta­lá­nos Mű­ve­lő­dé­si Köz­pont (nyelv­ok­ta­tó);
– Ungar­ndeutsches Wirtschafts­gym­na­si­um (Né­met Nem­ze­ti­sé­gi Gim­ná­zi­um, Köz­gaz­da­sá­gi Szak­kö­zép­is­ko­la és Kol­lé­gi­um), Pil­isvörösvár (két­nyel­vű);
– Ber­zse­nyi Dá­ni­el Evan­gé­li­kus Gim­ná­zi­um, Sop­ron (két­nyel­vű);
– Lovassy Lász­ló Gim­ná­zi­um, Veszp­rém (két­nyel­vű);
– III. Bé­la Gim­ná­zi­um, Zirc (nyelv­ok­ta­tó).
A kö­zép­is­ko­lák­ban is gon­dot je­lent a ta­nár- és tan­könyv­hi­ány. Spe­ci­á­lis prob­lé­ma­ként je­lent­ke­zik az érett­sé­gi kö­ve­tel­mé­nyek hi­va­ta­los meg­ha­tá­ro­zá­sá­nak hi­á­nya. A nem­ze­ti­sé­gi kö­zép­is­ko­lák szá­ma nőtt, azon­ban ez nem je­len­ti fel­tét­le­nül a nem­ze­ti­sé­gi di­á­kok szá­má­nak nö­ve­ke­dé­sét is, ugyan­is sok ma­gyar és más nem­ze­ti­sé­gű di­ák ta­nul ezek­ben az in­téz­mé­nyek­ben. A di­á­kok­nak nincs ak­tív, ill. pas­­szív nyelv(járás)­tudá­suk, nem is­me­rik szü­lő­fa­lu­juk ha­gyo­má­nya­it. So­kuk­nak csu­pán a szár­ma­zá­sa je­len­ti a kap­cso­ló­dást a ma­gyar­or­szá­gi né­met­ség­hez. A né­met nyel­vet ál­ta­lá­ban mint ide­gen nyel­vet ta­nul­ják.
A kö­vet­ke­zők­ben né­hány nem­ze­ti­sé­gi kö­zép­is­ko­la kép­zé­si for­má­ját, pro­fil­ját, ill. az egyes is­ko­lák­ban fo­lyó nem­ze­ti­sé­gi kép­zés tör­té­ne­tét mu­tat­juk be.
A bu­da­pes­ti Se­rény ut­cai Né­met Nem­ze­ti­sé­gi Gim­náz­i­um11 1990-ben nyílt meg. Az is­ko­la cél­ja, hogy a di­á­kok a né­met nyel­vet jól el­sa­já­tít­sák. Eb­ből az ok­ból a tör­té­ne­lem, a föld­rajz, a fi­zi­ka és a fi­lo­zó­fia ta­ní­tá­sa né­met nyel­ven fo­lyik, a né­met nyel­vet és iro­dal­mat emelt óra­szám­ban ta­nul­ják a di­á­kok. A nép­is­me­ret (Volkskunde) tan­tárgy ke­re­tei kö­zött pe­dig a né­met nép­cso­port tör­té­nel­mé­vel, tár­gyi kul­tú­rá­já­val, szo­ká­sa­i­val, ha­gyo­má­nya­i­val is­mer­ked­nek meg a di­á­kok. A kol­lé­gi­um épü­le­te 1995-ben ké­szült el a né­met ál­lam és az Ok­ta­tá­si Mi­nisz­té­ri­um tá­mo­ga­tá­sá­val.
A bu­da­pes­ti Mec­ha­tro­ni­kai Szak­kö­zép­is­ko­la és Gim­náz­i­um12 Ma­gyar­or­szág el­ső, mec­ha­tro­ni­kai tech­ni­ku­so­kat kép­ző ok­ta­tá­si in­téz­mé­nye. A kép­zé­si idő 1998-tól a Nem­ze­ti alap­tan­terv sze­rint be­is­ko­lá­zott ta­nu­lók ré­szé­re 6 év. ők az érett­sé­gi meg­szer­zé­se (4 év) után 2 év alatt sze­rez­het­nek né­met nem­ze­ti­sé­gi mec­ha­tro­ni­kai tech­ni­kus ké­pe­sí­tést (0. év­fo­lyam + 4 év + 2 év). A kép­zés a fi­nom­me­cha­ni­ka gya­kor­la­ti alap­ja­it, az elekt­ro­mos és au­to­ma­ti­kus be­ren­de­zé­sek mű­kö­dé­sét, sze­re­lé­sét, be­mé­ré­sét, kar­ban­tar­tá­sát, lo­gi­kai ve­zér­lé­sét, a mik­ro­pro­ces­­szo­ros tech­ni­kát fog­lal­ja ma­gá­ban.
