Fórum Társadalomtudományi Szemle
    • en
Menu
  • Főoldal
  • Archív
  • Szerzők
  • Szerzőink figyelmébe
  • Szerkesztőség
  • Impresszum
  • Etikai kódex
  • Rovatok
    • Agora
    • Bibliográfia
    • Dokumentumok
    • Évforduló
    • Interjú
    • Konferencia
    • Könyvek, lapszemle
    • Köszöntő
    • Közlemények
    • Kronológia
    • Műhely
    • Nekrológ
    • Oral History
    • Pályakép
    • Reflexió
    • Tanulmányok
    • Impresszum
    • Close
Itt vagy most:Főoldal » Szemle » Könyvek, lapszemle »Oldal 17

Könyvek, lapszemle

183 találat

  • 1
  • …
  • 11
  • 12
  • 13
  • 14
  • 15
  • 16
  • 17
  • 18
  • 19

Vajda Barnabás: Egy szabad hang Kelet-Európában. A Szabad Európa Rádió tevékenységéről a hidegháború alatt

Baka L. Patrik
2013/1
  • Könyvek, lapszemle
  • Szemle
2013/1 PDF verzióPDF verzió
Vajda Barnabás: Egy szabad hang Kelet-Európában. A Szabad Európa Rádió tevékenységéről a hidegháború alatt. Dunaszerdahely, NAP Kiadó, 2011, 332 p.   „The wind of change / Blows straight into the face of time / Like a stormwind that will ring the freedom bell / For peace of mind / Let your balalaika sing / What my guitar wants to say” (Scorpions: Wind of Change) Mondják, egy versnek – vagy épp egy dalszövegnek – nem tesz túl jót, ha konkrét célzattal keletkezik. A líra, s annak egyes válfajai már rég kinőtték a „konkrét dologról” vagy „konkrét eseményről” szólás kereteit. Mára a hangulat, a forma, s a nyelvhez fűződő viszony az, ami leginkább sajátja egy versszakokba tördelt szövegnek; ami lírává emeli a textust. A Scorpions együttes fent idézett dalának bár jócskán megvan a maga emócióvilága, keletkezésének körülményei, s az egyes – korántsem rejtett – mozzanatok mégis inkább a célzatos szövegek spektrumába terelik. Mindez persze nem változtat azon, hogy az emlegetett dal máig a valaha volt legkelendőbb sláger, amit német művész/zenekar alkotott. Bárhogy is, a világ kulturális irányvonala esetenként igen gyümölcsözően reflektál a társadalmi változásokra. Esetünkben épp ez teszi lehetővé, hogy az idézett szövegrész, s főként annak bizonyos szegmensei remek támpontokat kínáljanak... Bővebben →

Vajda Barnabás: Hidegháború és európai integráció

Baka L. Patrik
  • Könyvek, lapszemle
  • Szemle
 PDF verzióPDF verzió
Vajda Barnabás legújabb munkája bizonyos szempontból akár előző kötetének folytatásaként is felfogható, már ha e szempont alatt a (kis)rész és egész viszonyát értjük. Legutóbb a Szabad Európa Rádió történetét mesélte el,1 annak létrejöttétől egészen ’89 utáni kivonulásáig, impozáns mennyiségű, primer angolszász anyagra támaszkodva, és mindezt olyan színesen mély kitérőkkel, amelyek nem csak a hírek minőségéig, de a szerkesztőségbe befutó, legtetszetősebb hallgatói telefonok szövegének bemutatásáig terjedően. Bővebben →

