Bevezetés A 2. világháború után megtartott csehszlovák népszámlálások közül az 1970-es és 1980-as népszámlálás községsoros nemzetiségi adatsorai különleges jelentőséggel bírnak. A pártállami időszakban megtartott cenzusok nemzetiségi adatai csak országos, kerületi, illetve járási szintű bontásban lettek közzétéve a Csehszlovák Statisztikai Hivatal egyes, többnyire belső kiadványaiban. A korábbi, az 1950. és az 1961. évi népszámlálási kiadványok még titkosítottak voltak. Az 1950. évi népszámlálás nemzetiségi adatai nem tekinthetők hitelesnek.1 A 2. világháború utáni időszakban országos, kerületi és járási szinten az 1961. évi adatok jelentik az első reális támpontot az egyes nemzetiségek számára és területi megoszlásukra vonatkozóan. Azonban az 1961. évi népszámlálás községsoros bontású nemzetiségi adatai a statisztikai hivatal alapján, illetve levéltári forrásokból napjainkig nem kerültek elő, nem ismeretesek. Az 1970-es és 1980-as népszámlálások községsoros adatai az ezredfordulót követően váltak hozzáférhetővé a Szlovák Statisztikai Hivatal levéltárában. Az adatok két belső kiadványból lettek feldolgozva.2 A községsoros adatokat tartalmazó publikációk 7 szlovákiai nemzetiség adatait tüntetik fel: cseh, szlovák, ukrán (ruszin), orosz, lengyel, magyar, német, melyeket az egyéb és ismeretlen kategóriák egészítenek ki. Az 1970. és az 1980. évi népszámlálások nemzetiségi kategórái csupán annyiban különböznek, hogy az 1970. évi ukrán (ruszin) helyett 1980-ban csak az ukrán kategória szerepel. 1. A népességszám változásai Szlovákia népessége az... Bővebben →
A csehszlovák népszámlálások történetében a 2. világháború utáni, pártállami időszak cenzusainak (az 1950, 1961, 1970, 1980. évi népszámlálások) jellemzője, hogy községsoros adatok nem, vagy csak részlegesen kerültek nyilvánosságra, eltekintve a statisztikai községlexikonok adataitól. A csehszlovák népszámlálások eredményeit a Csehszlovák Statisztikai Hivatal a pártállami időszakban országos, kerületi, valamint járási bontásban hozta nyilvánosságra. A két világháború közötti időszakban, majd a rendszerváltást követő időszakban is bizonyos mutatók, változók községsoros adatai is nyilvánosságra kerültek. Az utolsó, 2011. évi népszámlálás lakossági mikroadatait 2015-ben tette kutatók számára hozzáférhetővé a Szlovák Statisztikai Hivatal. Az állampárti időszak 1950. és 1961. évi népszámlálásainak kötetei csak kis példányszámú, megszámozott, „titkos”, ill. „bizalmas” kiadványokként kerültek főleg az államigazgatás, a párthierarchia, egyes vállalatok kiemelt szervezeti egységeihez, illetve egyes könyvtárakba. Ebből a szempontból nagy jelentőséggel bír, hogy az 1970. és az 1980. évi népszámlálások községsoros adattábláit tartalmazó két belső felhasználásra szánt kiadványsorozat is hozzáférhetővé vált a Szlovák Statisztikai Hivatalban az ezredfordulót követő években. Időközben e kötetek a Szlovák Statisztikai Hivatalból a Pozsonyi Központi Levéltárba kerültek. A két kiadványsorozat nem hagyományos nyomdai eljárással készült. Az 1970-es és az 1980-as népszámlálások adatait tartalmazó kiadványok előrenyomtatott táblázatokat tartalmazó oldalakból tevődnek össze. Ezekre az üres táblázatokat tartalmazó oldalakra a kor technikai színvonalának megfelelően valószínűleg tűs nyomtatóval... Bővebben →