A ba­jai Ma­gyar­or­szá­gi Né­me­tek Ál­ta­lá­nos Mű­ve­lő­dé­si Közpon­t­ja13 gim­ná­zi­u­má­ban a ta­nu­lók két­nyel­vű ok­ta­tás­ban ré­sze­sül­nek, ami azt je­len­ti, hogy a né­met nyel­ven és iro­dal­mon kí­vül a tör­té­ne­lem, a föld­rajz és a nem­ze­ti­ség­is­me­ret tan­tár­gyak ok­ta­tá­sa is né­met nyel­ven tör­té­nik. Vég­zős di­ák­ja­ik két nyel­ven érett­sé­giz­nek, a né­met nyel­ven és iro­dal­mon kí­vül két tárgy­ból né­me­tül vizs­gáz­nak. Így érett­sé­gi ered­mé­nyük alap­ján kö­zép- vagy fel­ső­fo­kú nyelv­vizs­gát sze­rez­het­nek. Hang­súlyt fek­tet­nek ar­ra, hogy di­ák­ja­ik a ma­gyar­or­szá­gi né­me­tek ha­gyo­má­nya­i­nak meg­is­me­ré­se mel­lett ak­tu­á­lis nem­ze­ti­ség­po­li­ti­kai kér­dé­sek­kel is fog­lal­koz­za­nak. Cse­re­prog­ram­ja­ik ke­re­té­ben ér­dek­lő­dő di­ák­ja­ik Né­met­or­szág­ban is fej­leszt­he­tik nyelv­tu­dá­su­kat.
A gyön­ki Tol­nai La­jos Né­met Nem­ze­ti­sé­gi és Két­tan­nyelvű Gim­náz­i­um14 – je­len ta­nul­mány té­má­ját érin­tő – ok­ta­tá­si for­mái: négy év­fo­lya­mos ma­gyar–né­met két ta­ní­tá­si nyel­vű és hat év­fo­lya­mos né­met nem­ze­ti­sé­gi. Az 1961/1962-es tan­év­től mű­kö­dik né­met ta­go­za­tos osz­tály a gim­ná­zi­um­ban, 1987-től min­den tan­év­ben egy két­tan­nyelvű (ma­gyar–né­met) osz­tály is in­dul, az 1992/1993-as tan­év­től hat­osz­tá­lyos nem­ze­ti­sé­gi kép­zés is zaj­lik az is­ko­lá­ban.
A kom­lói Ba­ra­nya Me­gyei Ön­kor­mány­zat Nagy Lász­ló Gim­ná­zi­u­ma, Szak­kö­zép­is­ko­lá­ja, Szak­is­ko­lá­ja és Kol­légiu­ma15 gim­ná­zi­u­mi in­téz­mény­egy­sé­gé­ben né­met nem­ze­ti­sé­gi nyelv­ok­ta­tó prog­ram vá­laszt­ha­tó, mely né­met nyelv­ből he­ti 5 órás ok­ta­tást biz­to­sít. A szak­is­ko­lai in­téz­mény­egy­ség­ben le­he­tő­ség van né­met nem­ze­ti­sé­gi kép­zés­re a 9–10. év­fo­lyam­ban a 8. osz­tályt vég­zett ta­nu­lók szá­má­ra. A kép­zés el­ső két évé­ben a ta­nu­lók emelt óra­szám­ban ta­nul­ják a né­met nyel­vet, emel­lett szak­mai elő­ké­szí­tő, il­let­ve szak­mai ala­po­zó kép­zés­ben ré­sze­sül­nek. Két év el­tel­te után szak­mun­kás­kép­zés­ben foly­tat­hat­ják ta­nul­má­nya­i­kat. Min­den olyan szak­ma vá­laszt­ha­tó, me­lyet meg­fe­le­lő szá­mú je­lent­ke­ző ese­tén a 10. osz­tályt vég­zet­tek szá­má­ra in­dí­ta­nak.
