A poÂzsoÂnyi Comenius EgyeÂtem BölÂcséÂszetÂtuÂdoÂmáÂnyi KaÂráÂnak MaÂgyar Nyelv és IroÂdalÂmi TanÂszéÂke minÂden biÂzonÂÂnyal a szloÂváÂkiÂai maÂgyarÂság legÂréÂgibb inÂtézÂméÂnye. A CsehÂszloÂváÂkia megÂalaÂkuÂláÂsa után alaÂpÃÂtott egyeÂteÂmen 1920-ban maÂgyar szeÂmiÂnáÂriÂuÂmot hozÂnak létÂre a cseh Vojtech CvengroÅ¡ veÂzeÂtéÂséÂvel a Szláv InÂtéÂzet keÂreÂtéÂben. A maÂgyar szeÂmiÂnáÂriÂum az 1930/1931. akaÂdéÂmiÂai évÂtÅ‘l, Pavol Bujnák egyeÂteÂmi taÂnárÂrá törÂtént kiÂneÂveÂzéÂséÂtÅ‘l önálÂló tanÂszékÂként műÂköÂdik (ugyanÂcsak Bujnák veÂzeÂti a práÂgai KárÂoly EgyeÂteÂmen a maÂgyar fiÂloÂlóÂgiÂai szaÂkot 1924-tÅ‘l, doÂcensÂsé törÂtéÂnÅ‘ kiÂneÂveÂzéÂséÂtÅ‘l). Bujnák a 19. száÂzaÂdi maÂgyar reÂgényÂrÅ‘l és a finnÂugor ösÂÂszeÂhaÂsonÂlÃÂtó nyelÂvéÂszetÂbÅ‘l hirÂdet meg elÅ‘Âadást, réÂgi szöÂveÂgek olÂvaÂsáÂsa cÃmÂmel peÂdig szeÂmiÂnáÂriÂuÂmot tart. Bujnák maÂgyar tárÂgyú műÂvei köÂzül kiÂemelÂkeÂdik a Ján Arany v literatúre slovenskej [Arany JáÂnos a szloÂvák iroÂdaÂlomÂban] (Praha, 1928), a LiÂteÂraÂtúÂra maïarÂská na územà ÈSR [A maÂgyar iroÂdaÂlom a CsehÂszloÂvák KözÂtárÂsaÂság teÂrüÂleÂtén] (Praha, 1933), vaÂlaÂmint a Praefixa verbalia v jazykoch ugrofÃnskych a zvláštì v maïarskom [Az igeÂköÂtÅ‘k a finnÂugor nyelÂvekÂben, fÅ‘Âként a maÂgyarÂban] (Praha, 1928) cÃÂmű. 1933-ban beÂköÂvetÂkeÂzett haÂláÂla után a maÂgyar tanÂszék veÂzeÂtÅ‘Âje a viÂlágÂhÃÂrű oriÂenÂtaÂlisÂta, Ján BakoÅ¡, aki a nyelÂvéÂszeÂti elÅ‘ÂadáÂsoÂkat tartÂja; az iroÂdalÂmi tárÂgyaÂkat FrantiÅ¡ek Janèoviè, a poÂzsoÂnyi maÂgyar álÂlaÂmi reÂálÂgimÂnáÂziÂum nyuÂgalÂmaÂzott igazÂgaÂtóÂja adÂja elÅ‘. 1948–1950 köÂzött megÂbÃÂzott elÅ‘ÂadóÂként a moÂdern maÂgyar kölÂtéÂszetÂrÅ‘l tart elÅ‘ÂadáÂsoÂkat Emil Boleslav Lukáè kölÂtÅ‘, a maÂgyar iroÂdaÂlom kiÂváÂló isÂmeÂrÅ‘Âje és forÂdÃÂtóÂja. 1951-ben az egyeÂtem újonÂnan alaÂkult peÂdaÂgóÂgiÂai kaÂrán Sas AnÂdor veÂzeÂtéÂséÂvel maÂgyar tanÂszék nyÃlt, amely – az adÂdiÂgiÂakÂtól elÂtéÂrÅ‘Âen – maÂgyar nyelÂvű képÂzést bizÂtoÂsÃÂtott. 1959-ben a peÂdaÂgóÂgiÂai kar Nyitrára kölÂtöÂzik, a maÂgyar tanÂszék a bölÂcsészÂkarÂhoz keÂrül, egyeÂsül az ott műÂköÂdÅ‘ s imÂmár maÂgyar nyelÂven okÂtaÂtó maÂgyar szeÂmiÂnáÂriÂumÂmal, és Sas AnÂdor veÂzeÂtéÂséÂvel önálÂlóÂsoÂdik. AzÂóta a tanÂszék a kar egyik tanÂszéÂkeÂként műÂköÂdik.