A 2011. évi szlovákiai népszámlálás egyik jellegzetessége, hogy a (cseh)szlovák népszámlálások történetében a hivatalosan közzétett adatok mellett első alkalommal váltak hozzáférhetővé lakossági mikroadatok is. A rendszerváltást megelőző évtizedekben viszonylag korlátozott terjedelemben kerültek nyilvánosságra népszámlálási adatok. Ezek döntő többsége országos, kerületi, esetleg járási szintű adatokat tartalmazott. Az 1991-es adatok többsége még nyomtatott változatban vált hozzáférhetővé, de egy kisebb része már elektronikus változatban is elérhető volt. A 2001. évi népszámlálási adatok nagy része pedig már elektronikus változatban is hozzáférhető. Azaz a 2001. évre vonatkozólag jelentős számú településszintű változó adatsorai is nyilvánossá váltak. A 2011. évi községsoros adatállományok, azaz községsoros adatbázisok 2927, a lakossági mikroadatokat tartalmazó adatbázis 5 399.333 rekordot, személy adatait tartalmazza. A községsoros adatállomány 2927 rekordja kissé magasabb a szlovákiai helységek számánál, mivel Pozsony és Kassa városok adatait nem összesítve, hanem városrészei szerinti bontásban tartalmazza. (Pozsony 17, Kassa 22 városrészre tagolódik). A 2011. évi lakossági mikroadatbázis rekordjainak a száma 2297 fővel magasabb Szlovákia lakónépességének számánál (5 397 036 fő), mivel a jelenlévő népesség száma 2011-ben kissé magasabb a lakónépességénél. Bővebben →
Bevezetés 2012. február 29-én a Szlovák Statisztikai Hivatal sajtótájékoztató keretében ismertette az előző évi népszámlálás első eredményeit. Az első adatok közzétételére jelentős, több hónapos csúszással került sor. Az adatok közzététele időpontjának és nehézségeinek okaival rendszeresen foglalkozott a szlovákiai napi sajtó, és a statisztikai hivatal is több közleményben. A 2011. évi népszámlálás lefolyása több szempontból is eltért a korábbiaktól. A népszámlálási adatgyűjtéssel kapcsolatos problémák mivoltáról már 2011. június 29-én tájékoztatott a statisztikai hivatal; eszerint május végéig közel 5 322 274 kérdőív került lekérdezésre, ez közel 75 ezerrel volt kevesebb, mint az állandó lakóhellyel rendelkező személyek száma.1 A későbbiekben a SŠÚ (Szlovák Statisztikai Hivatal) több közleményben informálta a közvéleményt az első adatok várható közzétételének időpontjáról. A 2011. január 29-i közlemény bizonytalan időre tolta ki az adatok közzétételének időpontját. Február 23-án arról tájékoztatott, hogy február 29-én sor kerül az első adatok közzétételére.2 A közzétett adatok enyhén szólva nem kis csalódást okoztak. Egy powerpoint prezentáción kívül mindössze 16 táblázat terjedelemben lettek közzétéve a zömmel országos szintű adatok, többnyire a korábbi népszámlálások országos adataival egybevetve. A korábbi népszámlálások alkalmával az első adatok közzétételekor sor került a legtöbb országos szintű adat prezentálására, emellett regionális (kerületi és járási) szintű adatok is ismertté váltak. A közzétett adatok... Bővebben →
Tanulmányunkban a mai Szlovákia területén élő magyar kisebbségi közösség demográfiai fejlődését vizsgáljuk a csehszlovák államiság kezdeteitől 2000-ig. A népmozgalmi folyamatokat két időszakra bontva vizsgáljuk: külön a második világháborút megelőző, külön az ezt követő időszak népesedési változásait. 