A mezőberényi Pe­tő­fi Sán­dor Gim­náz­i­um­ban16 1987 óta 1 éves nyel­vi elő­ké­szí­tés után két ta­ní­tá­si nyel­ven is fo­lyik ok­ta­tás. A né­met két­tan­nyelvű ok­ta­tás­sal va­ló bő­ví­tés szük­sé­ges­sé tet­te egy kol­lé­gi­um épí­té­sét is, mely 1987 óta fo­gad­ja a ré­gió, az or­szág 270 di­ák­ját. A két ta­ní­tá­si nyel­vű osz­tá­lyok­ban a ta­nul­má­nyi idő 5 év. A di­á­kok az el­ső tan­év­ben he­ti 20 órás nyel­vi elő­ké­szí­tőn (12 óra nyel­vi ala­pok, 4 óra írás­kész­ség, 4 óra tár­sal­gás anya­nyel­vű nyelv­ta­nár­ral) vesz­nek részt, majd a né­met nyelv és iro­da­lom ta­nu­lá­sa mel­lett a tör­té­ne­lem, a föld­rajz, a bi­o­ló­gia és a ma­te­ma­ti­ka tan­tár­gya­kat né­me­tül ta­nul­ják. Az in­téz­mény nyel­vi fel­ké­szí­té­se ma­gas szín­vo­na­lú, a mun­kát anya­nyel­vi (oszt­rák, né­met) ta­ná­rok se­gí­tik.
A mó­ri Tán­csics Mi­hály Gim­náz­i­um17 1970-től egy-­e­gy sza­ko­sí­tott tan­ter­vű né­met nyel­vi osz­tályt is in­dít az ál­ta­lá­nos tan­ter­vű mel­lett. En­nek a be­is­ko­lá­zá­si kör­ze­te egész Fej­ér me­gyé­re ki­ter­jedt, de vol­tak ta­nu­lók más me­gyék­ből is. A nyolc­va­nas évek­ben to­vább erő­sö­dött a me­gyei be­is­ko­lá­zá­sú né­met nyel­vi sza­ko­sí­tott tan­ter­vű kép­zés. Ez el­ső­sor­ban a Mó­ri já­rás ál­ta­lá­nos is­ko­lá­i­ban fo­lyó né­met nyelv­ok­ta­tás­ra ala­po­zott. A ta­go­za­tos nyelv­ok­ta­tás ke­re­té­ben he­ti 5 órá­ban folyt a né­met­ok­ta­tás. 1990-ben in­dult be a né­met nem­ze­ti­sé­gi kép­zés. A mó­ri Pe­tő­fi Sán­dor Ál­ta­lá­nos Is­ko­lá­ban folyt ezt meg­elő­ző­en két­tan­nyelvű kép­zés, en­nek kö­zép­fo­kú foly­ta­tá­sa vált le­he­tő­vé. A tan­tes­tü­let a nyolc­va­nas évek má­so­dik fe­lé­ben né­met nyelv­sza­kos ta­ná­rok­kal bő­vült ki, az ok­ta­tás sze­mé­lyi fel­tét­elei te­hát meg­vol­tak. A né­met nem­ze­ti­sé­gi spe­ci­á­lis kép­zést meg­előz­te egy fél éves nyel­vi „rá­se­gí­tés”. Az ide je­lent­ke­ző ta­nu­lók a nyol­ca­dik osz­tály má­so­dik fél­év­ét a gim­ná­zi­um­ban töl­töt­ték, és egye­di tan­terv sze­rint ta­nul­tak. A he­ti 14 né­met­órá­ban az el­ső év­től be­lé­pő né­met nyel­vű tár­gyak ta­nu­lá­sá­hoz kap­tak ala­po­zást. A tör­té­ne­lem és a föld­rajz tár­gyak szó­kin­csét sa­já­tí­tot­ták el, át­is­mé­tel­ték a né­met nyelv­tan alap­ja­it, és fo­ne­ti­kai gya­kor­la­tok­kal ja­ví­tot­ták ki­ej­té­sü­ket. Emel­lett a töb­bi tan­tárgy­ból át­vet­ték a hát­ra­lé­vő nyol­ca­dik osz­tá­lyos anya­got. A ta­go­zat mun­ká­ját két né­met­or­szá­gi ven­dég­ta­nár se­gí­tet­te. 1997-ig mű­kö­dött ez a rend­szer. A kö­vet­ke­ző évek­től a di­á­kok már a 9. év­fo­lyam­ban kezd­ték a ta­nu­lást. A hi­ány­zó nyelv­tu­dást a dél­utá­ni órák­ban, kor­re­pe­tá­lá­so­kon és sok ma­gán­szor­ga­lom­mal pó­tol­ták. Mó­ron és a kör­nye­ző te­le­pü­lé­se­ken