Szent György és napja a néphagyományban. Magyar–román néprajzi konferencia (Sepsiszentgyörgy, 2007. április 24–26.) (L. Juhász Ilona)

A Bu­ka­res­ti Tu­do­mány­egye­tem Hun­ga­ro­ló­gi­ai Tan­szé­ke és a Bu­ka­res­ti Ma­gyar Kul­tu­rá­lis In­té­zet már több al­ka­lom­mal szer­ve­zett kö­zös ma­gyar–ro­mán tu­do­má­nyos kon­fe­ren­ci­át kü­lön­fé­le nép­raj­zi té­mák­ról (pl. szo­kás és er­kölcs, né­pi mes­ter­ség és nép­mű­vé­szet, nap­ja­ink folk­lór­ja) a ma­gyar és ro­mán szak­em­be­rek rész­vé­te­lé­vel. E ta­nács­ko­zá­sok cél­ja egy­faj­ta pár­be­széd ki­ala­kí­tá­sa a ma­gyar­or­szá­gi, va­la­mint a ro­má­ni­ai ma­gyar és ro­mán nép­rajz­ku­ta­tók kö­zött. A kon­fe­ren­ci­ák anya­gát a szer­ve­zők rend­sze­re­sen meg­je­len­te­tik, a ki­ad­vány­ok­ban a ma­gyar és a ro­mán nyel­vű elő­adá­sok szö­ve­gé­hez an­gol nyel­vű ös­­sze­fog­la­lás kap­cso­ló­dik.
Az idén a Kovász­na me­gyei Sep­si­szent­györ­gyön ta­lál­koz­tak a szak­em­be­rek, ahol a Szé­kely Nem­ze­ti Mú­ze­um adott ott­hont a ta­nács­ko­zás­nak. A szer­ve­zők vá­lasz­tá­sa nem vé­let­le­nül esett er­re a vá­ros­ra, hi­szen a ta­nács­ko­zás té­má­ja ép­pen a vá­ros név­adó­já­hoz, az­az Szent György­höz kö­tő­dött. A ta­nács­ko­zás ide­jén zaj­lott a vá­ros­ban a Szent Györ­gy Na­pok el­ne­ve­zé­sű több­na­pos ren­dez­vény­so­ro­zat is. Az Eu­ró­pa-szer­te is­mert és köz­ked­velt szent ne­ve szá­mos or­szág­ban több te­le­pü­lés ne­vé­ben is sze­re­pel, Szlo­vá­ki­á­ban ilyen pél­dá­ul Garam­szent­györ­gy, Poz­sonyszent­györ­gy stb. Szent Györ­gy nap­já­hoz – áp­ri­lis 24-hez – az egész eu­ró­pai kon­ti­nen­sen szá­mos szo­kás és hi­e­de­lem kap­cso­ló­dik, te­hát ide­á­lis té­ma egy nem­zet­kö­zi kon­fe­ren­cia szá­má­ra.
A kon­fe­ren­ci­át a fő­szer­ve­ző, a bu­ka­res­ti Hun­ga­ro­ló­gi­ai Tan­szék ve­ze­tő­je, Zsig­mond Győ­ző nyi­tot­ta meg, majd őt kö­ve­tő­en Gaz­da Eni­kő, a sep­si­szent­györ­gyi Szé­kely Nem­ze­ti Mú­ze­um mun­ka­tár­sa, Ma­gyar Zol­tán a kö­zel­múlt­ban meg­je­lent Szent Györ­gy a ma­gyar kul­túr­tör­té­net­ben cí­mű kö­te­tét is­mer­tet­te.
