szerző

Popély Árpád

Popély Árpád: A második világháború utáni belső telepítések Dél-Szlovákiában

Az 1945-ben felújított Csehszlovákia hatóságai a magyar etnikai terület elszlovákosításában a Magyarországra rákényszerített lakosságcserével, a magyar lakosság közmunka ürügyén végrehajtott csehországi deportálásával, valamint a reszlovakizációval párhuzamosan jelentős szerepet szántak a két világháború közötti kolonizáció folytatásának tekinthető ún. belső telepítésnek is.

Popély Árpád: A csehszlovákiai magyar kisebbség történeti kronológiája (1950—1964)

1950. január 6. – Az SZLKP KB Elnökségének ülésén heves vita folyik a magyar kisebbség helyzetének a rendezéséről. Elfogadnak egy (Lőrincz Gyula által előterjesztett) 26 pontból álló határozatot, melynek végrehajtását feladatul adják valamennyi állami és pártszerv számára. A határozat fontosabb pontjai: 3. gondoskodjanak a Csehországból hazatelepülő magyarok megfelelő elhelyezéséről; 4. a kerületi és a járási nemzeti bizottságokba válasszanak be magyar tagokat is; 6. a magyarlakta területeken a hirdetményeket tegyék közzé magyar nyelven is; 8. dolgozzanak ki programot a magyar nemzetiségű tanítók utánpótlására; 9. figyelmeztessék a népművelőket, hogy a Csemadoknak a reszlovakizáltak is tagjai lehetnek; 10. vizsgáljanak ki minden olyan esetet, amikor magyar nemzetiségű lakosokat nemzeti hovatartozásuk, ill. Csemadok-tagságuk miatt üldöztek, és gondoskodjanak a bűnösök megbüntetéséről; 11. akadályozzanak meg mindennemű soviniszta agitációt, ill. a reszlovakizáltakra gyakorolt nyomást az 1950. márciusi népszámlálással kapcsolatban; 13. növeljék az Új Szó példányszámát; 13. bizonyos filmeket lássanak el magyar felirattal. (A tanácskozás eredményei, az elfogadott határozatok a nyilvánosság számára ismeretlenek maradnak, betartásukat és megvalósításukat így nem lehetett ellenőrizni.)