egyet­len is­ko­la, a Pe­tő­fi Sán­dor Ál­ta­lá­nos Is­ko­la foly­tat két­nyel­vű ok­ta­tást, mely­nek foly­ta­tá­sa kö­zép­fo­kú szin­ten a gim­ná­zi­um­ban va­ló­sul meg. A né­met­aj­kú ki­sebb­ség Mó­ron és a Mór kör­nyé­ki te­le­pü­lé­se­ken egy­aránt meg­ta­lál­ha­tó, azon­ban né­met nyel­vű ki­sebb­sé­gi, két­tan­nyelvű ok­ta­tás (bi­zo­nyos tan­tár­gyak né­met nyel­vű ok­ta­tá­sa) egye­dül a fent em­lí­tett ál­ta­lá­nos is­ko­lá­ban fo­lyik. A gim­ná­zi­u­mi kép­zés is két­tan­nyelvű: a tör­té­ne­lem, a föld­rajz, a hon­is­me­ret, az iro­da­lom, a nyelv­tan, va­la­mint a test­ne­ve­lés és fi­lo­zó­fia tan­tár­gyak egy ré­szé­nek ok­ta­tá­sa né­met nyel­ven tör­té­nik. A nyel­vi elő­ké­szí­tő fél éves kép­zés meg­szűn­té­vel le­szű­kült a meg­cél­zott né­met anya­nyel­vű ki­sebb­sé­gen be­lül is azok kö­re, akik meg­ala­po­zott nyelv­tu­dás­sal fel­vál­lal­hat­ták vol­na ezt a to­vább­ta­nu­lá­si for­mát. 2001 szep­tem­be­ré­től be­in­dult az öt éves né­met nem­ze­ti­sé­gi ki­sebb­sé­gi ok­ta­tás, mely egy tel­jes évet szen­tel a ta­nu­lók nyel­vi elő­ké­szí­té­sé­nek. A ta­go­zat mun­ká­ját a kez­de­tek­től fog­va né­met­or­szá­gi ven­dég­ta­nár se­gí­ti, ő ve­ze­ti az is­ko­lá­ban mű­kö­dő né­met szín­há­zat is.
A pé­csi Leőwey Klá­ra Gim­náz­i­um­ban18 1956-ban in­dult a né­met nem­ze­ti­sé­gi ta­go­zat. A né­met nem­ze­ti­sé­gi osz­tá­lyok he­ti 6 né­met nyelv és iro­da­lom óra, nép­is­me­ret, tör­té­ne­lem, föld­rajz és to­váb­bi vá­laszt­ha­tó tan­tár­gyak ok­ta­tá­sát kí­nál­ják né­met nyel­ven, va­la­mint rend­sze­res di­ák­cse­rét, ösz­tön­dí­ja­kat né­met nyelv­te­rü­le­ten, hon­is­me­re­ti szak­kört, tánc­kart, ének­kart és ha­gyo­mány­őr­ző ös­­sze­jö­ve­te­le­ket.
A pil­isvörösvári Né­met Nem­ze­ti­sé­gi Gim­ná­zi­um, Köz­gaz­da­sá­gi Szak­kö­zép­is­ko­la és Kol­légium19 1993 óta mű­kö­dik. Két­nyel­vű in­téz­mény­ként a nem­ze­ti­sé­gi lét­re va­ló fel­ké­szí­tést te­kin­ti alap­ve­tő fel­ada­tá­nak. A leg­na­gyobb né­met nem­ze­ti­sé­gi te­le­pü­lé­sen – Pil­isvörösvár (Werischwar) – a nem­ze­ti­sé­gi iden­ti­tás bá­zi­sa­ként cél­juk a né­met kul­tú­ra, a tra­di­ci­o­ná­lis né­met du­á­lis szak­kép­zé­si rend­szer, mun­ka­kul­tú­ra ér­té­ke­i­nek át­örö­kí­té­se, köz­ve­tí­té­se a né­met ki­sebb­ség, va­la­mint a ma­gyar több­ség fe­lé. Két cso­port­tal, két kul­tú­rá­val és két nyelv­vel azo­no­sul­nak, hi­szen köz­is­mer­tek a két­nyel­vű­ség elő­nyei: a két­nyel­vű gyer­mek jobb kre­a­ti­vi­tá­sa, abszt­ra­há­ló és kom­mu­ni­ká­ci­ós kész­sé­ge, kog­ni­tív ké­pes­sé­ge­i­nek kön­­nyebb fej­leszt­he­tő­sé­ge. Az is­ko­la az Or­szá­gos Né­met Ön­kor­mány­zat in­téz­mé­nye. 80 fé­rő­he­lyes szak­kol­lé­gi­u­muk le­he­tő­sé­get ad ar­ra, hogy a tá­vo­lab­bi te­le­pü­lé­sek di­ák­ja­it is fo­gad­ják.
