Műhely

Az egye­te­mi ok­ta­tás kér­dé­se min­den tár­sa­da­lom egyik stra­té­gi­ai fon­tos­sá­gú te­rü­le­te. A nem­ze­ti ki­sebb­sé­gek ese­té­ben pe­dig az anya­nyel­ven fo­lyó ok­ta­tás egye­ne­sen lét­kér­dés­sé vá­lik. A po­zso­nyi Comenius... Bővebben

Erdővidék a Székelyföld egyik kevésbé ismert, magyar többségű mikrorégiója. Háromszék (hivatalosan Kovászna megye) északnyugati része, mely a Baróti-medenceterületét öleli fel. Nyugati határa az Észak-Persány és... Bővebben

A területileg, szociokulturálisan és dialektológiailag egyaránt differenciált szepesinémetség a magyar történeti közgondolkodásban éppúgy, mint a történeti, néprajzitudományos munkákban a magyarérzelműség, a hungarus-tudat legkarakteresebbképviselőjeként jelenik meg. A két világháború közötti német történeti irodalombanés az egyes szepesi települések falumonográfiáiban ezt a jelenséget döntően a fel-törekvő, státusorientált német rétegek önkéntes asszimilációjával, másrészt a ma-gyar állam felől jelentkező kényszerasszimilációs nyomással, nem pedig a „magyarnép misztikus és titokzatos karizmájával" magyarázzák.2

A szlovákiai magyarság történetét, népi kultúráját, hagyományait és értékeit képviselő, nemcsak regionális szinten tevékenykedő, reprezentatív múzeumi intézmény létrehozására tett kísérletek jelentős múltra tekintenek vissza. A... Bővebben

Az európai nemzeti kisebbségek szervezeteinek a két világháború között is csakkorlátozott mértékben volt lehetőségük arra, hogy kilépjenek a nemzetközi politikaiporondra. Ilyen jellegű aktivitást lényegében két irányban fejthettek ki: egyrészt pa-naszosként petíciókat juttathattak el a Nemzetek Szövetségéhez, másrészt önállószereplőként bekapcsolódhattak néhány- meglehetősen korlátozott nyomásgyakor-ló erővel rendelkező - nemzetek feletti organizáció tevékenységébe.

Az 1919-1920. évi párizsi békekonferenciának a csehszlovák államalapítás szem-pontjából meghatározó jelentőségű 1919. január-szeptemberi időszakát az 1919.június 28-i versailles-i német és az 1919. szeptember 10-i Saint German-i osztrákbékeszerződés, valamint az osztrák békeszerződéssel egy időben aláírt csehszlo-vák kisebbségvédelmi szerződés aláírása tette különösen fontossá. Az 1920. júni-us 4-én aláírt trianoni békeszerződés előkészítése során mind a csehszlovák dele-gáció, mind pedig a nagyhatalmak jórészt már csak az 1919 tavaszán, nyarán meg-hozott döntéseket védelmezték, az akkori érveket alkalmazták. Ezért az alábbiak-ban ennek a kilenchónapos periódusnak az argumentációját és a csehszlovák ér-vek nyomán kialakult vitákat vizsgálom.