Viga Gyula (szerk.): Nagytárkány I. Tanulmányok a községtelepüléstörténetéhez és néprajzához (Gecse Annabella)

Viga Gyu­la (sz­erk.): Nagytárkány I. Ta­nul­má­nyok a köz­ség te­le­pü­lés­tör­té­ne­té­hez és nép­raj­zá­hoz. Som­or­ja–Ko­má­rom, Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet, 2006. /Lokális és re­gi­o­ná­lis mo­nog­rá­fi­ák, 5./ Meg­szok­hat­tuk már, hogy a Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet Et­no­ló­gi­ai Köz­pont­já­nak so­ro­za­tai nem „hir­te­len fel­in­du­lás­ból” szü­let­nek, ha­nem fel­buk­ka­ná­suk után hos­­szú ide­ig és fo­lya­ma­to­san ered­mé­nye­ket mu­tat­nak fel. A Lo­ká­lis és re­gi­o­ná­lis mo­nog­rá­fi­ák cí­mű 2000-ben, a Kisgéres­nek szen­telt kö­tet­tel in­dult. Az­óta szü­le­tett egy rud­nai és két mátyus­föl­di il­le­tő­sé­gű ki­ad­vány, te­hát amen­­nyi­ben a ku­ta­tá­sok föld­raj­zi rend­jét, azon be­lül is a ki­egyen­lí­tett­ség igé­nyét vesz­­szük ala­pul, is­mét a mai szlo­vá­ki­ai ma­gyar nyelv­te­rü­let, Dél-Szlo­vá­kia ke­le­ti ré­szé­nek kel­lett kö­vet­kez­nie. A Nagytárkány I. cím sej­te­ti a foly­ta­tást. A kö­tet a Ta­nul­má­nyok a köz­ség te­le­pü­lés­tör­té­ne­té­hez és nép­raj­zá­hoz sze­rény al­cí­met vi­se­li, szer­kesz­tő­je, ösz­­sze­ál­lí­tó­ja Viga Gyu­la. Már a ta­nul­má­nyok egy­sze­rű át­te­kin­té­se is el­árul­ja, hogy a szer­kesz­tő­nek Nagytárkány „ér­de­ké­ben” Kirá­ly­helmec­től Bu­da­pes­tig, ré­gész­től geo­grá­fu­sig na­gyon gaz­dag „kí­ná­lat­ból” si­ke­rült a mun­ká­ba szer­ző­ket és ál­ta­luk tu­do­mány­ága­kat be­von­nia. A ki­csit több mint 500 ol­da­las kö­te­tet – Ko­pasz Jó­zsef pol­gár­mes­te­ri be­ve­ze­tő­je után – 16 ta­nul­mány al­kot­ja. Ahogy azt az al­cím is jel­zi, a nép­rajz és a te­le­pü­lés­tör­té­net je­len­ti mind a szer­kesz­tés, mind az egyes írá­sok leg­főbb ve­zér­fo­na­lát. Mind­két em­lí­tett fo­ga­lom sok­ré­tűbb azon­ban an­nál, hogy eb­ből egy­ér­tel­mű­en kö­vet­kez­ne egy szok­vá­nyos, már-már sab­lo­nos, una­lo­mig is­me­rős fel­épí­tés. A ve­zér­fo­na­lak mel­lett... Bővebben →

Vladimír Srb: Proměny politických systémů Evropských mikrostátů

Praha, Machiavelli Press, 2017, 291 p. A cseh nyelven megjelent kötet egy méltatlanul mellőzött problémakörrel foglalkozik. Az Európai Unió ugyanis nemcsak nagy államokból áll, hanem egészen kicsikből is. Az ő tagsági viszonyuk ugyan gyakran eltér az úgynevezett nagyokétól, ám az unió jelenéről és jövőjéről történő gondolkodás és viták során hiba elfelejtkezni róluk. A szerző ezt a hibát igyekszik helyre ütni. A tanulmány sorolja azokat az elméleteket, amelyek megadják, mi tekinthető törpeállamnak. A szerző állítása szerint a kicsik több kérdésben jelentős szerepet játszanak az EU életében, és jó néhány döntésére is hatással vannak. De azt is hozzátehetjük, hogy a kicsiknek, az úgynevezett törpeállamoknak is lehetnek, sőt bizonyára vannak is olyan tapasztalataik, sajátos ismereteik, tudásuk, amelyek értékesek lehetnek a többiek számára. Megjegyezhetjük, hogy ez a szempont csak akkor válik fontossá, ha az Európai Unióra nem csupán a hatalom és érdekek szemüvegén keresztül tekintünk, hanem a fejlődés fő motorját jelentő ismeretekén és tudásén. A mikroállamok ugyanúgy értékes részei Európának, mint a nagyobbak. Csak azt kellene tudatosítanunk, hogy egyes átvehető és hasznosítható sajátosságok nem a nagyságtól függenek, hanem a helyiek eredeti gondolataitól, megismételhetetlen egyedi adottságaiktól. Éppen ezekre volna érdemes odafigyelnünk. Az egészen kis államok keletkezése és fennmaradása is olyan kérdés, amely minden valamivel... Bővebben →