Vajda Barnabás: Romsics Ignác: Bethlen István

Vajda Barnabás
2005/3
  • Könyvek, lapszemle
  • Szemle
2005/3 PDF verzióPDF verzió
Szerencsésebb népek számára természetes, hogy közéletük nagyjairól gyakran mégéletükben, de legkésőbb röviddel halálukután életrajzot írnak. Mi lehet az oka annak,hogy nálunk nincs így? Általában nem csupán történelemi kataklizmák nehezítik KeletEurópa népeinek saját történelmük higgadt,alapos feldolgozását, s nem csupán a források (technikai) hozzáférhetetlensége és apolitikai tilalmak okolhatók, hanem maguknak az elsődleges forrásoknak a hiánya is. Ami politikusaink általában nem vezetneknaplót, nem készítenek feljegyzéseket, s levelezésük is eléggé gyér. E tekintetben a németek, de talán még az osztrákok és a csehek is jobban állnak nálunk. Igaztalan volna persze elhallgatni, hogy amagyar történettudomány is büszkélkedhetnéhány kimagasló biográfiával, példáulPölöskei Ferenc Tisza Istvánról (1985), VasZoltán pedig Horthy Miklósról írt életrajzot(1969). Mi az oka annak, hogy a 20. századegyik legmeghatározóbb magyar államférfijának, gróf Bethlen Istvánnak (1874-1946) azéletrajzi monográfiájára közel ötven évet kellett várni? Tény, Bethlen nem szívesen levelezett (,,Hetente legfeljebb egy vagy két sajátkezű levelet írt”, 302. p.), és emlékirataisem maradtak fenn, ez utóbbi persze életének 1944 utáni alakulását tekintve érthetőis. Gát Zoltán vezérkari ezredes szerint (akivele egy szobában lakott) legutolsó magyarországi napjai alatt sokat levelezett, de az isbiztos, hogy amikor 1945 márciusábanKunszentmiklós utcáin a szovjetek gépkocsiba tuszkolták, Bethlennek nem politikai hagyatékának megőrzése volt a legfontosabbgondolata. De ezzel újra a nemzeti kataklizmáknak a történettudományra tett... Bővebben →

Varga László: A zene szárnyán… A nagymegyeri énekkari mozgalom 120 éve (1892–2012)

Orsovics Yvette
2012/2
  • Könyvek, lapszemle
  • Szemle
2012/2 PDF verzióPDF verzió
Ez év májusában jelent meg Varga László tollából e történeti összefoglaló könyv, amely a nagymegyeri énekkari mozgalom 120 évét hivatott feldolgozni és bemutatni. A szöveg és az ehhez kapcsolódó képek, fotók barna nyomtatása kissé régies külsőt kölcsönöz a kiadványnak, ami valójában ezt a hosszú, több mint egy század munkáját átfogó „történetet” hitelessé teszi. A szerző, a történelemtanár és helytörténész Varga László 1973 óta él Nagymegyeren, 37 éve a Csemadok helyi szervezetének elnöke, a ’90-es évektől pedig a város krónikájának írója. Helytörténeti kutatásai alapul szolgáltak annak a 21 kiadványnak, melyeknek szerzője vagy társszerzője volt, s ez irányú munkásságáért idén a helytörténészek országos szervezete, a Pátria szövetség díjában részesült. Bővebben →

Varga Sándor: Von Minderheiten zu Volksgruppen. 20 Jahre Wiener Arbeitsgemeinschaft

Varga Sándor
2005/2
  • Könyvek, lapszemle
  • Szemle
2005/2 PDF verzióPDF verzió
A kötet a Nemzetiségi Ügyek Bécsi Munkaközössége elnevezésű csoportosulás húszéves, 1983-2003 közötti tevékenységét foglalja össze. Ezt a csoportosulást 1983-ban az Ausztriában, elsősorban Bécsben és környékén élő nemzetiségek képviselői hozták létre, a kisebbségi léttel összefüggő problémáik elméleti megvitatására és a gyakorlati intézkedések javaslatainak kidolgozására. Tevékenységében kezdetektől részt vesznek a csehek, szlovákok, szlovének, burgenlandi horvátok és a magyarok képviselői. Később csatlakoztak a romák és a bécsi lengyelek is. A szervezet képviseli a népcsoportok közös érdekeit, oly módon, hogy szem előtt tartja az egyes csoportok sajátosságait és nemzetiségi specifikumait. Két évtizedes tevékenysége során a szervezet különböző formában lépett a nyilvánosság elé. Szimpóziumokat és vitákat rendezett, valamint szakmai előadásokat tartott ahol a nemzetiségek problémáit tárgyalták meg. Ezek közül igen lényegesnek bizonyultak a népszámlálások körül kialakult problémák. Tudjuk, hogy az osztrák népszámlások összeíró ívében nem szerepel sem a nemzetiségre, sem az anyanyelvre vonatkozó kérdés. Csupán a használt nyelv [Umgangssprache) adatai alapján lehet a nemzetiségi hovatartozást a hivatalos népszámlálási statisztikákból kiolvasni. Az egyes népcsoportok ezért minden népszámlálás előtt széleskörű felvilágosító tevékenységet folytatnak, amelyben felhívják a figyelmet a használt nyelvre vonatkozó rubrika pontos kitöltésére. Az ausztriai kisebbségek, másik fontos kérdése az általános iskolai nyelvoktatás. Pontosabban a kisebbség nyelvének az oktatása az általános iskolákban. Ausztriában ugyanis nincsenek... Bővebben →

Victor Sebestyen: Lenin: the man, the dictator, and the master of terror.

