Fedinec Csilla

Széljegyzetek egy hivatalos lap margójára: Kárpátaljai Közlöny (1939–1944)

Az 1939–1944 között fennálló, a magyar jogrendben az ország egyéb területeinek közigazgatási szervezésétől eltérő közigazgatási egység, a Kárpátaljai Kormányzóság kutatása számos eredményt tud felmutatni elsősorban történeti, jogi, nyelvpol...

„… olyan ez a kép, mintha egy összetört tükör volna a magyar társadalom, illetve a magyar lélek”. Hokky Károly (1883–1971) élete és tevékenysége1

1919. május 8-án Párizsban megszületett a döntés arról, hogy Kárpátalját Csehszlovákia kapja meg, amit az 1919. szeptember 10-i saint-germaini szerződésbe foglaltak bele. Ugyancsak május 8-án, Ungváron az úgynevezett Központi Ruszin Nemzeti...

Magyarok Kárpátalján (Ukrajnában): etnoregionális szándékok elméletének és gyakorlatának néhány aspektusa 1

A több mint 600 ezer négyzetkilométer területű Ukrajna legnyugatibb megyéje a 12,8 ezer négyzetkilométeren elterülő Kárpátalja. Önálló politikai régióvá a 20. században szerveződött: a két világháború között a Csehszlovák Köztársaság, utána...

Fedinec Csilla: Magyar pártok Kárpátalján a két világháború között

A két vi­lág­há­bo­rú kö­zöt­ti Kár­pát­al­ján a ma­gyar pár­tok ön­ma­guk fel­ta­lá­lá­sán, ön­ér­tel­me­zé­sén túl nem­igen ju­tot­tak. A kár­pát­al­jai ma­gyar párt­po­li­ti­zá­lás há­rom jól el­kü­lö­nít­he­tő pe­ri­ó­du­sa a vizs­gált ...

Fedinec Csilla: Nemzetiségi iskolahálózat és magyaroktatás Kárpátalján

1.1. Az elsõ világháború lezárultával a Kárpát-medencei magyarság jelentõsnek mondható részét szakították el az anyaországtól az újonnan meghúzott államhatárok. Trianon után a Duna vonalától északra esõ területek lakossága is egy újonnan sz...