Az in­téz­mény­ben fo­lyó kép­zé­sek:
– nyel­vi elő­ké­szí­tő év­fo­lyam (9. év­fo­lyam);
– nem­ze­ti­sé­gi hat­osz­tá­lyos gim­ná­zi­um;
– nem­ze­ti­sé­gi két­nyel­vű négy­osz­tá­lyos gim­ná­zi­um;
– nem­ze­ti­sé­gi két­nyel­vű szak­kö­zép­is­ko­la.
A gim­ná­zi­um­ban né­met nyel­ven ok­tat­ják a nem­ze­ti­sé­gi né­met nyelv és iro­da­lom, a tör­té­ne­lem, az em­ber­is­me­ret, az eti­ka, az ének-ze­ne, a föld­rajz, a tár­sa­da­lom­is­me­ret, a be­ve­ze­tés a fi­lo­zó­fi­á­ba, a nép­is­me­ret, a tánc és drá­ma, a moz­gó­kép és mé­dia­is­me­ret tan­tár­gya­kat; a szak­kö­zép­is­ko­lá­ban pe­dig a nem­ze­ti­sé­gi né­met nyelv és iro­da­lom, a tör­té­ne­lem, az ének-ze­ne, a föld­rajz, a nép­is­me­ret és a mar­ke­ting tan­tár­gya­kat. Eb­ben a mun­ká­ban az is­ko­la ta­ná­rai se­gít­sé­gé­re van há­rom né­met­or­szá­gi ven­dég­ta­nár is.
A sop­ro­ni Ber­zse­nyi Dá­ni­el Evan­gé­li­kus Gim­ná­zi­um (Lí­ce­um) és Kol­légium20 1993 óta foly­tat né­met nem­ze­ti­sé­gi kép­zést is. Az is­ko­lá­ban 8 osz­tá­lyos és 4 osz­tá­lyos né­met nem­ze­ti­sé­gi gim­ná­zi­u­mi osz­tály és né­met nem­ze­ti­sé­gi nyel­vi elő­ké­szí­tő osz­tály is mű­kö­dik (he­ti 21 né­met­óra). Kol­lé­gi­u­mi fé­rő­hely 120 ta­nu­ló szá­má­ra biz­to­sí­tott. Az is­ko­la fenn­tar­tó­ja a Ma­gyar­or­szá­gi Evan­gé­li­kus Egy­ház. Né­me­tül ok­tat­ják töb­bek kö­zött a né­met nyelv és iro­da­lom, a tör­té­ne­lem, a ma­te­ma­ti­ka, a fi­zi­ka, a föld­rajz, az ének-ze­ne, a nem­ze­ti­sé­gi is­me­ret, a hit­tan, a test­ne­ve­lés és a drá­ma tan­tár­gya­kat.
A veszp­ré­mi Lovassy Lász­ló Gim­náz­i­um21 né­met nem­ze­ti­sé­gi ta­go­za­tot mű­köd­tet nyel­vi elő­ké­szí­tő­vel (0. év­fo­lyam). A Veszp­rém me­gyé­ben ta­lál­ha­tó szá­mos né­met nem­ze­ti­sé­gi te­le­pü­lés la­kos­sá­ga nem­ze­ti kul­tú­rá­já­nak ápo­lá­sa mi­att a Ma­gyar­or­szá­gi Né­me­tek Szö­vet­sé­ge kez­de­mé­nyez­te a ta­go­zat lét­re­ho­zá­sát. A nem­ze­ti­sé­gi ta­go­zat­ra va­ló je­lent­ke­zés­nek nem fel­té­te­le a nem­ze­ti­sé­gi szár­ma­zás. A di­á­kok a né­met nyelv mel­lett né­met iro­dal­mat is ta­nul­nak, és né­met nyel­ven ta­nul­ják a tör­té­nel­met is. Az itt ta­nu­lók meg­is­me­rik a ma­gyar­or­szá­gi né­met nem­ze­ti­ség szo­ká­sa­it, kul­tú­rá­ját. Er­re a he­ti egy tan­óra mel­lett a nem­ze­ti­sé­gi ének­kar is ki­vá­ló al­kal­mat nyújt. Né­met ven­dég­ta­nár is se­gí­ti a ta­nu­lók nyelv­is­me­ret­ének el­mé­lyí­té­sét. A 2005/2006-os tan­év­től a kép­zés ki­e­gé­szült az ide­gen nyel­vi elő­ké­szí­tő év­fo­lyam­mal, mely­nek ke­re­tén be­lül a di­á­kok ma­gas óra­szám­ban kap­nak ide­gen nyel­vi és in­for­ma­ti­kai kép­zést az el­ső év­ben (is).
