Bevezetés A kisebbségi beszélőközösségek a többségi társadalmakhoz képest lényegesen több nyelvi problémával küszködnek, ráadásul a kisebbségi közösségek nyelvi problémái elemibb módon, húsbavágóbban érintik az emberek életét, mint a többsé...
A Milan Hodža kormányfő nevéhez fűződő nemzetiségi statútum a két háború közötti csehszlovák nemzetiségi politika legígéretesebb kísérlete volt a nemzetiségi kérdés rendezésére. Ennek ellenére az első Csehszlovák Köztársaság e kiváltságos p...
Miközben a cseh és a szlovák történetírás húsz éve gyakorlatilag folyamatosan publikálja a csehszlovákiai rendszerváltással és az azt megelőző normalizációs rendszerrel foglalkozó tanulmányokat, monográfiákat és dokumentumokat,1 a kérdéskör...
Szlovákiában a magyar katolikus közösség nem rendelkezik önálló közgyűjteményi, levéltári vagy múzeumi szervezettel, amely az 1918-tól megváltozott szellemi és tárgyi emlékezet „jeleit” gyűjtené, rend...
Pór Bertalan (Bábaszék [ma: Babiná pri Krupine], 1880–Budapest, 1964) a magyar avantgárd művészet egyik kiváló képviselője, az 1911-ben megalakult Nyolcak elnevezésű csoport tagja volt, s jeles portréfestőként ...
A névtani szakirodalomban közhelynek számít az a megállapítás, mely szerint a hivatalos utcanévadás hűen tükrözi a társadalmi-politikai viszonyokat. Így érthető, hogy Pozsony utcanevei a történelem f...
„Távol legyen másban dicsekednem, mint a mi Urunk Jézus Krisztus keresztjében.” (Pál levele a galátákhoz 6,14) A város etnikai térszerkezetének változása A kistáj központjának számító, a Körös-patak és a Tis...
A háborús szlovák államról a második világháború utáni években nemigen emlékeztek meg a csehszlovák nemzeti eszme továbbvivői. Beneš úgy érezte, hogy az 1939 és 1945 között működő önálló Szlovákia politiká...
Bevezetés Jelen tanulmány célja bemutatni Magyarország és Csehszlovákia viszonyát az 1920-as években. Ez a 10 év több rövidebb szakaszra osztható, melynek végkifejleteként egy gazdaságilag és politikai...
Magyar