1. Népmozgalmi folyamatok Szlovákiában a második világháború előtt A második világháború előtti népmozgalmi folyamatok vizsgálatát két részre tagoljuk, mivel eltérő összetételű adatok állnak rendelkezésünkre az első világháborút megelőző évekbeli, valamint a csehszlovák állami keretek közötti Szlovákia népmozgalmáról. Szlovákia területére vonatkozó adataink 1869-től 1900-ig az egyes népszámlálások közötti időszakokra állnak rendelkezésünkre (Srb 2002, 20. p.). Ebből az időszakból a népességszám mellett az egyes évtizedeket jellemző nyers születési és halálozási arányszámokkal – az 1910-es évekre vonatkozólag csak ezek különbségével, a természetes szaporodás arányszámával – és az egyes évtizedek vándorlási mérlegének becsült adataival rendelkezünk. Szlovákia népességének száma (mai területére számítva) 1869 és 1921 között az egyes cenzusok közötti időszakban igencsak eltérő módon alakult. 1869 és 1880 között a lakosság száma 2 481 811 főről 2 477 521 főre (4290-nel) csökkent. Az 1870-es éveket magas termékenység (44,4 ezrelék) és igen magas halálozási arányszám (39,5 ezrelék) jellemezte. A magas halandóság nagymértékben az 1872-ben kitört utolsó nagy, két évig tomboló kolerajárványra vezethető vissza, a lakosság a korábbi lélekszámát csak... Bővebben →
Az első világháború után megalakult Csehszlovák Köztársaságban a két országrész vallási, felekezeti összetételében is jelentős eltérések mutathatók ki. A gazdaságilag elmaradott Szlovákia lakossága tradicionálisan vallásos volt, a fejlett iparral rendelkező cseh országrészekben a szekularizáció, elvilágiasodás elsősorban az értelmiség és a munkásság jelentős rétegeit távolította el az egyházaktól. Szlovákiában egy alig néhány ezer főt kitevő rétegtől eltekintve a teljes lakosság valamelyik egyház tagjának vallotta magát (1. táblázat). A magukat felekezeten kívülieknek deklarálók aránya 0,23%, az ismeretleneké 0,02% volt. A cseh országrészekben (Csehország Morvaországgal és Sziléziával együtt) a felekezeten kívüliek száma meghaladta a 700 ezret, vagyis az országrész lakosságának 7,2% - át. A lakosság döntő többsége a cseh országrészekben és Szlovákiában is a katolikus egyház tagjának vallotta magát; Csehországban a lakosság 82%?a, Szlovákiában a római és görög katolikusok összesített részaránya 77,4% - ot tett ki. Míg Szlovákia felekezeti összetételében a további meghatározó felekezet az evangélikus, a református és az izraelita egyház volt (12,8%, 4,8%, 4,5%), Csehországban a huszita tradíciókra alapozó, a köztársaság létrejöttével egy időben alakult nemzeti egyház, az ún. csehszlovák egyház volt a második legjelentősebb egyházi tömörülés. (Tagjainak száma meghaladta az 520 ezret, az országrész lakosságának 5,23% - át.) A két jelentősebb evangélikus egyházhoz tartozók, azaz a cseh testvérek és... Bővebben →
A csehszlovák statisztikai hivatal által közzétett kiadványok a vegyes há-zasságokra vonatkozóan kétféle adatsort tartalmaznak. A legrészletesebb adatforrást a népmozgalmi adatokat éves bontásban feldolgozó - 1949-től folyamatosan megjelenő - kiadványok (Pohyb obyvatelstva v republice Čes-kosloven-ské v roce.....) jelentik. Ezekben a kötetekben megtalálhatók a házas-ságkötések és a válások száma nemzetiségi bontásban, valamint a születési adatsorok, a szülők nem-zetiségének feltüntetésével. A népmozgalmi adatokat közzétevő kiadványok struk-túrája 1991-ig többé-kevésbé változatlan. Csehszlovákia felbomlása óta a Szlo-vák Statisztikai Hivatal csak igen korlátozott mértékben hoz nyilvánosságra nem-zetiségi adatokat, így a vegyes házasságokkal kapcsolatos változá-sokról 1992-től napjainkig nincsenek információink. Bővebben →
Warning: Missing argument 1 for wpex_pagination(), called in /home/kv017300/www_root/wp-content/themes/szemle/author.php on line 18 and defined in /home/kv017300/www_root/wp-content/themes/szemle/functions/pagination.php on line 9