A zir­ci III. Bé­la Gim­náz­i­um­ban22 1998-ban in­dult a né­met nem­ze­ti­sé­gi ta­go­zat. Ez egy ta­nu­ló­cso­por­tot je­lent ta­go­za­ton­ként, mely ha­té­kony, ta­nu­ló­köz­pon­tú, kis­cso­por­tos nyelv­ta­nu­lást, ala­pos nyel­vi kép­zést tesz le­he­tő­vé. A ma­gyar­or­szá­gi né­met­ség kul­tú­rá­já­nak, ha­gyo­má­nya­i­nak, tör­té­ne­té­nek meg­is­me­ré­se a né­met nép­is­me­ret és ének­órák ke­re­té­ben kü­lö­nös hang­súlyt kap. A nyel­vi kép­zés he­ti hat órá­ból áll. Kö­zü­lük 5 né­met nyelv és iro­da­lom, 1 né­met nép­is­me­ret, ami a ma­gyar­or­szá­gi né­met­ség nép­raj­zá­val, ha­gyo­má­nya­i­val fog­lal­ko­zik. Né­met nyel­ven fo­lyik to­váb­bá a tör­té­ne­lem ta­ní­tá­sa he­ti há­rom órá­ban és az ének ta­ní­tá­sa he­ti egy órá­ban. A nem­ze­ti­sé­gi ta­go­zat­ra va­ló je­lent­ke­zés­nek nem fel­té­te­le a nem­ze­ti­sé­gi szár­ma­zás.

8. Fel­ső­ok­ta­tás, nem­ze­ti­sé­gi pe­da­gó­gus­kép­zés

A nem­ze­ti­sé­gi fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek­be je­lent­ke­ző hall­ga­tók lét­szá­ma egy­re csök­ken, ke­vés a nem­ze­ti­sé­gi szár­ma­zá­sú je­lent­ke­ző, nem elég erős a di­á­kok iden­ti­tá­sa, ki­sebb­sé­gi nyelv­tu­dá­sa, kö­tő­dé­se a sa­ját ki­sebb­sé­gi kul­tú­rá­já­hoz.
A több­cik­lu­sú, li­ne­á­ris fel­ső­ok­ta­tá­si kép­zé­si szer­ke­zet be­ve­ze­té­sé­nek egyes sza­bá­lya­i­ról szó­ló kor­mány­ren­de­let a nem­ze­ti­sé­gi pe­da­gó­gus sza­ko­kat szak­irán­­nyá mi­nő­sí­tet­te, ami sér­ti a ki­sebb­sé­gi ér­de­ke­ket. Az or­szá­gos ki­sebb­sé­gi ön­kor­mány­za­tok, köz­tük az MNOÖ a vé­le­mé­nye­zé­si jo­guk­kal nem él­het­tek, mi­vel az em­lí­tett jog­sza­bály ter­ve­ze­tét ré­szük­re az Ok­ta­tá­si Mi­nisz­té­ri­um nem küld­te meg.
Az­zal, hogy a nem­ze­ti­sé­gi óvo­da­pe­da­gó­gus, il­let­ve a nem­ze­ti­sé­gi ta­ní­tó­kép­zés szak­irány­ként van sza­bá­lyoz­va, vár­ha­tó­lag jó­val ke­ve­seb­ben je­lent­kez­nek majd rá­juk, mint­ha szak­ként le­het­ne fel­ven­ni őket. To­váb­bá, mi­vel a szak­irányt a hall­ga­tók az ok­ta­tás egy ké­sőb­bi sza­ka­szá­ban ve­szik fel, a két­nyel­vű kép­zés ha­té­kony­sá­gá­nak te­rén is ki­mu­tat­ha­tó a hát­rány. Ezen túl, a je­len­le­gi sza­bá­lyo­zás sze­rint a nem­ze­ti­sé­gi pe­da­gó­gu­sok ok­le­ve­le fel­ső­fo­kú C tí­pu­sú nyelv­vizs­gá­val egyen­ér­té­kű, s ha a szak­irány csök­ken­tett kred­i­tarányából a nyel­vi órák szá­má­nak csök­ken­té­se is kö­vet­ke­zik, úgy ez a szint – vél­he­tő­leg – már nem biz­to­sít­ha­tó. A szak­irán­­nyá mi­nő­sí­tés fi­nan­szí­ro­zá­si hát­rányt is je­lent, ami ha­tás­sal lesz a pe­da­gó­gus­kép­zés­ben el­en­ged­he­tet­len gya­kor­la­ti kép­zés­re is, il­let­ve az egyéb­ként is ne­héz hely­zet­ben lé­vő „kis” tan­szé­kek meg­szün­te­té­sé­hez ve­zet­het.