Sándor Zoltán
2018/1
  • Könyvek, lapszemle
  • Szemle
2018/1 PDF verzióPDF verzió
Penguin Random House LLC. Ebook. 2017, 592 p. Egy vadonatúj, rendhagyó, külsőségekben és tartalomban is formabontó életrajz jelent meg a hideg, számító bolsevik vezetőről – Vlagyimir Uljanovról, alias Leninről, akiről a későbbi szovjet állam saját magát formázta meg és követendő példaképének tekintette minden összefüggésben. Bizalmatlan, gyanakvó, makacs és higgadt. Ezekkel a jelzőkkel (is) illeti könyvének főszereplőjét a budapesti születésű, londoni újságíró, Victor Sebestyen, miután áttanulmányozta az összes hozzáférhető forrásanyagot munkájának megírásakor. A hatalmas forrásmennyiség ellenére a szerző nem vész el a részletek tömkelegében, és mindig talál egy stabil kiindulópontot, amelyet követve az életrajz a bevezetőtől kezdve az utolsó fejezetig élvezetes és izgalmas marad. A rendkívüli intellektuális képességekkel bíró fiatalember a kezdetektől fogva favorizálta a vezetői szerepkör könyörtelen igazgatási és irányítási módszereit. Lenint megszállottan érdekelte a hatalom megszerzésének és megtartásának problémaköre. Igaz, kortársai sokat kritizálták amiatt, hogy gyáva, és hogy gyakran elmenekült a felmerülő problémák elől. Az egyik fejezetben, kortárs forradalmár állítása szerint, egy demonstráció alkalmával, mikor még csak hallatszott, hogy érkeznek a tüntetést szétverő kozákok, Vlagyimir Iljics elsőként vette fel a nyúlcipőt és menekülni kezdett. Uljanov ezt azzal magyarázta, és azt többször is kihangsúlyozta, hogy az ő személye túlságosan is fontos ahhoz, hogy letartóztassák és elítéljék. Forradalmár életének minden... Bővebben →

Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány I. Tanulmányok a községtelepüléstörténetéhez és néprajzához (Gecse Annabella)

Gecse Annabella
2006/4
  • Könyvek, lapszemle
  • Szemle
2006/4 PDF verzióPDF verzió
Viga Gyu­la (sz­erk.): Nagytárkány I. Ta­nul­má­nyok a köz­ség te­le­pü­lés­tör­té­ne­té­hez és nép­raj­zá­hoz. Som­or­ja–Ko­má­rom, Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet, 2006. /Lokális és re­gi­o­ná­lis mo­nog­rá­fi­ák, 5./ Meg­szok­hat­tuk már, hogy a Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet Et­no­ló­gi­ai Köz­pont­já­nak so­ro­za­tai nem „hir­te­len fel­in­du­lás­ból” szü­let­nek, ha­nem fel­buk­ka­ná­suk után hos­­szú ide­ig és fo­lya­ma­to­san ered­mé­nye­ket mu­tat­nak fel. A Lo­ká­lis és re­gi­o­ná­lis mo­nog­rá­fi­ák cí­mű 2000-ben, a Kisgéres­nek szen­telt kö­tet­tel in­dult. Az­óta szü­le­tett egy rud­nai és két mátyus­föl­di il­le­tő­sé­gű ki­ad­vány, te­hát amen­­nyi­ben a ku­ta­tá­sok föld­raj­zi rend­jét, azon be­lül is a ki­egyen­lí­tett­ség igé­nyét vesz­­szük ala­pul, is­mét a mai szlo­vá­ki­ai ma­gyar nyelv­te­rü­let, Dél-Szlo­vá­kia ke­le­ti ré­szé­nek kel­lett kö­vet­kez­nie. A Nagytárkány I. cím sej­te­ti a foly­ta­tást. A kö­tet a Ta­nul­má­nyok a köz­ség te­le­pü­lés­tör­té­ne­té­hez és nép­raj­zá­hoz sze­rény al­cí­met vi­se­li, szer­kesz­tő­je, ösz­­sze­ál­lí­tó­ja Viga Gyu­la. Már a ta­nul­má­nyok egy­sze­rű át­te­kin­té­se is el­árul­ja, hogy a szer­kesz­tő­nek Nagytárkány „ér­de­ké­ben” Kirá­ly­helmec­től Bu­da­pes­tig, ré­gész­től geo­grá­fu­sig na­gyon gaz­dag „kí­ná­lat­ból” si­ke­rült a mun­ká­ba szer­ző­ket és ál­ta­luk tu­do­mány­ága­kat be­von­nia. A ki­csit több mint 500 ol­da­las kö­te­tet – Ko­pasz Jó­zsef pol­gár­mes­te­ri be­ve­ze­tő­je után – 16 ta­nul­mány al­kot­ja. Ahogy azt az al­cím is jel­zi, a nép­rajz és a te­le­pü­lés­tör­té­net je­len­ti mind a szer­kesz­tés, mind az egyes írá­sok leg­főbb ve­zér­fo­na­lát. Mind­két em­lí­tett fo­ga­lom sok­ré­tűbb azon­ban an­nál, hogy eb­ből egy­ér­tel­mű­en kö­vet­kez­ne egy szok­vá­nyos, már-már sab­lo­nos, una­lo­mig is­me­rős fel­épí­tés. A ve­zér­fo­na­lak mel­lett... Bővebben →