A könyv­be­mu­ta­tót kö­ve­tő­en szá­mos elő­adás hang­zott el, vál­ta­koz­va egy­szer ma­gyar, egy­szer pe­dig ro­mán nyel­ven. A sort Pócs Éva Szent Györ­gy és a bo­szor­ká­nyok kap­cso­la­tá­ról szó­ló elő­adá­sa nyi­tot­ta, majd Nico­lae Con­stan­ti­nes­cu bu­ka­res­ti pro­fes­­szor, a né­pi ka­len­dá­ri­um­ban elő­for­du­ló ka­to­na­szen­tek kul­tu­szá­ról be­szélt, kü­lö­nös te­kin­tet­tel Szent György­re. Po­zsony Fe­renc, a ko­lozs­vá­ri Babeº–Bolyai Egye­tem nép­rajz­pro­fes­­szo­ra Er­dély vo­nat­ko­zá­sá­ban az ed­di­gi ku­ta­tá­si ered­mé­nye­ket ös­­sze­gez­ve a Szent Györ­gy alak­já­hoz kap­cso­ló­dó hi­e­del­me­ket vet­te sor­ra. Az ő elő­adá­sát a bu­ka­res­ti Sil­viu Ange­les­cu A hős mint té­ma és antité­ma, va­la­mint Ke­szeg Vil­mos (Babeº–Bolyai Egye­tem Nép­raj­zi Tan­szé­ke) Mit hoz a ta­vasz. A sze­re­pek dif­fe­ren­ci­á­ló­dá­sa a ta­va­szi idő­szak­ban cí­mű elő­adá­sa kö­vet­te. Anton­ae­ta Olteanu azt vá­zol­ta fel, mi­lyen sze­re­pet tölt be Szent Györ­gy az egy­há­zi ha­gyo­mány­ban és a nép­hit­ben, nagy hang­súlyt fek­tet­ve az egye­zé­sek és a kü­lön­bö­ző­sé­gek be­mu­ta­tá­sá­ra. Szlo­vá­ki­á­ból Lisz­ka Jó­zsef, a Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet ko­má­ro­mi Et­no­ló­gi­ai Köz­pont­já­nak az igaz­ga­tó­ja vett részt a kon­fe­ren­ci­án. ő „Verd a fe­jed a fal­ba…” cím­mel egy Szent Györ­gy nap­já­hoz kö­tő­dő hi­e­de­lem kul­túr­tör­té­ne­ti hát­te­rét vá­zol­ta fel. Rod­i­ca Zane elő­adá­sá­ban ar­ról szá­molt be, ho­gyan je­le­nik meg Szent Györ­gy kul­tu­sza a ro­mán fő­vá­ros­ban, Bu­ka­rest­ben. Vere­bé­lyi Kin­cső, az EL­TE Folk­lore Tan­szé­kének ve­ze­tő­je a szo­kás­ku­ta­tás né­hány fon­tos, új szem­pont­já­ra hív­ta fel a fi­gyel­met, rá­mu­tat­va ar­ra is, mi­ben tér el a Szent Györ­gy nap­já­hoz kö­tő­dő ma­gyar­or­szá­gi szo­kás­ha­gyo­mány más né­pe­ké­től, me­lyek azok a je­len­sé­gek, ame­lyek a ma­gyar­or­szá­gi Szent Györ­gy-kul­tusz­ban nem je­len­nek meg.
A kon­fe­ren­cia dél­utá­ni blokk­ja Voigt Vil­mos bu­da­pes­ti nép­rajz­pro­fes­­szor elő­adá­sá­val foly­ta­tó­dott, aki szá­mos il­luszt­rá­ció se­gít­sé­gé­vel szem­lél­tet­te, ho­gyan vál­toz­tak Szent Györ­gy sár­kány­cso­dá­já­nak áb­rá­zo­lá­sai az idő fo­lya­mán az orosz fém­iko­no­kon. Otil­ia Hedesa, a Te­mes­vá­ri Egye­tem nép­rajz­pro­fes­­szo­ra ar­ról ér­te­ke­zett, mi­lyen sze­re­pet tölt be Szent Györ­gy és a nap­já­hoz kap­cso­ló­dó hi­e­del­mek és szo­ká­sok egy konk­rét ro­mán te­le­pü­lés, Tres­nje­vi­ca vo­nat­ko­zá­sá­ban. Ma­gyar Zol­tán, az MTA Nép­raj­zi In­té­ze­té­nek tu­do­má­nyos mun­ka­tár­sa elő­adá­sá­ban a mon­da­ha­gyo­mány­ban elő­for­du­ló sár­kány­ölő hő­sö­ket vet­te sor­ra, kü­lö­nös te­kin­tet­tel Szent Györ­gy alak­já­ra. Nar­cisa Stiu­ca bu­ka­res­ti ku­ta­tó A dob­ru­dzsai Szent György-na­pi gö­rög ün­nep­ről be­szélt.
A kon­fe­ren­cia utol­só blokk­já­ban a kon­fe­ren­cia fő­szer­ve­ző­je, Zsig­mond Győ­ző egy me­ző­sé­gi fa­lu, Bot­há­za vo­nat­ko­zá­sá­ban szá­molt be a Szent Györ­gy-na­pi szo­ká­sok interetnikus vo­nat­ko­zá­sa­i­ról; majd Bog­dan Neago­ta ko­lozs­vá­ri ta­nár film­ve­tí­tés­sel egy­be­kö­tött két elő­adá­sá­ban a Szent György-nap­hoz kap­cso­ló­dó nö­vé­nyek­kel kap­cso­la­tos rí­tu­so­kat, szo­ká­so­kat mu­tat­ta be. Eu­ró­pa kü­lön­bö­ző he­lye­i­hez ha­son­ló­an a ro­mán­ság kö­ré­ben is él az a szo­kás, hogy a fi­úk lom­bos ágak­ba öl­töz­ve, zöld György­ként jár­ják vé­gig a fa­lut kü­lön­fé­le ado­má­nyo­kat gyűjt­ve, mi­köz­ben meg­lo­csol­ják a lá­nyo­kat és as­­szo­nyo­kat is. A kon­fe­ren­cia élénk vi­tá­val zá­rult.