A maÂgyar tanÂszék (és elÅ‘dÂje: a maÂgyar szeÂmiÂnáÂriÂum) okÂtaÂtásÂtörÂtéÂneÂtéÂnek felÂdolÂgoÂzáÂsa mindÂmáÂig váÂrat maÂgáÂra. A tanÂszék két viÂlágÂháÂboÂrú köÂzötÂti törÂtéÂnelÂméÂrÅ‘l csuÂpán Turczel LaÂjos és Csanda SánÂdor dolÂgoÂzaÂtaÂiÂból szeÂrezÂheÂtünk tuÂdoÂmást, de ugyanÂcsak felÂdolÂgoÂzatÂlan a tanÂszék máÂsoÂdik viÂlágÂháÂboÂrút köÂveÂtÅ‘, a tanÂszék éleÂtét a poÂliÂtiÂkai eseÂméÂnyek álÂtal erÅ‘ÂtelÂjeÂsen beÂfoÂlyáÂsolt idÅ‘ÂszaÂka is. A poÂzsoÂnyi maÂgyar tanÂszék múltÂja és jeÂleÂne cÃmÂmel 2001-ben megÂrenÂdeÂzett konÂfeÂrenÂcia visÂÂszaÂemÂléÂkeÂzéÂsei ugyan sok minÂdent felÂvilÂlanÂtotÂtak az elÂmúlt negyÂven év törÂtéÂnelÂméÂbÅ‘l, de igényÂlÅ‘Âdik a telÂjes kép felÂváÂzoÂláÂsa, nem is szólÂva a tuÂdoÂmányÂtörÂtéÂneÂti felÂdolÂgoÂzásÂról. EnÂnek kapÂcsán peÂdig megÂkeÂrülÂheÂtetÂlen anÂnak a saÂjáÂtos helyÂzetÂnek a tagÂlaÂláÂsa, amely a maÂgyar tanÂszék tuÂdoÂmányÂtörÂtéÂneÂti heÂlyét alapÂveÂtÅ‘Âen megÂhaÂtáÂrozÂta. A két viÂlágÂháÂboÂrú köÂzötÂti cseh és szloÂvák nyelv- és iroÂdaÂlomÂtuÂdoÂmány, a strukÂtuÂraÂlizÂmus, a práÂgai isÂkoÂla haÂtáÂsáÂról, eredÂméÂnyeÂiÂnek alÂkalÂmaÂzáÂsáÂról van szó, s még táÂgabÂban: anÂnak a módÂszerÂtaÂni elvÂnek a felÂisÂmeÂréÂséÂrÅ‘l, hogy a nyelÂvéÂszeÂti kuÂtaÂtás a szloÂvák–maÂgyar ösÂÂszeÂveÂtÅ‘ nyelvÂtuÂdoÂmányÂra alaÂpozÂva nemÂcsak diÂdakÂtiÂkaÂiÂlag leÂhet gyüÂmölÂcsöÂzÅ‘, haÂnem koÂmoly tuÂdoÂmáÂnyos hazadéka is leÂhet. Itt elég, ha csak arÂra utaÂlunk, hogy 1931–1937 köÂzött Jan Mukaøovský a poÂzsoÂnyi egyeÂteÂmen adott elÅ‘ (s itt is neÂvezÂték ki egyeÂteÂmi taÂnárÂrá), Josef KoøÃnek ugyanÂcsak itt okÂtaÂtott 1935–1945 köÂzött, Václav Vážny proÂfesÂÂszorÂnak két maÂgyar taÂnÃtÂváÂnya is volt, Arany A. LászÂló és SiÂma FeÂrenc, Zeman LászÂló PráÂgáÂban, VlaÂdiÂmÃr Skalièkánál doktorált…
AmiÂkor elÂhaÂtáÂrozÂtuk, hogy a FóÂrum TárÂsaÂdaÂlomÂtuÂdoÂmáÂnyi SzemÂle MűÂhely roÂvaÂtáÂban a poÂzsoÂnyi egyeÂtem maÂgyar tanÂszékÂét beÂmuÂtatÂjuk, tuÂdaÂtáÂban volÂtunk anÂnak, idÅ‘Âben és térÂben menÂÂnyiÂre szerÂteÂágaÂzó teÂrüÂleÂtekÂrÅ‘l, kuÂtaÂtáÂsokÂról száÂmolÂhaÂtunk be. Az itt köÂzölt, a tanÂszék egyÂkoÂri és jeÂlenÂleÂgi okÂtaÂtóÂiÂnak taÂnulÂmáÂnyai (s a névÂsort még bÅ‘vÃthettük volÂna) megÂÃtéÂléÂsünk szeÂrint jól érÂzéÂkelÂteÂtik azt a tuÂdoÂmáÂnyos szÃnÂvoÂnaÂlat és szelÂleÂmiÂséÂget, amely a tanÂszék több évÂtiÂzeÂdes teÂvéÂkenyÂséÂgét jelÂleÂmezÂte (a tanÂszék okÂtaÂtóÂiÂnak váÂloÂgaÂtott bibÂliÂogÂráÂfiÂáÂját helyÂszűÂke miÂatt kényÂteÂleÂnek vaÂgyunk melÂlÅ‘zÂni).
A maÂgyar tanÂszék minÂdig a szloÂváÂkiÂai maÂgyarÂság egyik legÂranÂgoÂsabb inÂtézÂméÂnye volt. EgyÂkoÂri hallÂgaÂtói a minÂdenÂkoÂri szloÂváÂkiÂai maÂgyar tuÂdoÂmáÂnyos, okÂtaÂtáÂsi és kulÂtuÂráÂlis élet szinÂte vaÂlaÂmenÂÂnyi teÂrüÂleÂtén fonÂtos teÂvéÂkenyÂséÂget fejÂtetÂtek ki és fejÂteÂnek ki ma is. A tanÂszék ügyét – tiszÂteÂletÂben tartÂva az egyeÂteÂmi auÂtoÂnóÂmiÂát – a szloÂváÂkiÂai maÂgyarÂság nem teÂkinÂti, nem is teÂkintÂheÂti az egyeÂtem belÂsÅ‘ ügyéÂnek. A poÂzsoÂnyi egyeÂtem maÂgyar tanÂszéÂke a szloÂváÂkiÂai maÂgyarÂság köÂzös ügye. MúltÂja mindÂnyáÂjunÂkat köÂteÂlez jöÂvÅ‘Âjét, okÂtaÂtói gárÂdáÂjáÂnak ösÂÂszeÂtéÂtelÂét és tuÂdoÂmáÂnyos szÃnÂvoÂnaÂláÂnak alaÂkuÂláÂsát ilÂleÂtÅ‘Âen.
FaÂzeÂkas JóÂzsef