Kérlek segíts az új filmünk elkészítésében! Támogasd Te is! »

szerző

Kocsis Aranka

Győr vármegye települései 18-19. századi kéziratos térképeken. Szerkesztett Néma Sándor. Győr, Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára, 2003. (Kocsis Aranka)

Győr vár­me­gye te­le­pü­lé­sei 18–19. szá­za­di kéz­ira­tos tér­ké­pe­ken. Szer­kesz­tet­te Né­ma Sán­dor. Győr, Győr-Moson-Sopron Me­gye Győ­ri Le­vél­tá­ra, 2003. Na­gyon szép köny­vet je­len­te­tett meg 2003 őszén Győr-Moson-Sopron Me­gye...
Bővebben

Kocsis Aranka: A martosi „egyke” (Születéskorlátozás egy kisalföldi faluban a 18—20. században)

A martosi református egyházközség jegyzőkönyvének egy 1890. év eleji bejegyzése szerint a helybeli református iskolában „száznál több a növendék”, s mivel már az előző évben is az volt, a megye közigazgatási bizottsága kötelezi az egyházközséget, hogy az addigi egy tanító mellé segédet fogadjon. /1/ A másodtanítói állás szervezése azonban nehéz feladatnak bizonyult az egyházközség számára, mivel hiányoztak hozzá az anyagi feltételek (egy újabb osztályterem, lakás a tanítónak, pénz a díjazására stb.). A következő évben újabb figyelmeztetés érkezett, hogy „az iskola túlterheltsége miatt iskolai helyiség- és két tanítorol vagyoni allapotahoz mérten minél előbb illetve jövő tanév kezdetére gondoskodni el ne mulassza”. /2/ A presbiteri ülések jegyzőkönyveinek tanúsága szerint az egyházközség vezetősége ezekben az években sokat foglalkozott az iskolában uralkodó állapotokkal, s igyekezett előteremteni a szükséges pénzt a második tanítói álláshoz, ami végül az évtized végére sikerült. Három évtized múlva a gondok megismétlődtek, az új század elején ugyanis annyira nőtt a gyerekek száma az iskolában, hogy az 1920-as évek végére a két tanító is kevésnek bizonyult. 1930-ban a harmadik tanító beállítását rendeli el a tanfelügyelőség, mert „az 1930/31. tanévre megállapított iskolakötelesek száma az I–VIII osztályban 152. E szerént 12 vel több, mint amennyit a törvény a két meglevő tanerőre megállapít”. /3/ S újra megindul a felszólítások, figyelmeztetések és sürgetések sora, s mert most sincs új osztályterem, se tanítói lakás, se iskolapad, se tanszer, se pénz a tanítói bérre, „s ezek megszerzése ma nagy nehézségbe ütközik, valamint a vegtelen sulyos pénzügyi helyzeten és főként a rendkívüli rossz termés folytán kivetéssel a népet terhelni nem lehet, amikor vetőmagja és kenyere sincs”. Az egyházközség vezetősége ugyan nem zárkózik el a megoldás keresése elől, ám szerinte a harmadik tanítói állást csak ideiglenes jelleggel kell felállítani, mert az iskolakötelesek száma „rövid időn belül a születési anyakönyv bizonysága szerint 2-3 év mulva annyira alá száll, illetve megszünik, hogy a meglevö két taneröre elö irt létszám sem lesz meg… a nehány éve erősen fellépett egyke folytan”. /4/A következő két évben az egyházközség igyekszik elodázni a harmadik tanító ügyét, más megoldásokra tesz ajánlatot a tanfelügyelőségnél (pl. délelőtti és délutáni felváltott tanítást javasol), közben az „egykére” hivatkozik, amely „olyan erősen pusztít, hogy két év múlva a két tanító is könnyen elvegzi a tanitást”. 1833-ban végül mégis kénytelenek megválasztani a harmadik tanítót. Ez az állás három éven át terheli az egyházközség kiadásait, az iskolaszék 1836. júliusi gyűlésén pedig már arról határoznak a presbiterek, hogy kérni fogják a tanfelügyelőségtől a harmadik, ideiglenes osztály megszüntetését, „mivel a létszám az 1936/37 iskolai évben 106 ra csökkent és évről évre amint látszik rohamosan fogy”.

Kocsis Aranka: Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoport

A Mercurius Csoport 1992-ben alakult, az elsők között a rendszerváltozás után szerveződő s az azóta eltelt tíz évben gyarapodó számú magyar tudományos műhelyek sorában. Az új helyzet kínálta lehetőségekre viszonylag gyorsan reagáltak a szlovákiai magyar kutatók, ami nyilván azzal is magyarázható, hogy régi keletű igény fogalmazódott meg újra és öltött formát a szerveződésben. A csehszlovákiai magyar társadalomban mindig is élt az igény a saját tudományos intézet után. A két háború között ez lett volna a Masaryk Akadémia és az 1936-ban létrejött Csehszlovákiai Magyar Kisebbségi Társaság, azonban mindkettő pályafutása meglehetősen rövidre sikeredett. A Csemadok fennállásának évtizedei alatt ugyancsak többször felmerült, hogy egyéb lehetőség híján a szövetség vállalja föl valamilyen formában a tudományos kutatómunka támogatását. 1968-ban azoknak a különféle társaságoknak a megalakulása a Csemadokban, amelyek feladatuknak a tudományos kutatómunka segítését tekintették, ugyancsak ebbe az irányba tett lépések voltak. A tényleges munkára azonban ekkor sem maradt idő. Ezt követően a nyolcvanas évek második felében kerülhetett szóba újra az ügy, amikor a Madách Kiadó az Új Mindenes Gyűjtemény évkönyvet és mellette az Új Mindenes Gyűjtemény Kiskönyvtára könyvsorozatot elindította azzal a céllal, hogy a tudományos kutatómunka számára legalább publikálási lehetőséget biztosítson.