Az OM-delegáció a szak­ér­tői szin­tű meg­be­szé­lé­se­ken ígé­re­tet tett ar­ra, hogy a szak­irá­nyi stá­tusz­ból fa­ka­dó hát­rá­nyo­kat a fel­ső­ok­ta­tá­si tör­vény­ben kom­pen­zál­ni fog­ják (a nem­ze­ti­sé­gi pe­da­gó­gus­kép­zés­re a tör­vény ter­ve­ze­té­ben öt kü­lön sza­bály is talál­ható).23
Nem­ze­ti­sé­gi pe­da­gó­gus­kép­zés a követekező fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek­ben fo­lyik:
– kö­zép­is­ko­lai, ill. fel­ső ta­go­za­tos ta­ná­rok szá­má­ra a bu­da­pes­ti (EL­TE), a pilis­csabai, a pé­csi és a sze­ge­di tu­do­mány­egye­te­men;
– al­só ta­go­za­tos ta­ní­tók szá­má­ra a ba­jai, a bu­da­pes­ti (EL­TE), az esz­ter­go­mi, a szek­szár­di és a vá­ci fő­is­ko­lán, ill. fő­is­ko­lai ka­ron;
– óvo­da­pe­da­gó­gu­sok szá­má­ra a ba­jai, a sop­ro­ni, a szek­szár­di és a vá­ci fő­is­ko­lán, ill. fő­is­ko­lai ka­ron.
A kép­zé­sek nem­csak nap­pa­li ta­go­za­ton ér­he­tők el, lé­tez­nek ki­egé­szí­tő kép­zé­si for­mák is pl. ok­le­ve­les né­met nyelv­ta­nár­ok szá­má­ra.
A nem­ze­ti és et­ni­kai ki­sebb­sé­gi jo­gok or­szág­gyű­lé­si biz­to­sá­nak 2001-es vizs­gá­la­ta sze­rint a nem­ze­ti­sé­gi pe­da­gó­gus­hall­ga­tók egy­ötö­de nem szán­dé­ko­zik nem­ze­ti­sé­gi ok­ta­tá­si in­téz­mény­ben el­he­lyez­ked­ni. A leg­ma­ga­sabb az óvo­da­pe­da­gó­gu­sok el­kö­te­le­zett­sé­ge, 93,3%-uk sze­ret­ne nem­ze­ti­sé­gi tan­me­ne­tű óvo­dá­ban dol­goz­ni. A ta­ní­tók 72,2%-a, a ta­ná­rok­nak azon­ban csak a fe­le (54,5%) ter­ve­zi, hogy nem­ze­ti­sé­gi tan­me­ne­tű is­ko­lá­ban fog ta­ní­ta­ni.
A nemzetiségspeci­fikus tan­tár­gyak a ta­ní­tó­kép­zés­ben – mely 1–6. osz­tá­lyos di­á­kok szá­má­ra ké­pez ta­ní­tó­kat – a kö­vet­ke­zők: nem­ze­ti­sé­gi nyelv tan­tárgy-pe­da­gó­gi­á­ja, nem­ze­ti­sé­gi is­me­ret (tör­té­ne­lem), nép­rajz, nem­ze­ti­sé­gi iro­da­lom, gyer­mek­iro­da­lom, nem­ze­ti­sé­gi nyel­vű tan­tárgy-pe­da­gó­gi­ák (ének-ze­ne, test­ne­ve­lés, kör­nye­zet­is­me­ret). Eze­ket a di­á­kok rá­adás­ként ta­nul­ják a töb­bi kö­zös tan­tárgy mel­lett, mely je­len­tős több­let­mun­kát je­lent a töb­bi hall­ga­tó­val szem­ben.
A fel­ső ta­go­za­tos, ill. kö­zép­is­ko­lai szak­tan­tár­gyak ok­ta­tá­sá­ra nin­cse­nek nem­ze­ti­sé­gi nyel­ven is ok­tat­ni ké­pes, kép­zett pe­da­gó­gu­sok. Nem fo­lyik olyan nem­ze­ti­sé­gi ta­nár­kép­zés, mely le­he­tő­vé ten­né a köz­is­me­re­ti tan­tár­gyak nem­ze­ti­sé­gi nyel­ven tör­té­nő ta­ní­tá­sát. En­nek nincs meg sem az in­téz­mé­nyi, sem a mód­szer­ta­ni hát­te­re.