Vladimír Srb: Proměny politických systémů Evropských mikrostátů

Öllös László
2018/2
  • Könyvek, lapszemle
  • Szemle
2018/2 PDF verzióPDF verzió
Praha, Machiavelli Press, 2017, 291 p. A cseh nyelven megjelent kötet egy méltatlanul mellőzött problémakörrel foglalkozik. Az Európai Unió ugyanis nemcsak nagy államokból áll, hanem egészen kicsikből is. Az ő tagsági viszonyuk ugyan gyakran eltér az úgynevezett nagyokétól, ám az unió jelenéről és jövőjéről történő gondolkodás és viták során hiba elfelejtkezni róluk. A szerző ezt a hibát igyekszik helyre ütni. A tanulmány sorolja azokat az elméleteket, amelyek megadják, mi tekinthető törpeállamnak. A szerző állítása szerint a kicsik több kérdésben jelentős szerepet játszanak az EU életében, és jó néhány döntésére is hatással vannak. De azt is hozzátehetjük, hogy a kicsiknek, az úgynevezett törpeállamoknak is lehetnek, sőt bizonyára vannak is olyan tapasztalataik, sajátos ismereteik, tudásuk, amelyek értékesek lehetnek a többiek számára. Megjegyezhetjük, hogy ez a szempont csak akkor válik fontossá, ha az Európai Unióra nem csupán a hatalom és érdekek szemüvegén keresztül tekintünk, hanem a fejlődés fő motorját jelentő ismeretekén és tudásén. A mikroállamok ugyanúgy értékes részei Európának, mint a nagyobbak. Csak azt kellene tudatosítanunk, hogy egyes átvehető és hasznosítható sajátosságok nem a nagyságtól függenek, hanem a helyiek eredeti gondolataitól, megismételhetetlen egyedi adottságaiktól. Éppen ezekre volna érdemes odafigyelnünk. Az egészen kis államok keletkezése és fennmaradása is olyan kérdés, amely minden valamivel... Bővebben →

Vörös Ferenc (szerk.): Regionális dialektusok, kisebbségi nyelvhasználat (Presinszky Károly)

