Az első bécsi döntés, néhány visszatérő zempléni település községi krónikájának tükrében
A csehszlovák kormány többször is rendelkezett községi emlékkönyvek, krónikák kötelező alkalmazásáról. Először az 1920. évi jan. 30-án kelt Törvények és Rendeletek gyűjteményében 80. szám alatt... Bővebben
„Selbständige Zipser Republik” – A szepességi németség parciális mozgalma 1918 őszén
A magyar történetírásban 1918 őszének döntéskényszerei, alternatívái, a történeti ország felbomlásának okai és összefüggései a legtöbbet vitatott kérdések közé tartoznak: a dualista Monarchiából való kiválás;... Bővebben
Államfordulat és felekezeti formálódás – Az egyházak és a német népcsoportok Csehszlovákiában 1918 után
„Hazánk, Ausztria létének, folytonosságának nem a mindenkori államalakulat teste kölcsönöz értelmet, hanem a Szent Német-római Birodalom gondolatának eredendően a nyugati civilizációban gyökerező, teremtő szent szellemisége,... Bővebben
A popkultúra-kutatás praxeológiája – Egy hibrid teória vázlata
Az alábbiakban a kortárs, a 20. századi médiaelméletek utáni popkultúra-kutatás lehetőségeiről ejtünk szót. Mindez nem egy végigvezetett elméleti mátrix alkalmazása lesz, hanem – az esetről... Bővebben
Jegyzetek Grosschmid Géza könyvéhez
Egyszer majd egy történésznek vagy művelődéstörténésznek, aki feldolgozza Grosschmid Géza életművét és -történetét, két egymástól nagyon különböző minősítéssel kell szembesülnie. Egyfelől Turczel Lajos megállapításával, mely... Bővebben
A polgári autonómia és mecénásság jelképe: a Pozsonyi Városi Múzeum (1868–1918)
Eddig már több pozsonyi kulturális intézmény története, közülük kiemelten az 1868-ban alapított Pozsonyi Városi Múzeum került a szlovák tudományosság érdeklődésének a középpontjába. Jogos tehát az... Bővebben