Az egye­te­mi szin­tű nyelv­sza­kok és a né­met nem­ze­ti­sé­gi szak kö­zött diszk­ri­mi­ná­ció je­lent­ke­zik. Az új kö­ve­tel­mény­rend­szer sze­rint ugyan­is a mo­dern nyelv sza­ko­kon ta­nár és böl­csész, il­let­ve böl­csész; a né­met nem­ze­ti­sé­gi sza­kon csak ta­nár vég­zett­ség sze­rez­he­tő. Az egye­te­mi szin­tű né­met nem­ze­ti­sé­gi szak a nem­ze­ti­sé­gi pe­da­gó­gus­kép­zés mel­lett a nem­ze­ti­sé­gi ér­tel­mi­ség­kép­zés­nek is fon­tos bá­zi­sa. Fé­lő, hogy a fen­ti ren­del­ke­zés mi­att ke­ve­sebb nem­ze­ti­sé­gi szár­ma­zá­sú fi­a­tal vá­laszt­ja azt.
A ki­sebb­sé­gi tan­szé­kek ugyan a je­len­le­gi fi­nan­szí­ro­zá­si rend­szer­ben ma­ga­sabb nor­ma­tí­vá­hoz jut­nak, de mi­vel nincs meg­ha­tá­roz­va, hogy mi­re for­dít­ha­tó a kü­lön­bö­zet, ezért a fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek gyak­ran nem a nem­ze­ti­sé­gi fel­ső­ok­ta­tá­si fe­l­ada­tok el­lá­tá­sá­ra hasz­nál­ják fel a pénzt. A több­let­for­rást a tan­szé­ke­ken fo­lyó tu­do­má­nyos ku­ta­tó­mun­ká­ra és sze­mé­lyi jel­le­gű ki­adá­sok­ra (lét­szám­bő­ví­tés) sem le­het fel­használ­ni.24

9. Ös­­szeg­zés

Az előb­bi­ek­ben is­mer­te­tett ada­tok­ból és az el­vég­zett vizs­gá­la­tok­ból ki­de­rül, hogy Ma­gyar­or­szá­gon a né­met ki­sebb­ség gyer­me­kei egyet­len ne­ve­lé­si-ok­ta­tá­si szin­ten sem ré­sze­sül­het­nek anya­nyel­vű ok­ta­tás­ban, bár a tör­vény­ho­zó er­re az alap­ve­tő jo­gi le­he­tő­sé­ge­ket meg­te­rem­tet­te. Két­nyel­vű is­ko­lák kö­zül sze­rény szám­ban vá­laszt­hat­nak a ki­sebb­sé­gi­ek, de a ne­ve­lé­si-ok­ta­tá­si in­téz­mé­nyek túl­nyo­mó több­sé­ge még min­dig a nyelv­ok­ta­tó for­mát kí­nál­ja, ami a meg­szer­zett nyelv­tu­dás szem­pont­já­ból el­fo­gad­ha­tat­lan. Kí­vá­na­tos len­ne a két­nyel­vű ne­ve­lés-ok­ta­tás kí­ná­la­tá­nak bő­ví­té­se, és a fo­ko­za­tos át­té­rés az egy­nyel­vű, né­met anya­nyel­vű ok­ta­tás­ra, ami erő­sít­het­né a ha­zai né­met­ség iden­ti­tá­sát.
Fel­hasz­nált iro­da­lom

1993. évi LXXVII. tör­vény a nem­ze­ti és et­ni­kai ki­sebb­sé­gek jo­ga­i­ról.
Kern, Ru­dolf (sz­erk.) 1995. A ma­gyar­or­szá­gi né­me­tek iden­ti­tá­sa eu­ró­pai lá­tó­szög­ből. Stutt­gart, Donauschwäbis­che Kul­turs­tiftung des Lan­des Baden-Württemberg.
Ma­gyar Köz­löny, 2005. 77. sz.
May­er, Éva (sz­erk.) 2004. Ki­sebb­sé­gek Ma­gyar­or­szá­gon 2002–2003. Kor­mány­be­szá­mo­ló. Bu­da­pest.
www.b­deg.­so­pron.hu
www.­be­la-zir­c.­su­linet.hu
www.­dus.­su­linet.hu
www.gim­naz­i­um.mezobere­ny.hu
www.kulk­er-nemet.­su­linet.hu
www.l­du.hu
www.le­owey-pec­s.­su­linet.hu
www.lo­vassy.hu
www.mecha­tron­i­ka.hu
www.m­namk.hu
www.­nagy­las­zlo-kom­lo.­su­linet.hu
www.n­ng.m­cse.hu
www.ob­h.hu
www.tl­gim­i-­gy­onk.hu
www.t­mg­mor.­su­linet.hu