Öt esz­ten­dőt nem szo­kás hos­­szú idő­nek tar­ta­ni egy lap éle­té­ben. Az hi­szem, ne­künk még­is van okunk az ün­nep­lés­re. La­punk a Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le ugyan­is a szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság el­ső tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi fo­lyó­ira­ta 1945 óta, s 2004-ben el­mond­hat­juk, hogy nem­csak meg­ért hat év­fo­lya­mot, ha­nem ígé­re­tes fej­lő­dés je­le­it mu­tat­ja.
Ami­kor 1999-ben meg­je­len­tet­tük az el­ső szá­mot, erős volt az el­szánt­ság ben­nünk, hogy vég­re út­já­ra in­dít­sunk egy szlo­vá­ki­ai ma­gyar tu­do­má­nyos fo­lyó­ira­tot. De a félsz is moz­gott ben­nünk, hi­szen tud­tuk, a lap sor­sa csak rész­ben van a szer­kesz­tő­bi­zott­ság ke­zé­ben. Ez a lap ugyan­is olyan lesz, ami­lyen­né a pub­li­ká­ló szlo­vá­ki­ai ma­gyar ér­tel­mi­ség te­szi. Nos, óva­tos­ság­ból, fél­ve, hogy csak cse­kély szá­mú szín­vo­na­las, tu­do­má­nyos igé­ny­es­ségű írás ke­rül szer­kesz­tő­sé­günk­be, az el­ső év­ben csak két szá­mot je­len­tet­tünk meg. De már a kö­vet­ke­ző év­ben há­rom­szor je­lent meg a fo­lyó­irat, most pe­dig már ne­gyed­éven­te ke­rül az ol­va­sók­hoz.

Min­de­nek­előtt a szlo­vá­ki­ai ma­gyar tár­sa­da­lom­ku­ta­tó­kat il­le­ti ezért a kö­szö­net. Az a nem várt al­ko­tó­kedv, amely­nek ered­mé­nye­kép­pen szín­vo­na­la­sabb­nál szín­vo­na­la­sabb ta­nul­má­nyok, ér­te­ke­zé­sek, kon­fe­ren­ci­á­kon el­hang­zott elő­adá­sok tu­cat­jai töl­tik meg a lap ha­sáb­ja­it, sze­rin­tem, je­lez va­la­mit. Ne­ve­ze­te­sen egy olyan el­mé­lyült ku­ta­tó­mun­ká­ra épü­lő szel­le­mi pezs­gést, amit oly­an­­nyi­ra hi­á­nyol­tunk nem­ze­ti ki­sebb­sé­günk kul­túr­tör­té­ne­té­ből. E fo­lya­ma­tot szem­lél­ve kü­lön öröm, hogy az is­mert sze­mé­lyi­sé­gek mel­lett, egy fi­a­tal és am­bi­ci­ó­zus ku­ta­tó­ge­ne­rá­ció meg­je­le­né­sé­nek le­he­tünk ta­núi. Ne­kik is kö­szön­he­tő, hogy most már alig van olyan tár­sa­dal­mi prob­lé­má­ja a szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság­nak, amely­ről ne je­len­né­nek meg ta­nul­má­nyok, el­mé­lyült ér­te­ke­zé­sek. Meg­tisz­te­lő, hogy a Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le ad­hat­ja köz­zé e mun­kál­ko­dás ered­mé­nyé­nek je­len­tős ré­szét.
Szer­ző­in­ken kí­vül meg kell kö­szön­nöm a szer­kesz­tő­bi­zott­ság min­den ed­di­gi tag­já­nak ál­do­za­tos mun­ká­ját. Kü­lön kö­szö­net il­le­ti a fo­lyó­irat két ed­di­gi fe­le­lős szer­kesz­tő­jét, Fa­ze­kas Jó­zse­fet és Tö­rök Ta­mást. Nél­kü­lük a Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le sem tar­tal­má­ban, sem pe­dig for­má­já­ban nem vál­ha­tott vol­na im­már az egész ma­gyar nyelv­te­rü­le­ten is­mert és el­is­mert fo­lyó­irat­tá.
To­váb­bá meg­be­csü­lés il­le­ti a Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet, va­la­mint a Lili­um Aurum Ki­adó azon mun­ka­tár­sa­it, Tóth Ká­rolyt és Hodos­sy Gyu­lát, akik a fo­lyó­irat kö­rü­li nem ke­vés egyéb mun­kát és in­téz­ni­va­lót vál­lal­ják.

Kö­szö­nöm min­den tá­mo­ga­tónk­nak azt a se­gít­sé­get, amely nél­kül egy anya­gi­lag rá­fi­ze­té­ses tu­do­má­nyos fo­lyó­irat alig­ha tart­hat­ná ma­gát a fel­szí­nen. A leg­na­gyobb kö­szö­net ol­va­só­in­kat il­le­ti. Bí­zunk ben­ne, hogy la­punk szel­le­mi él­ményt nyújt szá­muk­ra.
Még az ed­di­gi­nél is na­gyobb el­ha­tá­ro­zás­sal vá­gunk be­le együtt a kö­vet­ke­ző öt esz­ten­dő­be, hogy an­nak el­tel­té­vel, a Fó­rum Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Szem­le ti­ze­dik év­fo­lya­má­nak meg­je­le­né­sét kö­ve­tő­en, még több okunk le­gyen az öröm­re.

Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyos­ság nél­kül egyet­len mo­dern tár­sa­da­lom, s így nem­ze­ti ki­sebb­ség sem lé­tez­het, a tár­sa­da­lom­tu­do­mány­ok pe­dig nem le­het­nek meg fó­ru­mok nél­kül. A mi Fó­ru­munk ezen túl is te­ret ad min­den ki­mun­kált gon­do­lat­nak, vizs­gá­ló­dás­nak, a mély­ből elő­ásott fon­tos adat­nak, hi­szen ver­sen­gő, ala­ku­ló vi­lá­gunk­ban ezek mu­tat­ják kö­zös­sé­günk fo­lya­ma­tos meg­úju­lá­sá­nak le­he­tő­sé­ge­it.

Öllős Lász­ló