A kö­vet­ke­ző na­pon a szer­ve­zők ta­nul­má­nyi ki­rán­du­lás­ra vit­ték a részt­ve­vő­ket. Ide­gen­ve­ze­tő­ként a Szé­kely Nem­ze­ti Mú­ze­um egy­ko­ri igaz­ga­tó­ja, Ka­kas Zol­tán is csat­la­ko­zott a tár­sa­ság­hoz. Meg­lá­to­gat­tuk töb­bek közt Mi­kes Ke­le­men szü­lő­hely­ét, Zágont, Kőrösi Csoma Sán­dor szü­lő­fa­lu­ját Cso­makőröst, va­la­mint Kovásznát, Gelencét és Za­bo­lát is. Gelence erőd­temp­lo­má­ban meg­cso­dál­hat­tuk a fes­tett ka­zet­tás men­­nye­ze­tet és a Szent Lász­ló le­gen­dá­ját áb­rá­zo­ló cso­dá­la­tos fal­fres­kót is. Za­bo­lán a kö­zel­múlt­ban nyi­tot­ta meg ka­pu­ját a mold­vai csán­gók kul­tú­rá­ját be­mu­ta­tó Csán­gó Mú­ze­um. Az in­téz­mény a sep­si­szent­györ­gyi Szé­kely Nem­ze­ti Mú­ze­um ré­sze, s azon a tel­ken áll, ame­lyet Po­zsony Fe­renc, ma Ko­lozs­vá­ron élő nép­rajz­pro­fesszor szü­lő­há­za szom­széd­sá­gá­ban vá­sá­rolt meg. Az itt ál­ló ere­de­ti la­kó­ház egy na­gyon gaz­dag he­lyi nép­raj­zi gyűj­te­mény­nek ad ott­hont, ame­lyet szin­tén a ne­ve­zett ho­zott lét­re. A cserná­toni sza­bad­té­ri nép­raj­zi mú­ze­um is nagy él­mény volt a részt­ve­vők­nek. Az itt ta­lál­ha­tó kas­tély hely­tör­té­ne­ti mú­ze­um­ként funk­ci­o­nál, s az épü­let­ben ta­lál­ha­tó egy ön­tött­vas-kály­há­kat be­mu­ta­tó, nem min­den­na­pi gyűj­te­mény is.
A ki­rán­du­lás zárópro­gram­jaként – Gaz­da Eni­kő ka­la­u­zo­lá­sá­val – a részt­ve­vők meg­te­kint­het­ték a kon­fe­ren­ci­á­nak is he­lyet adó sep­si­szent­györ­gyi Szé­kely Nem­ze­ti Mú­ze­um ál­lan­dó ki­ál­lí­tá­sát, va­la­mint a hús­vé­ti ké­pes­lap- és to­jás­gyűj­te­ményt be­mu­ta­tó idő­sza­ki ki­ál­lí­tást is. A má­sik idő­sza­ki ki­ál­lí­tás anya­gá­val az ös­­sze­ál­lí­tó, Zsig­mond Győ­ző is­mer­tet­te meg az ér­dek­lő­dő­ket. A ne­ve­zett egyik fő ku­ta­tá­si té­má­ját a gom­bák ké­pe­zik, ezen be­lül ala­po­san fel­tár­ta a tap­ló­gom­ba gyűj­té­sé­nek és fel­dol­go­zá­sá­nak ha­gyo­má­nyát, amely­ről kö­te­tet is írt. A szó­ban for­gó ki­ál­lí­tá­son lát­ha­tók a tap­ló­gom­ba fel­dol­go­zá­sát be­mu­ta­tó esz­kö­zök, va­la­mint szá­mos, az egyes mun­ka­fo­lya­mat­ok­ról ké­szült fény­kép. A vit­ri­nek­ben a tap­ló­gom­bák­ból ké­szült kü­lön­fé­le tár­gya­kat (ka­la­po­kat, pa­pu­csot, te­rí­tő­ket, tás­ká­kat stb.) ve­het­ték szem­ügy­re a lá­to­ga­tók.
A ren­dez­vény kap­csán meg kell em­lí­te­nünk az iga­zán pro­fi tel­je­sít­ményt nyúj­tó szink­ron­tol­mács, a ma­ros­vá­sár­he­lyi Csortán Fe­renc ne­vét, aki a ta­nul­má­nyi ki­rán­du­lás­ra is el­kí­sér­te a részt­ve­vő­ket, s mint ide­gen­ve­ze­tő is ki­vá­ló tel­je­sít­ményt nyúj­tott.
L. Ju­hász Ilo­na