Presinszky Károly
2006/4
  • Könyvek, lapszemle
  • Szemle
2006/4 PDF verzióPDF verzió
Vö­rös Fe­renc (sz­erk.): Re­gi­o­ná­lis di­a­lek­tu­sok, ki­sebb­sé­gi nyelv­hasz­ná­lat. A 2005. ok­tó­ber 20–21-i somor­jai kon­fe­ren­cia elő­adá­sai. Budapest–Nyitra–Somor­ja–Duna­szer­dahely, Ma­gyar Nyelv­tu­do­má­nyi Tár­sa­ság–Kons­tan­tin Egye­tem Kö­zép-eu­ró­pai Ta­nul­má­nyok Kara–Fórum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­­té­zet–Lilium Aurum, 2005, 164 p. 2005 ok­tó­be­ré­ben a Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet adott ott­hont an­nak a két­na­pos kon­fe­ren­ci­á­nak, me­lyen a ki­sebb­sé­gi hely­zet­ben lé­vő ma­gyar­ság nyel­vi, nyelv­hasz­ná­la­ti kér­dé­se­i­ről és a re­gi­o­ná­lis nyelv­hasz­ná­lat sa­já­tos­sá­ga­i­ról hall­hat­tunk elő­adá­so­kat. Az elő­adók négy kü­lön­bö­ző or­szág te­rü­le­tén él­nek, hat szak­mai mű­helyt kép­vi­sel­nek, és hoz­zá­szó­lá­sa­ik­kal a nyelv­tu­do­mány több szak­te­rü­let­ét (két­nyel­vű­ség, di­a­lek­to­ló­gia, kon­tak­toló­gia, név­tan, nyel­vi ter­ve­zés, pszi­cho­- és szo­ci­o­lingvisztika) érin­tet­ték. A kon­fe­ren­ci­án el­hang­zott elő­adá­sok írott vál­to­za­tát gyűj­ti egy­be a be­mu­ta­tan­dó kö­tet. A szer­kesz­tő a kö­tet elő­sza­vá­ban le­ír­ja, hogy a kon­fe­ren­cia öt­le­te a nyi­trai Kons­tan­tin Egye­tem Ma­gyar Nyelv és Iro­da­lom Tan­szé­kén fo­gal­ma­zó­dott meg, az ot­ta­ni ma­gyar nyel­vű pe­da­gó­gus­kép­zés 45. év­for­du­ló­ja al­kal­má­ból, to­váb­bá ki­eme­li, hogy a szín­vo­na­las ren­dez­vény cél­ja nem­csak a sze­mé­lyes kon­zul­tá­ció, ta­pasz­ta­lat­cse­re meg­te­rem­té­se volt, ha­nem a szak­mai mű­he­lyek kö­zöt­ti kap­cso­lat in­ten­zí­veb­bé té­te­le is. A kö­tet hu­szon­egy elő­adás szö­ve­gét tar­tal­maz­za. Az is­mer­te­té­sük­re szánt ke­ret vé­ges­sé­ge mi­att a to­váb­bi­ak­ban csu­pán rö­vi­den szó­lok az elő­adá­sok tar­tal­má­ról, igyek­szem in­kább a szer­zők gon­do­lat­éb­resz­tő meg­ál­la­pí­tá­sa­it köz­ve­tí­te­ni, hogy az ér­dek­lő­dők fi­gyel­mét a kon­fe­ren­cia­kö­tet ol­va­sá­sá­ra fel­kelt­sem. A szlo­vá­ki­ai ma­gyar szo­ci­ol­ingvisztikai ku­ta­tá­sok szá­má­ra kí­ván hasz­nos se­gít­sé­get nyúj­ta­ni Gyur­gyík Lász­ló ta­nul­má­nya, mely­ben a leg­újabb nép­szám­lá­lá­si ada­tok... Bővebben →

Vörös Ferenc és Misad Katalin (szerk.): A nyelvföldrajztól a névföldrajzig V. Interetnikus kapcsolatok.

Cs. Nagy Lajos
2016/1
  • Könyvek, lapszemle
  • Szemle
2016/1 PDF verzióPDF verzió
A nyelvföldrajztól a névföldrajzig címet viselő konferenciasorozat ötödik tudományos találkozásának Pozsony adott otthont. A helyszínt a Pozsonyi Magyar Intézet biztosította, magát a rendezvényt pedig a Comenius Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék szervezte. A kötet megjelenését a Szlovák Köztársaság Kormányhivatala támogatta. A konferencia tematikájának meghatározásában döntő szerepet játszott a tanszék egyik fő kutatási iránya, a nyelvi kontaktológia. A szlovák és magyar nyelvű előadások éppen ezért az Interetnikus kapcsolatok alcímet viseli. Bővebben →
  • 1
  • …
  • 11
  • 12
  • 13
  • 14
  • 15
  • 16
  • 17
  • 18
  • 19
back up
© Copyright 2019 Fórum Társadalomtudományi Szemle