A kisebbségi magyar szövetkezeti központok kérdése a két világháború közötti Csehszlovákiában[1]
A két világháború közötti sérelmi jellegű csehszlovákiai magyar szövetkezeti publicisztikában, de főleg a magyarországi szövetkezetpolitikai értékelésekben eluralkodott az a nézet, hogy az etnikai alapú magyar... Bővebben
GaucsÃk István: A magyarországi szövetkezeti rendszer a felvidéki (szlovák) régióban (1898–1918)1
A szlovák historiográfia a szövetkezeteket a nemzetpolitikai érdekérvényesÃtés és nemzeti emancipációért folytatott küzdelem fontos eszközeiként, tárgyaiként kezeli. A szlovák történészek gazdasági tevékenységüket szinte kizárólag a... BÅ‘vebben
Ortvay Tivadar – A tudósok köztársaságának képviselÅ‘je – 2.
István GaucsÃk 930.1-051
Theodor Ortvay. The Representative of the Scientists´ Republic 94(437.6)
Keywords: Tivadar (Theodor) Ortvay, Ortvay, biography, Hungarian historical science, history of Pozsony (Bratislava)
Ortvay Tivadar – A tudósok köztársaságának képviselÅ‘je – 1.
Ortvay Tivadar katolikus pap, történész, régész, Å‘skortörténeti, művészet- és politikatörténeti, természetrajzi és tudomány-népszerűsÃtÅ‘ művek szerzÅ‘je, ahogy a Pozsonyban 1876-ban megjelent Ãrói névtár jellemzi, „szorgalmas és... BÅ‘vebben
Az értelmiségi közösségteremtés konstrukciói. Jócsik Lajos társadalomképe [1]
A tanulmányban Jócsik Lajosnak a csehszlovákiai magyar társadalomról alkotott képét vizsgálom. Ehhez maga Jócsik volt a segÃtségemre, hiszen az Iskola a magyarságra cÃmű, 1939-ben megjelent könyvében alkalmazott önelemzés, melyben kapcsolathálóinak és konfliktushelyzeteinek a vizsgálatára is szorÃtkozik, több kérdés felvetésére késztetett. Hogyan konstruált meg Jócsik egy kisebbségi közösséget, és ehhez milyen érvrendszert alakÃtott ki? Koncepciói milyen ideológiai és szellemi táptalajból fakadtak? Milyen impulzusok érték tanulmányai során, és ezeket hogyan épÃtette be történeti-szociológiai elgondolásaiba? Hogyan értelmezte a kisebbségi közegben, illetve azon felülemelkedve a mélyreható társadalmi, gazdasági és szociális változásokat, átrendezÅ‘déseket? Értelmiségi tudata, gondolatainak katedrálisa mennyire volt átok és mentsvár?
Hiányzó fejezetek. Adalékok Hegysúr középkori történetéhez
A tanulmány Hegysúr korai történetét nem kÃvánja és a rendelkezésre álló társadalomtudományi tudásbázis, a történeti és régészeti kutatások némelyik esetben esetlensége, néhol ellentmondásossága miatt nem is tudja részletekbe menÅ‘en feltárni. A megközelÃtés más jellegű, összehasonlÃtó és kritikai. A koncepciómat a rendelkezésre álló korlátozott számú és már minden bizonnyal tovább nem bÅ‘vülÅ‘ források determinálták.