Tanulmányok

A narratív-pedagógusidentitás vizsgálata szlovákiai magyar környezetben – 1.

Problémafelvetés   Az elmúlt évtizedekben felerősödő globalizáció gazdasági és kulturális hatásai, a természeti környezet gyökeres változásai, a felgyorsuló migráció mind erőteljesebben vetették fel a nemzeti eszme, a nemzeti, többségi...

„Antidemokratikus, értelmetlen és kegyetlen” Csehszlovákiai magyar emlékiratok a lakosságcseréről

A csehszlovák–magyar lakosságcsere történelmi hátteréről, diplomáciai előkészítéséről és lebonyolításáról a rendszerváltás utáni három és fél évtized kutatásainak eredményeként immár meglehetősen gazdag szakirodalommal rendelkezünk. (pl. Va...

Az online ima kapcsolati rítusa roma közösségekben a pandémia idején

DOI: https://doi.org/10.61795/fssr.v26y2024i2.07 1. Bevezetés A romani nyelv online használatát vizsgáló kutatások (Leggio 2020) eddig jórészt ortográfiai kérdéseket és a dialektusok online reprezentációját, valamint emblematikus-emancipáci...

Nyilvános táblák és korlátok

DOI: https://doi.org/10.61795/fssr.v26y2024i2.06 1. A közösségi média felívelése és társadalmi szerepei A közösségi média alatt azoknak egy korai, 2007-es meghatározása szerint olyan webalapú szolgáltatásokat értünk, „amelyek lehetővé teszi...

Nyelvi ideológiák kisebbségben

DOI: https://doi.org/10.61795/fssr.v26y2024i2.05 Példák Katalóniából, a Csallóközből és Budapestről 1. Bevezetés A kvalitatív szemléletű kritikai szociolingvisztika olyan nyelvi természetű problémák hátterének a feltárására vállalkozik, ame...

A szóbeliségtől az írásbeliségig – és vissza? Jegyzetek Albert Wesselski korai munkássága kapcsán

DOI: https://doi.org/10.61795/fssr.v26y2024i2.04 Évforduló-orientált emlékezéskultúránkban szinte íratlan szabályként működik, hogy akkor emlékezünk régiekről, ha arra valamilyen (születés, halál, egyebek kicövekelte) kerek évforduló feljog...

A szlovákiai magyarsághoz tartozók számának, arányának változása járások szerint a 2011. és a 2021. évi népszámlálás adatai alapján

DOI: https://doi.org/10.61795/fssr.v26y2024i2.03 Előző tanulmányunkban a szlovákiai magyarsághoz tartozók számának, arányának változásait vizsgáltuk meg kerületek szerint a 2011 és a 2021 közötti időszakra vonatkozólag az utolsó két népszám...

Nyilasok Komáromban és környékén az első bécsi döntést követően

https://doi.org/10.61795/fssr.v26y2024i2.02 Bevezető Az 1944. október 16-án Szálasi puccsa után a „visszatért” Felvidéken, így Komáromban és környékén is a nyilasok kezébe került a hatalom. A helyi tisztviselők leváltásával párhuzamosan a d...

Himnuszperek a két háború közötti Csehszlovákiában

Adalék a szlovákiai magyarok és a csehszlovák állam viszonyához DOI: https://doi.org/10.61795/fssr.v26y2024i2.01 1929 júniusában a komáromi kerületi bíróság egy üvegessegéd, egy munkás és egy fuvaros ügyét tárgyalta, és fejenként 200 korona...

A kárpátaljai magyar nyelvhasználat sajátosságai az 1980–90-es évek fordulóján a Vörös Zászló járási lap anyagai alapján

DOI: https://doi.org/10.61795/fssr.v26y2024i1.06 1.   Bevezetés Az 1980–90-as évek fordulója az egész szovjet világ s így a kárpátaljai magyar közösség szempontjából is számos változást hozott, melyek nyilván hatást gyakoroltak az események...