szerző

Gyurgyík László

A 2011. évi népszámlálás lakossági mikroadatai

A 2011. évi szlovákiai népszámlálás egyik jellegzetessége, hogy a (cseh)szlovák népszámlálások történetében a hivatalosan közzétett adatok mellett első alkalommal váltak hozzáférhetővé lakossági mikroadatok is. A rendszerváltást megelőző évtizedekben viszonylag korlátozott terjedelemben kerültek nyilvánosságra népszámlálási adatok. Ezek döntő többsége országos, kerületi, esetleg járási szintű adatokat tartalmazott. Az 1991-es adatok többsége még nyomtatott változatban vált hozzáférhetővé, de egy kisebb része már elektronikus változatban is elérhető volt. A 2001. évi népszámlálási adatok nagy része pedig már elektronikus változatban is hozzáférhető. Azaz a 2001. évre vonatkozólag jelentős számú településszintű változó adatsorai is nyilvánossá váltak. A 2011. évi községsoros adatállományok, azaz községsoros adatbázisok 2927, a lakossági mikroadatokat tartalmazó adatbázis 5 399.333 rekordot, személy adatait tartalmazza. A községsoros adatállomány 2927 rekordja kissé magasabb a szlovákiai helységek számánál, mivel Pozsony és Kassa városok adatait nem összesítve, hanem városrészei szerinti bontásban tartalmazza. (Pozsony 17, Kassa 22 városrészre tagolódik). A 2011. évi lakossági mikroadatbázis rekordjainak a száma 2297 fővel magasabb Szlovákia lakónépességének számánál (5 397 036 fő), mivel a jelenlévő népesség száma 2011-ben kissé magasabb a lakónépességénél.

Gyurgyík László: A csehszlovákiai magyarság felekezeti megoszlásának alakulása 1921 és 1991 között

Az első világháború után megalakult Csehszlovák Köztársaságban a két országrész vallási, felekezeti összetételében is jelentős eltérések mutathatók ki. A gazdaságilag elmaradott Szlovákia lakossága tradicionálisan vallásos volt, a fejlett iparral rendelkező cseh országrészekben a szekularizáció, elvilágiasodás elsősorban az értelmiség és a munkásság jelentős rétegeit távolította el az egyházaktól. Szlovákiában egy alig néhány ezer főt kitevő rétegtől eltekintve a teljes lakosság valamelyik egyház tagjának vallotta magát (1. táblázat). A magukat felekezeten kívülieknek deklarálók aránya 0,23%, az ismeretleneké 0,02% volt. A cseh országrészekben (Csehország Morvaországgal és Sziléziával együtt) a felekezeten kívüliek száma meghaladta a 700 ezret, vagyis az országrész lakosságának 7,2% - át. A lakosság döntő többsége a cseh országrészekben és Szlovákiában is a katolikus egyház tagjának vallotta magát; Csehországban a lakosság 82%?a, Szlovákiában a római és görög katolikusok összesített részaránya 77,4% - ot tett ki. Míg Szlovákia felekezeti összetételében a további meghatározó felekezet az evangélikus, a református és az izraelita egyház volt (12,8%, 4,8%, 4,5%), Csehországban a huszita tradíciókra alapozó, a köztársaság létrejöttével egy időben alakult nemzeti egyház, az ún. csehszlovák egyház volt a második legjelentősebb egyházi tömörülés. (Tagjainak száma meghaladta az 520 ezret, az országrész lakosságának 5,23% - át.) A két jelentősebb evangélikus egyházhoz tartozók, azaz a cseh testvérek és a német evangélikusok száma és aránya már jóval kisebb volt (231 ezer és 151 ezer, 2,3% és 1,5%). A csehországi izraeliták száma 125 ezer fő volt (1,25%). A szlovákiai magyarság felekezeti megoszlása Szlovákia összlakosságával bizonyos vonatkozásokban hasonló jellegzetességekke