Vörös Ferenc (szerk.): Regionális dialektusok, kisebbségi nyelvhasználat (Presinszky Károly)

Vö­rös Fe­renc (sz­erk.): Re­gi­o­ná­lis di­a­lek­tu­sok, ki­sebb­sé­gi nyelv­hasz­ná­lat. A 2005. ok­tó­ber 20–21-i somor­jai kon­fe­ren­cia elő­adá­sai. Budapest–Nyitra–Somor­ja–Duna­szer­dahely, Ma­gyar Nyelv­tu­do­má­nyi Tár­sa­ság–Kons­tan­tin Egye­tem Kö­zép-eu­ró­pai Ta­nul­má­nyok Kara–Fórum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­­té­zet–Lilium Aurum, 2005, 164 p. 2005 ok­tó­be­ré­ben a Fó­rum Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­zet adott ott­hont an­nak a két­na­pos kon­fe­ren­ci­á­nak, me­lyen a ki­sebb­sé­gi hely­zet­ben lé­vő ma­gyar­ság nyel­vi, nyelv­hasz­ná­la­ti kér­dé­se­i­ről és a re­gi­o­ná­lis nyelv­hasz­ná­lat sa­já­tos­sá­ga­i­ról hall­hat­tunk elő­adá­so­kat. Az elő­adók négy kü­lön­bö­ző or­szág te­rü­le­tén él­nek, hat szak­mai mű­helyt kép­vi­sel­nek, és hoz­zá­szó­lá­sa­ik­kal a nyelv­tu­do­mány több szak­te­rü­let­ét (két­nyel­vű­ség, di­a­lek­to­ló­gia, kon­tak­toló­gia, név­tan, nyel­vi ter­ve­zés, pszi­cho­- és szo­ci­o­lingvisztika) érin­tet­ték. A kon­fe­ren­ci­án el­hang­zott elő­adá­sok írott vál­to­za­tát gyűj­ti egy­be a be­mu­ta­tan­dó kö­tet. A szer­kesz­tő a kö­tet elő­sza­vá­ban le­ír­ja, hogy a kon­fe­ren­cia öt­le­te a nyi­trai Kons­tan­tin Egye­tem Ma­gyar Nyelv és Iro­da­lom Tan­szé­kén fo­gal­ma­zó­dott meg, az ot­ta­ni ma­gyar nyel­vű pe­da­gó­gus­kép­zés 45. év­for­du­ló­ja al­kal­má­ból, to­váb­bá ki­eme­li, hogy a szín­vo­na­las ren­dez­vény cél­ja nem­csak a sze­mé­lyes kon­zul­tá­ció, ta­pasz­ta­lat­cse­re meg­te­rem­té­se volt, ha­nem a szak­mai mű­he­lyek kö­zöt­ti kap­cso­lat in­ten­zí­veb­bé té­te­le is. A kö­tet hu­szon­egy elő­adás szö­ve­gét tar­tal­maz­za. Az is­mer­te­té­sük­re szánt ke­ret vé­ges­sé­ge mi­att a to­váb­bi­ak­ban csu­pán rö­vi­den szó­lok az elő­adá­sok tar­tal­má­ról, igyek­szem in­kább a szer­zők gon­do­lat­éb­resz­tő meg­ál­la­pí­tá­sa­it köz­ve­tí­te­ni, hogy az ér­dek­lő­dők fi­gyel­mét a kon­fe­ren­cia­kö­tet ol­va­sá­sá­ra fel­kelt­sem. A szlo­vá­ki­ai ma­gyar szo­ci­ol­ingvisztikai ku­ta­tá­sok szá­má­ra kí­ván hasz­nos se­gít­sé­get nyúj­ta­ni Gyur­gyík Lász­ló ta­nul­má­nya, mely­ben a leg­újabb nép­szám­lá­lá­si ada­tok... Bővebben →

Vörös Ferenc és Misad Katalin (szerk.): A nyelvföldrajztól a névföldrajzig V. Interetnikus kapcsolatok.

A nyelvföldrajztól a névföldrajzig címet viselő konferenciasorozat ötödik tudományos találkozásának Pozsony adott otthont. A helyszínt a Pozsonyi Magyar Intézet biztosította, magát a rendezvényt pedig a Comenius Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék szervezte. A kötet megjelenését a Szlovák Köztársaság Kormányhivatala támogatta. A konferencia tematikájának meghatározásában döntő szerepet játszott a tanszék egyik fő kutatási iránya, a nyelvi kontaktológia. A szlovák és magyar nyelvű előadások éppen ezért az Interetnikus kapcsolatok alcímet viseli. Bővebben →