Adatok a szlovákiai magyarok csehországi deportálásának történetéhez, 1946–1949 (3. rész)
3. A belügyminisztérium és a biztonsági szervek szerepe a magyarok deportálásában A második világháború után az újjáalakuló Csehszlovákiában a belügy és a biztonsági szervek irányításának... Bővebben
Adatok a szlovákiai magyarok csehországi deportálásának történetéhez, 1946–1949 (2. rész)
Az újjáalakuló Csehszlovákia hadseregének szervezeti felépítéséről, elsősorban szovjet nyomásra, döntések születtek már a világháború befejezése és az ország nagy részének felszabadítása előtt. Csehszlovákia első kormánya... Bővebben
Adatok a szlovákiai magyarok csehországi deportálásának történetéhez, 1946–1949 (1. rész)
A csehországi deportálások története kiemelt helyet foglal el a szlovákiai magyarok történelmi emlékezetében és a történetírásában egyaránt. A második világháborút követően, az újjáalakult Csehszlovákiát szláv... Bővebben
Adatok a szlovákiai magyarok 1945 őszén történt kényszermunkára hurcolásához
A szlovákiai magyarok második világháborút követő jogfosztottságának éveit földolgozó, az utóbbi évtizedekben örvendetesen szaporodó irodalma kevéssé tisztázta az 1945 őszén történt eseményeket. Nincsenek pontos adatok... Bővebben
Dokumentumok az Országos Magyar Kisgazda Földmíves és Kisiparos Párt és a Magyar Nemzeti Párt történetéhez 1920–1936
Csaknem másfél évtizedes késéssel készült el ez dokumentumgyűjtemény, amelyet most kézbe vehetnek a történészszakma képviselői és remélhetően a nagyszámú érdeklődő olvasóközönség. Összefoglaló munkám a két... Bővebben
Aklok, szállások Gútán és környékén a 18–19. században
A kisalföldi megosztott települések kérdésére Hofer Tamás 1960-ban megjelent tanulmánya hívta föl a figyelmet.1 Elsősorban a katonai felmérések térképlapjai és az 1956-ban Negyeden végzett helyszíni kutatása alapján bemutatta a Vág mentén fekvő Negyed község megosztott települését, a folyó túlpartján épített aklokat, és élénk képet festett a 19. század végén, 20. század elején itt folyt életről, valamint az aklok szerepéről a lakosok gazdálkodásában. Említést tesz arról, hogy a 18. század nyolcvanas éveiben készült első katonai felmérés térképlapjain szálláscsoportok fedezhetők fel a környéken Gúta, Naszvad, Martos, Apácaszakállas határában is. Tanulmányában sürgette a további kutatást, a terepmunkát, és fontosnak tartotta tisztázni, hogy a kisalföldi települések mennyiben kapcsolódnak az alföldi kertes, megosztott településekhez.